Eger - hetilap, 1881
1881-02-10 / 6. szám
XX. év-lolyam. 6. szám. 1881. február 10-én. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 r Egyea szám — 12 Hirdetésekért minden 3 hasábozott pétit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden liirdatésífil 30, nyilttérben egy peti.t- sorhelyért 15 kr fizetendő. Poliiikiii s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyoenttli nyomda), a szerkesztőség (specziáliiVUtcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átéli érré ben) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frtr 30 kr.) Városi ügyek. Eger városa részéről 1881. február 2-áu tartott képviselői ülésből. Tárgyalás alá vétetett az Egerpatak szabályozási munkálatainak biztosításával megbízott küldöttségnek az árlejtés .eredményére. a vállalkozókkal megkötendő szerződésekre, valamint a foganatosítandó munkálatok terjedelmére nézve végmegállapodásként folyó év január hó 25-én felvett jegyzőkönyve, illetve javaslata. Ha- tároztatott: A bemutatott, s egész terjedelmében felolvasott jegyzőkönyvben foglalt abbeli megállapodás, hogy a teljes szabályozás a czifra-faltól, egész a melegvízi hidig, mindkét oldalon, hol szükséges szád-fal, hol pedig kőfal, s részben földtöltés által biztosítva, a hidak- s lejáratokkal együtt a 67.407 frtban előirányzott s a) alatt csatolt költségvetésben foglaltak szerint előállitassék : — úgy egészben, mint részleteire nézve elfogadtatik, s a szádfalazatoknak tervezet szerinti elkészítése végett a szerződést, Epstein és Klein társ-vállalkozókkal 25 frt folyó méterenkénti egységár alapján, a ktildöttségi jegyzőkönyvben foglalt megszorítások mellett végleg megkötni, a küldöttségi javaslatban foglalt szükebb körű bizottság felhatalmaztatik, — mely küldöttség egynttal arra is fel- hatalmaztatik, miszerint a szerződést a falmunkára nézve köbméterét 10 forinttal, ott pedig, hol a kövek a régi fal elbontásából kerülnek ki, 7 forintjával számítva Kudlik Ignácz épitészszel. a piaczi vashidra nézve pedig 6500 frt erejéig Grégerzen Gulbrand budapesti vállalkozóval megköthesse. A Generális-kaszárnya és a czifra-falnál szükséges kocsi átjáró hidak, a melegvizi hídhoz képest, fából a bizottsági főmérnök személyes házi kezelése mellett lesznek létesítendők, az elöszámolt 4000 forint keretén belől. — mely végből a megye bizottsága felkérendő. bogy a bidhoz megkivántató gerendákat, a beszerzési ár megtérítése mellett, a városnak átengedni szíveskedjék. A munkálatok, az elöl felhívott folyó év január bó 25-én felvett jegyzőkönyvben megállapított sorrendben és módon, akként lesznek teljesitendök, bogy a legszükségesebb részek azonnal, a többi pedig a szükséghez képesti beosztással foganatosítandó. Az építkezés vezetése- s feltigyelésével az eddig működött k tildött8ég továbbra is megbizatik. Kimutatás a Hevesmegyében végrehajtott népszámlálásról. A községnek vagy járásnak Ház Fi Nö Összes népi neve s z á m a Felsö-Tarna-járás 13 községgel 4536 12714 13346 26060 Közép „ „16 3623 10069 10850 20919 Alsó „ „ 15 „ 4471 13259 13553 26812 Gyöngyös-patai-járás 13 „ 3675 8839 9246 18085 „ pásztói-járás 11 „ 4105 11880 12356 24236 Mátra-járás 35 községgel . . 4905 13123 13583 26706 Tisza-járás 11 „ . . 5266 13129 14455 27584 Gyöngyösváros.......................... 2545 7727 8396 16123 Egerváros ................................... 31 72 9965 10733 20708 Az egész megye 116 községgel 36298 100705 106528 207233 1870-ben volt az egész megyének lakosa .................... 208500 F ogyott tehát a lakosság tiz év alatt.......................... 1267, vagyis 0.62 százalékkal. Jegyzek A tényleges szolgálatban álló katonaság számát a megyében a katonai hatóságok a polgáriakkal nem tudatták ; a katonasággal együtt alkalmasint szaporodás mutatkozott volna. Eger, 1881. januárhó 31-én. Dr. Albert Ferencz. Az egri állandó színház ügyében. Az egri szinházegyesület és részvénytársaság által 1881. év január hó 8-án a törzskaszino éttermében a Csiky Sándor elnöklete, — úgy Zalár József, Simonyi Károly, Vavrik Endre, Schvarcz Dávid, Petrovich Antal, Kapácsy Dezső, Csernyus Kálmán választmányi tagok, Schvarcz Herman pénztárnok és Gáspárdy Gyula egyleti titkár közbejötté mellett tartott választmányi ülés jegyzőkönyvének részes kivonata. Indítványoztatok, bogy a már aláirt részvények után járó dijak befizettessenek. Ezen indítvány elfogadtatván, elhatároztatott, hogy a részvényes tagok felszólittassanak, miként alájegyzett részvényeik után esendő dijaikat, — mégpedig első felét f. é. február 1-töl j május 1-ig, a másikat pedig ugyancsak f. é. aug. 1-ig, —Vavrik Eudre választ, tagnál fizessék be. — Az ideiglenes részvényjegyek mikénti kiállításával, valamint a pénz befizetésére vonatkozó mindenféle intézkedésekkel Vavrik Endre, Schvartz Herman és Schvartz Dávid bízatnak meg. Az egri ügyvédi kamara segélyezési szabályai. (Vége.) VI. Segélyezési törzskönyv. 31. §. A segélyezésekről a pénztárnok által segélyezési törzskönyv vezettetik, mely a segélyezettek neveit, a segélyezés évét s a segély nemét és mennyiségét foglalja magában. Ezen könyv, mind a 29. §. szerinti előterjesztéseknél, mind a számadások beterjesztésénél a választmánynak bemutatandó. VII. Felelősség és biztosítékok. 32. A segély-alap és pénztár kezelésére s ellenőrzésére nézve, a mennyiben jelen szabályzatban eltérés nem foglaltatik, az ügyrend alkalmazandó. 33. §. Azon tagok, kik a jelen szabályzat szerint ajánló iratot adnak, becsületszavukkal felelősek 8 az alaptalan ajánlat az 1874. 34. t. ez. 68. §. b) pontja alá eső cselekvénynek tekintetik. 34. §. Azoktól, kik e szabályzat szerint segélyben részesültek, elváratik, hogy jobb körülmények közé jutva, a segélyt visszatérítik. Miért is jelen szakasz egy téritvényi könyv kezdetére vezetendő, melyet minden segélyben részesülő a segély felvetele alkalmával aláirni tartozik, kötelezvén egyszersmind magát, miképen a nyert segély-összeget és annak 6°/0 kamatát anyagi viszonyai ja- vultával a segély-alapnak visszafizetni fogja. Az anyagi viszony javulásának bekövetkezését — tehát a behajthatóság idejét — és a visszatérítendő pénz öszszegét a kamara választmánya határozza meg. Ezen határozat ellen minden kamara tag, úgy az érdekelt segélyben részesült a közgyűléshez felebbezhet