Eger - hetilap, 1881
1881-11-24 / 47. szám
505 téseinek tüzetes és alapos tárgyalásáért, nemkülönben a határozatokban nyilvánuló hazafias áldozatkészségéért elismerést és őszinte köszönetét nyilvániíok. A közös kormány pedig a lefolyt tanácskozások alatt a t. országos bizottságnak annyi bizalmával, szives előzékenységének annyi jelével találkozott, hogy ezáltal bennünket a legöszintébb és legmélyebb hálára kötelezett, s ezért fogadja a t. országos bizottság a magam és a közös kormány részéről őszinte köszönetünk nyilvánítását. (Éljenzés.) Az elnök: „Nehéz működésűnk czéljánál nagy megnyugvásunkra szolgál és megörvendeztet bennünket felséges urunknak királyi üzenete és legmagasabb köszönetének nyilvánítását hódoló tisztelettel fogadjuk. Azt hiszem, a t. orsz. bizottság intentióival tökéletesen megegyezöleg mondok köszönetét azon lelkes férfiaknak, kik mint felséges urunk közösügyi miniszterei vagy mint a miniszterek képviselői és a minisztérium közegei járulván mi hozzánk, egyesítették működésűket a mi működésűnkkel, mi néktink a kellő felvilágosításokat megadták és igy nemes működésűkkel a mi bizottsági működésünket biztos czélhoz juttatták. Hálánk és tiszteletünk ö nekik! (Éljenzés.) B é c s, nov. 18. A delegátiók által megszavazott költségvetés végösszegei a következők : Összes rendes szükséglet 105,332,720 frt; rendkívüli szükséglet 8.491,959 ft, összesen 113.824,679 frt. A főösszegből levonandó Magyarország terhére 2°/0. vagyis 2. 276.493 frt. Ausztria quotája tehát 78.083.729 frt 79 krt, Magyarországé pedig a 2 százalékkal együtt 35.740,949 frt 21 kr. Ezenkívül a megszállási hitel összesen 6.177,500 frt, mely összegből az osztrák quotára 4.237,765 frt. a magyarra pedig 1.939,735 frt esik. A pót- hitelek összege 558,907 frt 59 kr. ebből az osztrák quota 383 410 frt 61 kr, a magyar quota 175,496 frt 98 kr. E tételek szerint az 1882. évi magyar költségvetésbe felveendő összes quota 37.856,181 frt 19 krra rúg. B é c s, nov. 18. A delegátiók a rendes szükségletnél 1.513,027 irtot törültek, a rendkívüli szükségletnél pedig 890,000 frttal többet szavaztak meg, mint a mennyi előirányzatba volt véve, úgy, hogy az összes törlés 623,000 írtra rúg. Ide számítva a megszállási tételből törült 160,000 frtot, valamint levonva az 50.000 frtot, a mennyivel póthite) gyanánt több szavaztatott meg, mint előirányozva volt, a tényleges törlések 733 ezer frtot tesznek ki. Országgyűlés. A képviselöház e hó 21-én tartotta a szünet után első ülését. Az elnöknek sok jelenteni valója volt, s azután bizottsági jelentések következtek, melyeket a ház a csütörtöki ülés napirendjére tűzött ki. Rakovszky István jegyző olvassa Árva, Esztergom, Heves, Liptó, Maros-Torda, Mosony, Torontál és Trencsény megyék közönségeinek feliratait, melyekben a hadmentességi díjról szóló 1880. évi XXVII. törvényczikk némely intézkedéseinek megváltoztatását, kérik. Árva, Gömör és Kishont, Heves, Liptó, Maros-Torda, Mosony, Somogy megyék, Komárom szab. kir. város és Nagyvárad város közönségeinek felterjesztéseit, melyekben Győr sz. kir. városnak feliratát pártolván, az 1870. év XVII. törvényczikk 8. és az 1873. évi XIII. törvényczikk szintén 8-ik §-ának megváltoztatását kérik. Abauj, Árva, Fejér, Heves, Komárom, Liptó, Maros-Torda, Szepes és Trencsénmegyék, Budapest főváros, Komárom, Nagyvárad, Szeged és Székesfehérvár szabad királyi városok közönségeinek felterjesztéseit, melyekben Fiume közjogi helyzetét az eddigi törvények alapján fejlesztetni s végleg szabályoztatni kérik. Fejér, Heves, Komárom, Szepes, Trencsén és Komárommegyék Nagyvárad és Székesfehérvár szabad királyi városok közönségeinek feliratait, melyekben a Göczel-Lendi-féle ügyben elégtételt s ezáltal újabban nyilvánult visszás állapotok gyökeres orvoslását kérik. Hevesmegye közönségének felterjesztését, melyben a megyék háztartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával abba Hevesmegye járandóságát, a tényleges szükségletnek megfelelő kincstári javadalmazásul 91,801 forint 7 krajczárt felvétetni kéri. Kemény Gábor báró kereskedelmi miniszter törvényjavaslatot nyújt be a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországga! való ideiglenes rendezése tárgyában. Előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasittatik. Tisza miniszterelnök törvényjavaslatot nyújt be a megyék 1882. évi közigazgatasi, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről. A közigazgatási bizottsághoz utasittatik. Péchy Jenő benyújtja a közigazgatási bizottság jelentését: némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről, továbbá Abauj és Tornamegyék egyesítéséről, szóló törvény- javaslatok tárgyában. — Kéri ezeknek az osztályok mellőzésével napirendre tűzését. Almássy Sándor a kérdés fontosságánál fogva az osztályokhoz óhajtaná utasittatni e törvényjavaslatokat. Tisza kormányelnök felszólalására azonban a ház többsége kimondja az osztályok mellőzését. Költői termékek a föld túlsó oldaláról. A maorik költészete. Uj-Seeland öslakói a maorik a déli félgömb mindazon népei közt, kikkel az angolok kereskedelmi és hódítási érdekből érintkezésbe jöttek, legfogékonyabbak voltak az európai műveltség iránt. A benszülöttek öthatoda már megkeresztelkedett, rendes házakban lakik, földmivelést, rendes hajózást folytat s üzleti összeköttetései vannak. A maorik átalában szép, erőteljes, magas növésű emberek s bőrük tatovázása mellett is sajátságosán hasonlitnak az európaiakhoz. Nyelvök, költészetök már a hódítás előtti időből is feltűnő elöhaladást mutat. Példabeszédeik, közmondásaik, dalaik s meséik mély érzelemről, sajátos alkotó s ábrázoló erőről, föllengzö képzeletről tanúskodnak. Az európai téritök és telepitök közös buzgalmának köszönhető, hogy ez irodalom a feledéstől megmentetik. Legtöbb érdeme van e tekintetben Sir George Grey ujseelandi kormányzónak, kinek gyűjteménye nyomán közlünk nehányat a Szigetvilág eme költői termékeiből, és pedig szószerinti fordításban, hogy az eredeti szavak és gondolatok lehetőleg hiveu adassanak. I. Példabeszédek, közmondások. — Légy erős, mint a hullámverte szikla az oczeánban. — Az aszony és birtok a két fő ok, mely miatt az emberek veszekednek és háborognak. — Az asszonyok és a háború a férfiak két fő veszedelme. — A moa (madár neve) letapodja a gyenge ratafát; hogy lehet, hogy mégis egyenesen nő az? (Nehéz a korai benyomásokat legyőzni!) — Táplálékból képeztetik az ember vére s a föld az, mely a táplálékot adja. (Ne add el soha telkedet s ne hagyd a termékeny vidéket!) — A torkos élelmet halmoz fel, mintha élészér volna gyomrában. — Az asszony megérheti az ellenség vigalmát, a mint az levert rokonai testét az isteneknek áldozza. V agy: nem nagy öröm leányt bírni, mert az talán az ellenségnek fog örökösöket szülni. II. Üdvözlödal. Idegenek vagy vendégek fogadására. Légy Udvöz, idegen; felülről az égről, Az ég legfelső részéről varázsolt A jó szellem téged ide. Légy Udvöz tehát, légy üdvöz! III. Szerelmi dal. Waitematánál időztél, De lelked idejött, S felköltött engem álmomból. Kar: ho-ah, ho-ah, ho-ah, ha! Menjetek szemem könyei, S adjátok tudtára neki, A drágának: hogy szivem epeszti. Kar: ho-ah, ho-ah, ho-ah, ha! Szép csillag a Tavera, Mely reggel tíindöklik: Nem kevésbbé vagy te szép Huia, ki szivemet emészted! Kar: ho-ah, sat.