Eger - hetilap, 1881

1881-11-02 / 44. szám

476

zül nem vették figyelembe a júliusban kiadott uj szabályzatot, melynek 32. §-a a tiszti kinevezéshez szükséges vagyonképességi rever- sálisnak uj feltételeit szabja meg.-— Becsületsértési ügyekben, melyek most bűnvádi útra tartoznak, a sértett fél többnyire ügyvéd által képviselteti magát s a vádlott elitélése mellett, az ügyvédi képviseltetésböl származó költségeinek megtérítését is kiváltja a vádlottól. A legfőbb itélöszék azonban, egyetértöleg a bpesti kir. itélő-táblával — mint a „Büntetőjog Tára“ Írja — kimondotta, hogy az elitéit nem kötelezhető a vádló ügyvédi képviseletéből felmerült költségek megtérítésére, mert a vádló ügyvédi közbenjárás nélkül is megindíthatja az ügyet.

— A hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvény végrehajtására vonatkozólag a kereskedelmi miniszter a pénzügyi miniszterrel egyetértöleg elrendelte, hogy ki a törvényben engedett kedvezményt élvezni akarja, azért bélyeggel ellátott kérvényt tartozik benyújtani. Egyúttal köteles már létező gyárának terjedelmét és belső felszerelését kimutatni s a gyár fennállása óta fizetett adóját igazolni. Az ily módon felszerelt folyamodvány vagy közvetve (törvényhatóságok, keresk. s iparkamrák utján) vagy közvetlenül a keresk. miniszternél nyújtandó be. A kérvényben foglalt adatok hitelességéről a rendőrkapitány, polgármester vagy szolgabiró köteles meggyőződést szerezni. Az állami kedvezmények, amennyi ben azok nem az egész gyárivállalatnak, hanem csupán bizonyos részeinek támogatásaira kéretnek, csak azon föltétel alatt adatnak meg, ha a vállalkozó magát az illetékes pénzügyi közeg részéről a kevezményben részesítendő iparágra megállapítandó külön könyv- vezetés kötelezettségének és módozatainak aláveti.

— A budapesti egyetem statisztikája a tanulók számának lényeges szaporodását tünteti fel. Legnagyobb a szaporodás a joghallgatóknál, számuk 1546, a múlt év megfelelő szakában 1455 (-f- 91), az orvoshallgatókuál 956, m. évben 877 (-(- 49), szülésznőké 59 (m. év megfelelő szakában nem volt ily kurzus), ellenbeu kisebb mérvű csökkenés mutatkozik a hittani karnál; a hallgatók száma 82, m. évben 84 (— 2), a bölcsészeti karnál, hallgatók száma 419, m. évben 466. (—47). s a gyógyszerészeknél, hallgatók száma 175, m. évben 183 (—8), Összes szaporodás 229, összes csökkenés 57, a valóságos szaporodás tehát 172.

— Trefort miniszternek szegedi tartózkodása alkalmával adatok nyujtattak át, melyek a harmadik egyetemnek Szegeden fölállítása érdekében gyüjtettek össze. Ez adatokból érdekesnek tartjuk a főbb pontokat ismertetni. Szeged vidéke, melyre a szegedi egyetem provincziája alapítható, tesz 67,250 □ kilométert, vagyis 1273 0 mértföldet. Ezen 1273 Q mértföld terület lakossága tesz körül* belöl 3.964,000-et, melyből 1 millió 7 százezer magyar, román 807 ezer. német 6 százezer, szerb 450 ezer, bunyevácz és sokacz 140 ezer, horvát 2 százezer, tót 47 ezer és bolgár 20 ezer. Maga Szeged város lakóinak száma a legutolsó népszámlálás alapján 75 ezret tesz. Ezen vidékbe esik 21 fögymnasium és 6 föreáll-iskola. Ezek közül 16 fögymnasiumban a tannyelv magyar, 2-ben szerb és 3 horvát. A tannyelv 6 föreál-iskolában magyar, egyben horvát. Az algymnasiumokban a tannyelv általában magyar. A fögymnasiu mok tanulóinak száma egyenként átlag 300-ban vétetik föl, algym- nasiumoké egyenként 150-ben, a föreál-iskoláké átlag 150-ben, akkor a szegedi egyetem proviucziájába eső középtanodai tanulók ösz- száma 8800-at tenne, mely szám elegendő arra, hogy a szegedi egyetembe kellő számú hallgatókat juttasson; ha ugyanis a legmérsékeltebb számítással egy gymnasium után csak 10 érettségit tett tanuló vétetik olyanul, ki a szegedi egyetembe lép, a 21 fögymnasium után már az első évben 210-re menne a szegedi egyetemi hallgatók szama, ez alapon a 4 év letelte után mintegy 1000 hallgatóra lehetne számítani. Ami a lakásviszonyokat illeti, tény, hogy habár a város teljesen fölépítve nincs, már most megfelelő lakásokat szolgáltathatna, az egyetemi tanároknak és hallgatóknak. Az építészeti hivatal által kiállított kimutatásból kitűnik, hogy az árvíz után fenmaradt 385 kétemeletes, egyemeletes és földszintes lakház. A város rendezése után, vagyis alig egy év leforgása alatt épült : 10 kétemeletes ház, 109 emeletes ház, 270 magas földszintes ház, alól félpincze helyiségekkel, 831 közönséges földszintes ház, 375 melléképület, összesen 1980, mely épületek közül 7 kétemeletes ház, 24 emeletes és 86 földszintes ház építkezés alatt áll. Minden bizonyossággal constatálható tehát, hogy ez év végéig 2000 kétemeletes, egyemeletes, sonterraine és földszintes lakházzal rendelkezik Szeged, vagyis oly mérvben épül, hogy a lakviszonyok már a legközelebbi jövőben a lehető legkedvezőbbekké válnak. A megélhetési viszonyok is előnyösek Szegeden ; itt székel csaknem minden állami hivatal, a városi törvényhatósági hivatalok, számos ügyvéd, és egyes tehetősebb polgárok pedig nevelösködés és házi tanítás által lehetővé teszik azt, hogy a szegényebb sorsú egyetemi polgárok is végez| hessék egyetemi tanulmányaikat. Szeged városa különben, a mint ezt I az 1879-dik évi november 23 án tartott közgyűlés kijelentette, az I egyetem fölállításának elösegélyzésében, kész az áldozatok hozata- j Iában a legvégső határokig elmenni. Az egyetem jogi és bölcsészeti I kara elhelyezést nyerhetnének a reáliskolai czélra a város által j épített s az államnak ily czélra rendelkezésére bocsátott palotában, a mely palota jóval tulemelkedik egy reáliskola igényein. Ösz- sze8en rendelkezés ala.it áll egyetemi czélra ezen palotában 43 he- j lyiség, melyből egy diszterem, 22 nagyobb iskolai terem, 5 kisebb | iskolai terem, 14 szoba, 1 pedig kamra. A Somogyi-könyvtár által j elfoglalt helyiség ide beszámítva nincs. Uj helyiséget a reális- i kola számára készséggel ad a város. Az orvosi kart illetőleg aváros már | is nyújthat egy teljesen fölszerelt, ma még 200 betegre, de már a j jövőben több betegre berendezett közkórbázaf, a város közönsége I pedig kész örömmel azon költségeket fedezni, melyek az egyes kó- rodák (klinikák) valamint a boncztani és kórboneztani intézetek létesítéséhez igénylendö helyiségek felállítását, a 3000 Q ölet tevő nagy terjedelmű kórházi telken, az épliiet szárnyainak kiépítése által lehetségessé tennék. Az egyetem rendelkezésére állana a nagybecsű, 70000 kötetből álló könyvtár, melyet Somogyi kanonok nagy- ségének köszönhet a város.

— „Gabnaszállitási díjtételek“ ily czim alatt jelent meg egy könyvecske, melynek tartalma a következő: I. Belföldi vasúti állomások. II. Oláhországi vasúti állomások. III. Hajó-állomások. IV. Jegyzetek. V. Kivonat, a budapesti tőzsdei jogszokásokb d. VI. Köz- raklári díjszabályzat. Kapható Steiner Józsefnél, fürdö-útcza 4. szám. Egyes példány ára 20 kr. Postán bérmentve bekiildve 22 kr. Nagyobb rendelményeknél megfelelő engedmények. Gazdasági és kereskedelmi egyesületek 10 példányt bérmentes beküldéssel 1 frt. 50 krért kapnak.

— A „gazdasági mérnök“ czimii mező gazdasági és műszaki hetilap ez évi október havától kezdve hatodik évfolyamába lép s ettől kezdve megnagyobbított alakban s az eddiginél tetemesen gazdagabb és változatosabb tartalommal jelenik meg. Czélja a mező- gazdasági és műszaki ismeretek terjesztése, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Ennek megfelelőkig közöl gyakorlati irányú czik- keket a mezőgazdasági és a műszaki tudomány és gyakorlat minden ágából. Főbb rovatai: 1. A mezőgazdaság köréből: Földművelés, talajjavítás, földöntözés, vizlecsapolás, vízhasznosítás, gazdasági gépészet és építészet, házi és gazdasági ip tr, erdészet, bányászat, növénytermelés, kertészet és gyümölcstermelés, borászat, halászat. Üzleti tudósítások. Időjárás. Vízállás. 2. A műszaki térről: Vizsza- bályozás, ármentesités, belviz-reudezés, talajcsövezés, földöutözés, hajózó csatornák, helyi érdekű vasutak, vasúti és gőzhajó forgalom, vasúti és vizi építkezések, köz- és müépités, építő és müipar, gép- és gyáripar (gép-, sör-, czukor-, szeszgyártás, fonó- és szövő ip í r) stb. Találmányok. Építőanyagok ára. Vállalatok. (Árlejtések és pályázatok s azok eredménye.) A Gazdasági Mérnök megjelenik minden héten, csütörtökön, nagy negyedrét alakban, egy egész másfél ívnyi terjedelemmel, képekkel és részletrajzokkal illusztrálva. Minden hónapban rendesen közöl egy-egy arczképet és életrajzot, felváltva a mezőgazdasági és műszaki tudomány és gyakorlat jelesebb művelői sorából. Előfizetési ára az október 1-én kezdődő évfolyamra: Egész évre (október 1 -töl szept. 30-áig) 8 frt. Félévre (október

1 -töl márczius 31-éig) 4 frt. Negyed évre (október 1 -töl decz. 31-éig

2 frt. Az előfizetési pénz a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalába (Budapest, üllői ut 4. sz. a.) küldendő.

— Értesítés és felhívás. A kereskedőkre és a kereskedő-segédekre igen fontos intézményt létesített és a gyakorlati szükségnek nagy szolgálatot tett a „Magyar Kereskedők Lapja“, midőn kiadóhivatalában a helyeszközlö-osztályt szervezé. A czégfönökök a közvetítést azon erkölcsi megnyugtatással vehetik igénybe, hogy rendszerint teljesen megbízható szakképzett személyzetre, minél gyorsabban és a lehető legkényelmésebb utón tehetnek szert, — miért is saját érdekükben felkéretnek, hogy üzleteikben előforduló üresedések alkalmával, azok betöltése czéljából, nemkülönben a kereskedői személyzet alkalmaztatása tekintetéből — a „Magyar Kereskedők Lapja“ helyeszközlö-rovatát úgy helyben mint a vidékről, minél számosabban keressék meg. A helyeszközlö rovatban folytonosan számos üresedés és alkalmazást-keresö egyén van előjegyezve, — az ily hirdetéseket addig közöljük, mig eredményre vezetnek, a miért egyszer mindenkorra csak 2 frt fizetendő. Felvilágosítással, a válaszhoz szükségelt postabélyeg beküldése után a kiadóhivatal (Budapest, váczi utcza 10) megkeresésre díjmentesen és készségesen szolgál. A „Magyar Kereskedők Lapja“ kiadóhivatala.

— „Kalauz. Róma és Olaszországba utazók számára“. Ily czi- mü érdekes munka első füzete jelent meg Pécsett. Kiadja Vizkeleti Imre. A első füzet ára 50 kr.