Eger - hetilap, 1881
1881-12-08 / 49. szám
E L OFIZ E T ESI F 0 L HIY A S A 1882-dik, liarminczliarmadik évfolyamára. I I arminczkét esztendő óta állunk a nemzet szolgálatában. Híven küzdöttünk Magyarország jogai mellett, el nem tántorodva soha. A szabadság zászlóját körülhordoztuk és el nem ejtettük. Hirdetői voltunk a magyar faj szupremácziájának, politikai és kultúrái hivatásának. Yédtiik a rágalom ellen, ha ellenségei terjesztették, védelmeztük érdekeit, ha ellenfelei megtámadták. A felvilágosodást és műveltséget napról-napra követtük, házról-házra kisértük. Osztoztunk a nemzet örömében és bánatában egész szívvel, mert egészen a nemzetéi vagyunk. Hosszú utunkon az igazság- és a hazaszeretet vezetett. Az igazság szeretete kölcsönözte a bátorságot: meggyőződésünket szabadon vallani, a hatalom védelme, az önzés csábítása, a népszerűség szenvedélyétől menten, kerülve az elfogultságot, mely látni nem brr, mert látni nem akar; a hazaszeretet éltette bennünk a kitartást jó és balsorsban együtt tűrni, remélni és cselekedni a nemzettel, az élesztette bennünk az ösztönt: felismerni a nemzet érzelmeit és gondolkodását, hogy utaink nem válhatnak el semmikor, a hazaszeretet, mely int, hogy semmit ne pártoljunk, mi Magyarország kárára lehetne s óvatosan kerüljük, mi jövőjét veszélyeztethetné. Múltúnkra hivatkoztunk, mert múltúnkból Ítéltetünk; biránk az egész ország, mert minden művelt magyar ember ismeri a Pesti Naplót. Múltúnkra hivatkoztunk, mert túléltük Bachot és Schmerlinget, túl a pártokat és azok küzdelmét s túl fogjuk élni a jelent, reményünket helyezvén a jövőbe. Nem csüggedünk, mert a nemzettel tartunk s a magyar nép erejében bizunk. Nem vagyunk jövevény, vagy idegen, kit be kellene mutatni. Elveink és politikai nézeteink köztudomásúak. Mégis számot adunk magunkról, nehogy akárki félreismerve, megtévedhessen. Nem vagyunk pártlap. A Pesti Napló a közjogi alapon állva, ellenzéki politikát vall a jelen kormánynyal szemben, mert ennek irányát és intézkedéseit nem helyeselheti s Ítéletét minden alkalommal kimondja és indokolja: de teszi ezt teljes függetlenséggel, mint a közvélemény szabad orgánuma. Számot vetettünk a helyzettel s politikai követelményeit a következőkben foglaljuk össze: Önálló vámterület nélkül nem boldogulunk. E nélkül az állami háztartásban az egyensúlyt helyre nem állíthatja senki, Magyarország földművelési és ipari felvirágozását nem eszközölhetjük, viszonyainknak megfelelő közgazdasági politikát nem folytathatunk. Az önálló vámterülethez jogunk van, jogunkat követeljük. A közös hadsereg reformja Magyarország alkotmányos önállása és a magyarságnak a hadseregben érvényesítése szempontjából elodázhatatlan szükség s a nemzet jogos és méltányos posztulátuma. Magyarországnak sem függetlenségével, sem jogbiztonságával össze nem férő, hogy a tapasztalás bizonysága szerint: tőlünk még most is idegen hadsereg által hazánk megszállva tartassák. A monarchia dualisztikus szerkezete, valamint a király és loyalis magyar népe közt létező törvényes viszony megkövetelik, hogy a hadsereg, melyért a nemzet oly óriási áldozatokat hoz, a nemzettel szolidaritást érezzen és tartson. Minthogy ez az intézménynek módosítása nélkül nem remélhető, a közös hadsereg reformjára kell törekednünk. A magyar nemzetiség fejlesztése és a közművelődésnek nemzeti alapokra fektetése szükséges akkor, midőn körülöttünk németek, csehek, horvátok, szerbek, románok valamennyien nemzetiségi politikát űznek s nemzeti államokat alapítanak. A magyar nemzeti politika államfenntartó és békés, tehát konzervatív, történelmileg, földrajzi és törvényes szempontból jogosult, kulturailag igazolt és a népszabadságnak szolgál; míg ellenkezőleg a szláv, germán és román propaganda destruktív, a békét veszélyezteti, a rendet megbontja és a szabadságot megöli. Ezért a magyar faj nyelv- és közművelődési érdekeit mindenkor szem előtt tartani és előmozdítani feladatunk.
