Eger - hetilap, 1881

1881-10-13 / 41. szám

447

hez, mely a békéltetési tárgyalást legközelebbre ki fogja tűzni. A válóperben felperesnö a többek között a „kiolthatatlan ellenszenvet“ is hozza fel, mint a válás egyik indokát. Lendl a tárgyalásra természetesen szintén be fog idéztetni.

— A krivosciaiak a kővetkező feltételek mellett hajlandók besoroztatni magukat az osztrák honvédségbe: A bochei katonák megtartják nemzeti öltözetüket; a parancsszó szerb lesz; tisztekké kizárólag belföldiek neveztetnek ki; a bochei honvédek csak a Boche di Kattaro területén fognak alkalmaztatni; a fegyverzet is nemzeti lesz; honvédek nem kényszerittetnek kaszárnyái életre ; két évig külföldön tartózkodhatnak és e miatt visszatérőkkor nem fognak oly bánásmódban részesülni, mint szökevények; végre a bochei honvédek évenkint négy hétig saját kerületükben fegyvergyakorlatot fognak tartani és erre az időre zsoldot és élelmezést kapnak. Kattaróból Rodich helytartó támogatására egy zászlóalj gyalogság ment Rízanóba, a hol eddig nem volt helyőrség.

— A tömösi honvédemlék. A tömösi szorosban 1849-ben elesett honvédek emlékére a magyar mérnök- és épitész-egylet diszes oszlopot emeltetett, melynek ünnepélyes felavatása szept. hó 25-éu történt meg. Az ünnepélyre menők Brassóban gyűltek össze, külön vonattal indultak el, A vonattal érkezett vendégeket Brassó város polgármestere Brennerberg, nemzeti szin zászlóval s zenével kivonult polgárok és nők élén fogadta. Éjszaki Károly válaszolt a mérnök- és épitész-egylet nevében. A szépen feldiszitett különvonattal több mint 45-en vonultak ki a festői látványt nyújtó tömösi szorosba, hol az emlékoszlop készen állt a leleplezésre, körülvéve a környékből összesereglett csángók lelkes tömege által. A brassói dalárda és dalkör felváltva énekelték a szózatot, a hymnust és Rá- kóczy-indulót. Közben Éjszaky Károly tartott az 1848-ki szabad- ságharcz alatt leonidási küzdelemmel e helyen elvérzett hősök emléke felett lelkesült beszédet; végül az oszlop keletkezésének történetét előadva, felemlíti az indítványozó Schwarczel budapesti műegyetemi tanár s a létesítésben közreműködött jelesebb egyének s testületek neveit, és átadta Brassó város polgármesterének további gondozás végett a hazafias lelkesedés és erély ez emlékét. A polgármester német nyelven megköszönve a város nevében ezen öt ért kiváló megtiszteltetést, azt mondá, hogy ezen oszlop a lefolyt csaták emléke ugyan, de a csata azért folyt, hogy béke legyen; mint a maradandó béke jelvényét veszi át tehát és őrzi azt a város. A leleplezett egyszerű, de csinos és a szilárdság jellegét magán viselő emlékoszlopot a vidékbeli községek koszorúi halmozták el, köztük a brassói magyar társalgó egylet piros szalaga feliratos borostyán koszorúja. A szakadó zápor és hó miatt átázott közönség újra vonatra szállt és berobogott Brassóba, hol nagy diszebéd volt.

— A bűnvádi eljárás javaslatának vázlata a „Magyar Igazságügy“ szerint következő: A tervezet czime: „Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt." Első fejezet. Atalános határozatok. Második fejezet. Bírói hatósági kör és illetékesség. Harmadik fejezet. A királyi ügyészség. Negyedik fejezet. Bírák és királyi ügyészek kizárása és mellőzése. Ötödik fejezet. A terhelt és a védő. Hatodik fejezet. A bírósági határozatok közlése. Hetedik fejezet. A nyomozás. Nyolczadik fejezet. Az elővizsgálat. 1. Általános határozatok. 2. A birói szemle és a szakértők. 3 A lefoglalás. 4. A házkutatás. 5. A tanuk. 6. Idézés, elövezetési parancs és előzetes letartóztatás.

7. Vizsgálati fogság. 8. A vizsgálati fogságban letartóztatottal való bánásmód. Kileuczedik fejezet. A vádhatározat. Tizedik fejezet. Vád alá helyezés elővizsgálat nélkül. Tizenegyedik fejezet. Tetten kapás esetében követendő eljárás. Tizenkettedik fejezet. A fötárgyalás előkészítése. Tizenharmadik fejezet. A fötárgyalás. Tizennegyedik fejezet. Perorvoslatok az Ítélet és a fötárgyaláson hozott megszüntető határozat ellen. 1. Felebbezés. 2. Semmiségi panasz. 3. Semmiségi panasz a törvény egységes alkalmazása végett. Tizenötödik fejezet. A perújítás. Tizenhatodik fejezet. Az elmulasztott határidő vagy határnap megújítása. Tizenhetedik fejezet. A magánvádló. Ti- zennyolczadik fejezet. A távollevők vagy a szökevények elleni eljárás. Tizenkilenczedik fejezet. A költségek. Huszadik fejezet. A halálbüntetésnek legfelsőbb kegyelemből való átváltoztatása. Huszonegyedik fejezet. Az ítélet, végrehajtása.

— A közvetlenség, szóbeliség és nyilvánosság elveire alapított magyar polgári törvénykezési rendtartásról szóló törvényjavaslat munkálata, melylyel az e tárgyra vonatkozó tanulmányok tétele czéljából a múlt évben külföldön járt dr. Emmer Kornél budapesti ügyvéd és dr. Plósz Sándor budapesti egyetemi jogtanár az igazságügyminiszter megbízásából foglalkoznak, nagy léptekkel halad előre.

— A műveltebb iparosok kiképezése tekintetéből a közoktatásügyi miniszter körrendeletét intézett az összes tanfelügyelőkhöz, a melyben elörebocsátva azt, hogy hajlandó a fennálló, valamint a keletkező mindenik polgári és felsőbb népiskola mellé a vidék szokásaihoz, s általában viszonyaihoz ipartanmühelyeket felállítani, felhívja a tanfelügyelőket, hogy minden egyes népiskolát vegyen gondosan szemügyre, vizsgálja meg a vidék életviszonyait, különösen ebben azt, mely iparág az, a mire az ottani lakosok már eddig is kiváló hajlamot tanúsítottak, valamint azt is, hogy a kész munkák már a bizonyos irányt vett kereskedés utján haszonnal eladhatók-e. Tájékozásul még megjegyzi a miniszter, hogy jelenben tanmübelye- I két csak a fa-, vas-, agyag- és szövőipar körébe vágó ágak számára állíthat, mivel ezek közöl választhatók ki oly iparágak, melyekre a polgári és felső népiskolai oktatással megszerezhető műveltséget alkalmazni lehet.

— A fizetési meghagyást tartalmazó ajánlott levelek kezelésére nézve következő szabályrendelet bocsáttatott ki: „Az illetékekre vonatkozó fizetési meghagyások kézbesítése az esetben, ha a kézbesítő a felet honn nem találja, vagy az, avagy háznépe a fizetési meghagyást átvenni vonakodik, postán, feladó vevény mellett eszköz- lendö. A postahivatalok kötelesek tehát azon ajáulott feladott levelek átvételére, melyek a boríték czimoldalán a „fizetési meghagyás“ megjelölésével vannak ellátva, s az ily levelek feladását nem a posta-könyvecskében ismerik el, hanem arról feladó vevényt tartoznak kiállítani, s e szavakat „fizetési meghagyás“ a vevényre ráírni. Ily levelek ajánlatdijmentesek s csak a súly utáni egyszerű levéldij fizetendő értök, mely a kézbesítés alkalmával a czimzettöl szedendő he. Ha a czimzett, a levelet elfogadni vonakodnék, akkor a kényszerkézbesités foganatosítása végett a levél a helyi hatóságnak adandó át."

— A vallásügyi miniszter a törvényhatóságokkal körrendeleti- leg tudatja a következőket : Azon kérdés merült fel, hogy Magyar- országon tartózkodó, de osztrák honosságú katonatisztek és katonai egyének viszonyai vallási tekintetben magyar vagy osztrák vallási törvények értelmében birálandók-e el ? E kérdésre a cultus- miniszter az igazságügyminiszterrel egvetértöleg abban állapodott meg, hogy miután a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok (ide értve az osztrák állampolgárokat is) személyes jogi viszonyai mindig az illető állam törvényei szerint birálandók el, melynek kötelékébe tartoznak, — a katona-kötelezettség folytán Magyarországon tartózkodó osztrák alattvalók is az osztrák egyházi és vallási törvények alatt állnak az egyházi ügyekben s ennek folytán rájuk nézve az 1868. május 25-ki osztrák vallástörvény ba- tározmányai irányadók.

— Az országos nőiparkiállitás leírását tartalmazó munka készül, melyre vonatkozólag a következő felhívást kaptuk: „Az országos nőiparkiállitás sikere annyira fölélesztette a társadalom minden rétegének érdeklődését a nöipar iránt, hogy a magyar kir. földmiv.-, ipar- és kereskedelmi minisztérium is indíttatva érezte magát az országos nöipar-kiállitás tanulságainak egy szakjelentésben való megörökítését kezdeményezni. E jelentés szerkesztésére alól- irott hivatott föl. Én örömmel ragadtam meg az alkalmat e megbízásnak megfelelni, mert egyrészt a legjelesebb szakerök azonnal késznek nyilatkoztak engem támogatni, másrészt mert a nöipar-kiállitás maradandó becsű csak úgy lehet, ha tanulságait megörökítjük és ezeknek érvényesítésére módot és alkalmat nyújtunk az ország közönségének. A mű, mely az országos nöipar-kiállitás czim alatt körülbelül e hó végén fog megjelenni, a következő tartalomtervezet szerint lesz fölosztva. I. Általános jelentés. Az országos nöipar-kiállitás eredményeinek megismertetése a főbb vonásokban. Statisztikai adatokkal támogatott áttekintése azon iparágnak, melyekben nők kereseti foglalkozást nyernek. A kormány által anya- gilag’és erkölcsileg támogatott nőipariskolák és tanműhelyek befolyása ez eredményre. II. Részletes jelentés. 1) Iskolák : a) Gyermekkertek, elemi és polg. iskolák, b) Felsőbb állami és magán- leány-nevelöintézetek, zárdái iskolák, c) Tanitónöképezdék. d) Nő- ipariskolák, tanműhelyek és nöipartanitónö-képezde. e) Az iskolák kézimunka-tanításának hatása a kiállítás II. osztályának (házi használatra műkedvelők által készített) tárgyain. Mindezen alcsoportokban a követett oktatási módszer megismertetése, előnyeinek és hátrányainak feltüntetése. 2) A szó szoros értelmében vett nöiparágak: a) A varrás, a hímzés, horgolás, a kötés, a divatáruk és a pipere tárgyai (keztyüvarrás, csipkekészités) s általában a tümunkák tárgyai. b) Külön iparágak: művirágok, disztollak, fa- és agyagfestés, fényképészet, zsinór és paszomány, virágtartók, napernyők, keztyü- ipar, vállfüzö- és nyakkendő-gyártás, himzöminták, elönyomatok stb. stb. 3) Tépiparágak : a) Szövés, fonás, szőnyegek, szövetek hímzése és diszitése, vessző-, és sásfonás, fafaragás, taplómunkák, b) Az egyes czikkek árai és versenyképessége, c) Mennyiben alkalmasak ezek arra, hogy a kereskedelmi forgalomba bevezettessenek, kivitelképessé tétessenek, d) A czikkek anyagja bel- vagy külföldi-e? Minden irányban oda törekszem, hogy e mű a hazai nöközönségre