Eger - hetilap, 1881

1881-10-20 / 42. szám

455 volna, mely természetesen fölfüggesztette addig, mig a másikban va­lami történik: élvén azon jogával, mely ily esetben minden tisztet megillet, önmaga beadta lemondását. Hogy maga a lemondás beadásának ténye nem bizonyitja-e azt, hogy érezte mi lesz az eljárás következménye: azt hiszem, ezt vitatni bajos volna. Annak oka, hogy — a mint ezt egy képviselő ur ma mondá — a lemondás nem rögtön, hanem csak november 1-jétől kezdve fogadtatott el, abban rejlik, mert a disciplínaris el­járás folytán rá az árestom kimondatott s ö október hó 29-dikéig be lesz zárva. Csak akkor fog tehát lemondása fölött döntetni. Én tehát azt hiszem, hogy annyi mindenesetre látszik — és ez czáfolat azoknak, kik itt testületi szellemről beszélnek azon irányban, mely Lendl kapitány ellen felbozatik, — hogy a katonai felsőbb hatóságok, bár a tényt, melyet elkövettek, mindkettőnél hi­básnak Ítélték, a nagyobb beszámithatóságot Lendl kapitánynál ta­lálták. Ez ebben az esetben az egyszerű tiszta tényállás. Ami már az itt tett nyilatkozatokat illeti, az előttem szó­lott képviselő ur azt mondja, hogy a többség javaslatának azon nyilatkozata, mely annak végén foglaltatik, beismerése annak, hogy itt nagy baj van, hogy az egész közös hadseregben a szellem rossz és beismerése egy szóval annak, hogy itten segíteni nem lehet. Én, t. ház, azt hiszem, hogy ez nem annak beismerése, én legalább egyénileg úgy értem. Nem lehet nem tudni s ez lélek­tanilag talán természetes is, hogy vannak egyesek a hadsereg ke­belében, kik a változott viszonyokkal megbékülni nem tudnak. Ha­sonlóan — meglehet lélektanilag természetes — de tudjuk, hogy vannak a hadsereg kebelén kivül a polgári osztályokban olyanok, kik a közös hadsereg törvényes intézményével megbékélni nem tud­nak és a kik azért talán, hogy a szerintük jobbat elérhessék, min­den utón és módon arra törekesznek, hogy ezen intézményt a nem­zet előtt gyűlöletessé tegyék. (Helyeslés a középen.) Ennek constatálását látom én részemről abban a pontban és azon elhatározott szándék kifejezését, hogy sem az egyik, sem a másik résznek ne lehessen igaza, hanem, hogy azon nagy és fon­tos elvek, melyek ott elmondatnak, és melyek úgy a hadseregnek, mint a nemzetnek nagy zöménél ma is fennálianak, minden meg­támadás ellen megvédve és biztosítva legyenek. Ez szerintem értelme ama pontnak. S hogy némely részről nemcsak az egyes esetek rovatnak meg, hanem átalánositás az(egész testületre czéloztatik : élő példa rá a felszólalt képviselő ur. Ő elő­ször elmondja, — az igaz, később ezt ugyanazon beszédében gyen­gének találja — hogy azon passus a többség felirata végén nagyon szép, igen helyes. De azután ignorálja azt, mit hivatalosan volt sze­rencsém mondani, hogy a hadsereg vezérlete — a hadügyminisz­ternek kérésére tett nyilatkozatom szerint — szintén érti és érzi, valamint a hadsereg is, hogy föladatuk azok megvalósítására töre­kedni, mik a fölirati javaslatban mondatnak. Azért, hogy Lendl kapitány mást mondott: ha a hadügymi­niszter, a ki talán a hadseregnél mégis több, mint Lendl kapitány, határozottan mondja, hogy érzi és érti a hadsereg vezénylete a tel­jes együttérzés szükségét e haderő és ö felsége népei többi osztá­lyai közt, a mit helyes alkotmányos elvnek a képviselő ur is elis­mer: akkor valóban az igazságnak megfelelöleg azt mondani és hangoztatni, hogy nem egyesek, de az összes hadsereg van ellen­kező nézetben — Deák Ferencz ama szava szerint, hogy „csak azt szabad mondani, ami igaz“, nem lehet. (Élénk helyeslés a középen.) A képviselöházban e hó 15-én folytattatott a válaszfelirati vita. Az ülés elején Verhovay személyes ügyben szólalt fel, hogy tilta­kozzék a miniszterelnök tegnapi beszédében állítólag foglalt gya­núsítás ellen, mintha ö, Verhovay, valaha a közjogi alap javára s a függetlenségi eszme ellen czikket irt volna. Az elnöki előterjesztések tudomásul vétele után : Trefort köz­oktatási miniszter indítványozza, hogy az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására, úgy mint a múlt országgyűlé­sen, 15 tagból álló bizottság küldessék ki. Ez iránti indítványát írásban is beadja. Kemény b. kereskedelmi miniszter pedig azt indítványozta, hogy a gazdasági kérdések és javaslatok elöleges tárgyalására, úgy mint eddig, 21 tagból álló közgazdasági bizottság küldessék ki. — Mindkét idditvány ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. A főrendiházban okt. 15-én nyújtotta be a felirati bizott­ság javaslatát, melynek tárgyalása csütörtökre tűzetett ki. Erdő, erdő. . . (Tennyson után.) Irdő, erdő! öreg barátom, Te csak megújulsz, de én — nem ! Az ősz után, mely engem hervaszt, Tavaszhoz nincsen reményem! Újulj, meg, újulj, legalább Te Évről évre, ismét ismét. . . Arczod látva, talán egypárszor Föl- fölocsúdok én is még: — Mint a bogár, mely őszi reggel Dermedten a földön fekszik, — Megrázogatja lábát, szárnyát Dél felé, ha fölmelegszik. X. Egy leánykához. f irág, vagy te, melyet bár ellepett A hajnal gyöngye, mégsem ébredez ; Rideg szobor, köríti bár a pompa, De nincsen szive, nem szeret, nem érez. Nem tudsz szeretni, nincsen már szived, Kihalt az érzés, és a szenvedély, Ajkad hideg, mosoly erőltetett . . . Csupán csak egy maradt meg: a szeszély. Nem ég az arczon tűz, nem a szemekben, A sors szeszélye marja szivedet. Elmúlt idők, boldog kedves napok . . . Csak ez vidit fel, az emlékezet. ír lősz Kálmán. HIEPTJ ZÉE. — Érsek ur ö Excellentiája pénteken városunkból Budapestre távozott. — Az időjárás, mely a múlt bét végéig a szüretnek kedvező, de a szántás-vetésre nézve hátrányos száraz volt, hétfő óta esősre változott. — Az idei must városunkban minőségre nézve igen gyönge; 4— 6 fokkal kevesebb czukortartalmú, mint a múlt évben volt. — A király ö felsége Szlávy József közös pénzügyministert ideiglenesen megbízta a külügyminisztérium ügyeinek alkotmány- szerű képviseletével, Kállay Béni osztályfőnököt pedig e miniszté­rium ügyeinek vezetésével. A császári ház minisztere gyanánt ha­sonlóképen Szlávy fog fungálni. E provizórium valószínűleg hosszabb ideig fog tartani. — Dengremont Móricz, hegedűművész, „a brazíliai cso­da-gyermek/* a közelebbi napokban Budapesten egymás­után két hangversenyt fog adni. Az alig 14 éves fiúról a külföldi lapok mesés dolgokat beszélnek, s följelenését a művészet terén tüneményszerünek mondják. — Hiteles forrásból értesültünk, hogy Dengremont, budapesti hangversenyei után, min­denek előtt városunkat, Egert fogja meglátogatni, s itt f. é. nov. 5- én tart hangversenyt. — Meg vagyunk győződve, hogy a valódi művészetet pártoló müveit közönségliuk, mely már oly régóta sová- rog igazi műélvezet után, a hangverseny tömeges látogatása által fog nemesebb ízléséről bizonyságot tenni. A hangverseny az ó-casi- no termében fog megtartatni. A programmot legközelebbi számunk hozandja, valamint a mérsékelt helyárakat is, melyek iránt — úgy tudjuk — a Szolcsányi-féle könyvkereskedésben már is előjegyez­hetni. Ugyanott a fiatal művész arczképe is látható. — A Vollmárféle erjesztő hordó-dugaszok, melyeket G r ti n- baum Ignácz, helybeli borügynök, lapunk hirdetései közt ajánlt, melynek ö egyszersmind bizományosa, — gyakorlat utján kitű­nőknek bizonyulnak. Melegen ajánljuk e szelepes dugaszokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom