Eger - hetilap, 1881

1881-10-13 / 41. szám

445 adott magyarországi nyomtatványaik betűrendes jegyzékét, valamint a kiállításra szánt diszkötések és codexek leírását beküldeni szí­veskedjenek ; b) a bazai nyomdákat és könyvkötőket, hivatkozva ez irány­ban bozzájok intézett elöleges felhívásra, hogy a kiállíttatni kívánt munkák számát, a mennyiben még eddig meg nem történt volna, ugyanazon határideig jelentsék be. A kiállítandó tárgyak tényleges beküldésének határidejét a jelentkezőkkel utólag fogjuk közölni, valamint időközben is a kí­vánandó részletesebb felvilágosításokkal készségesen szolgálandunk. A kiállításra vonatkozó mindennemű közléseket „Országos Magyar Iparművészeti Muzeum Budapesten (sugárút, műcsarnok)“ czimzéssel kérjük ellátni. Kelt Budapesten, 1881 szeptember hó 30 án. Pulszky Ferencz, mint a könyvtárak és múzeumok országos fő­felügyelője. Báth György, mint az Országos Iparművészeti Muzeum ideigl. vezetője és felügyelője. Dr. Fejérpataky László, mint a ki­állítási bizottság jegyzője. Politikai heti szemle. Ferencz József ö felségének a muszka czárral tervezett találkozása, újabb hírek szerint, a legközelebbi napokban a galicziai határszél valamely pontján fog megtörténni. Tunisból nagy fontosságú eseményt jelentenek. A bejnek fővárosát Tunist a franczia csapatok e hó 10-én megszállották. Leedsben okt. 8-án tartott nagy meetingen Gladstone angol kormányelnök beszédet modott, melyben szerencsét ki- váu a szabadelvű pártnak a berlini szerződésnek Montenegróra és Görögországra vonatkozó pontozatai végrehajtásához és elitéli Afga- nistán elfoglalását, mely Angolország ellenségeivé tette az afgáno­kat, a kik pedig azelőtt az angolok barátjai voltak. „Mi — úgy­mond Gladstone -- most teljesen lemondtunk erről az oktalan és bűnös vállalatról és történetünk lapjairól kitörölhettünk nehányat a legszerencsétlenebb emlékek és a legbotrányosabb dolgok közül. A szabadelvű párt egyptomi politikájának az a czélja, hogy tökéle­tes egyetértésben cselekedjék a szövetséges és barátságos franczia kormánynyal s ekként biztos alapokra fektesse Egyptom jólétét és megakadályozni igyekezzék, hogy Egyptom és a szultán közt diffe- rentiák támadjanak.“ Transvaalt illetőleg Gladstone megjegyzi, hogy lehetséges, hogy az egyezség föltételeit egyes részletes kérdések­ben meg fogják változtatni. A kormány mindig szem előtt fogja tartani és lelkiismeretesen megvédeni Transvaal benszülött lakossá­gának érdekeit és Angolország méltóságát. Gladstone azzal a nyi­latkozattal végzi beszédét, hogy a szabadelvű párt politikája a bé­ke és az igazság politikája. A „Pol. Corr.“ jelentése szerint azon biztosok, kiket a szul­tán fermaojával Kairóba küldött, nem fogják a fermant mint szokás nyilvánosan és Uennepélyesen felolvasni, hanem egyszerűen átadják azt a khedivének. E két biztos kiküldetése lord Dufferin azon elő­terjesztésének következménye, a melyet még az egyptomi zavarok kezdetén tett, habár nem hivatalosan a szultánnak oly értelemben, hogy a porta lépjen közbe Egyptomban. így az angol külügyi hi­vatal a biztosok kiküldetése által nem is volt meglepetve. A „Polit. Corr.“-nek azt írják Konstantinápolyból, hogy a tö­rök fönhatóság formális megőrzésén és az európai befolyások egyen­súlyozásán kivid az Egyptomba menesztett török küldöttségnek még az a feladata is volt, hogy hiúsítsa meg vagy legalább halasztassa el az egyiptomi kamara összehívását, mert a szultán attól tart, hogy kényszerítve lesz Konstantinápolyban is a parlamentet összehívni. A porta oly jelentést kapott Dervis pasától, hogy a Djakova környékén lakó albán törzsek meghódoltak és hűséget esküdtek a szultánnak; most egész Albániában nyugalom uralkodik. A török és görög kormány közt a kritiri-zarkosi határvonalt illetőleg támadt differentia a nemzetközi bizottság felszólalása kö­vetkeztében kiegyenli ttetett. A porta ugyanis utasította biztosait, hogy Urittessék ki a kérdéses területet és adassák át a görög kor­mánynak. Országgyűlés. A képviselöház október 8-án tartott ülésében elnök bemu­tatja a miniszterelnök átiratát, melyben tudatja, hogy ö felsége, a király, nevenapja alkalmából nyilvánitott hódolatteljes szerencse-ki- vánatokért köszönetét fejezte ki. ■ Pa.uler Tivadar igazságügy miniszter benyújtja a kir. táblai kisegítő birák alkalmazásáról szóló törvény meghosszabbításáról, — a Curiának a képviselöválasztási ügyekben való bíráskodásáról, — az ügyvédi rendtartásról és a keresztények és izraeliták közötti há­zasságról szóló törvényjavaslatokat. Kiosztatnak és tárgyalásra ki fognak tűzetni. Kovács László háznagy beterjeszti a háznagyi jelentést a szünidőről. Engelmayer József az áll. igazoló bizottság előadója jelenti, hogy a bizotság Bethlen András gr. Mihajlovics János, Ocskay Ru­dolf, Bereczky Sándor és Geisz László képviselőket véglegesen iga­zoltaknak jelenti ki. — A horvát képviselőket is igazolta a bizottság. Jókai Mór, a válaszfelirati bizottság előadója és a felirat szerkesztője benyújtja a felirat szövegét. TAECZA. Sárgulnak a . . . . Sárgulnak a lombok, Hullanak a fákról. A halvány természet Nem sokára gyászol. Nincs már fecske, gólya, Elköltözött mind, mind 1 Nem maradt velünk más Csak régi fájdalmink. Virágtalan a rét, Virágtalan a kert; A kert, melyben lelkem Annyi örömet lelt; Hol annyi virág nyilt! Hol az enyhe alkony Annyiszor hallotta Szólni, zengni lantom. Omladozó élet Puszta romján állok; Eget, földet, mindent Halvány színben látok. Halotti némaság Tölti be a tájat, E síri csend ugy-e, Lelkemnek mint fájhat?! Mert én úgy szeretem Az erdőt, a rétet, Ha fán, s fent a légben Madár énekelget; Ha fénylő mosoly ül Az egész világon, S tündér-bubájával Engem is körülfon. De ha ily szótalan S néma a természet, Mert megfoszták fénytől, Bübájtól a vészek: Fáj és csügged lelkem, Azt hiszi, hogy többet Madárdal, virágok Soha el nem jönnek .... Letarolt a mező, Hervadóra váltak Lombja, levelei, Díszei a fáknak. Tépi a levelet A vihar s ragadja, Mint engem. Oh ugyan, Velem szép’ boldogan Pihenni hol hagyja?! Lakos Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom