Eger - hetilap, 1881

1881-10-13 / 41. szám

443 A borrá való feldolgozás a következőkben jelzett eljárás sze­rint történik: az almák egy, a prés oldalához támasztott deszkán fabunkó­val összezuzatnak, s igy összezúzva hullnak vagy csúsznak a prés­be ; nőkor a prés megtelt, az összezúzott alma azonnal ki-ajtolta- tik; — természetesen minél apróbb darabokra zuzatik szét az al­ma, annál jobb, mert annál tökéletesebben lehet azokat kisajtolni. Az almazuzásra különösen e czélból szerkesztett gépeket is használnak, melyek az almát előbb késekkel apró darabokra vag­dalják, s utáua egyenletesen szétzúzzák, az igy összezúzott alma- czefre, vagy pép pár óráig állani hagyatik, mely idő alatt a must jobban kiválik a gyümölcs húsából, mi azt eredményezi, hogy a sajtolás tökéletesebben lesz végrehajtható, és több must is nyeretik. A leggyakrabban használt gyumöicszuzó gép szerkezete a kö­vetkező : Egy malomkő közepébe, egy 2 öl hosszú rúd tétetik, melynek vége forgó szeggel egy oszlophoz vagy falhoz van erősítve, maga a malomkő pedig féiköralaku vályúban áll; a vályú megtöltetvén almával, benne a malomkő előre hátra hajtatik, s ezen eljárás al­kalmával netán, a még nem eléggé összezúzott almák, falapát segít­ségével a malomkő elé tasziitatnak. Midőn az összes, egyszer a váluba töltött alma tökéletesen össze van zúzva a vályú egyik végénél lévő ajtó felhuzatik, s az ily módon támadt nyíláson keresztül az összezúzott alma czefre falapát segélyével egy a váiu alá helyezett edénybe takarittatik,— az ez által megürült vályú pedig újra megtöltetik. Minél érettebb, és dusabb czukortartalmu az alma, annál jobb almabor készül belőle, azonban jól kell figyelni arra, hogy az alma túl ne érjen, mert akkor már kásássá válik, és igen kevés mus­tot ád. Kétszeri sajtolás után a must, tisztán kiforrázott, és kimosott kénezetlen hordóba töltetik, hol az közönséges pincze hömérsék mellett is néhány hét alatt kierjed. Erjedés közben a fiatal almabor igen piquant, csipös, savany- kás ital, — kierjedése után azonban hamar megtisztul, és akkor seprőjéről lefejthető. Első vagy második lefejtés után már fogyasztásra kész az almabor, s különösen ha előzetesen vizahólyaggal derittetett úgy tö­kéletes tükörti8zta italt nyerünk. Az almabor almasavban gazdag lévén, igen üdítő szeszszegény nyári italt képez, mely hűsítő hatásánál fogva sokak által többre becsültetik, mint a szőlőből nyert bor, mely utóbbival való össze­keverést az almabor sokszor szép sikerrel tűri. A fentmaradó törköly, sertés vagy szarvasmarha etetésre jól használható, úgy hasonlókép alkalmazható eczet készítésre is, utóbbi czélból a törköly kevés vízzel föleresztetvén, meleg helyen tartatik, hol a szeszes erjedés beálltával az eczet erjedés is megkezdődik, és 6—8 hét múlva majdnem kész eczet sajtolható ki az almatör- kölyböl. Az idei termés eredménye. (Az állandó gazdasági tudósítók jelentéseiből összeállította a földmi­velési minisztérium.) A földmivelési-, ipar- és kereskedelmi miniszter az állandó gazdasági tudósítók jelentéseiből a következő kimutatást állította össze az idei termés eredményéről. Az adatok természetesen becs­lésre vannak alapítva, a tengerire vonatkozók pedig csak a várható termésről adnak számot 8 igy megbízhatóknak nem tekinthetők. Az adatok járásonkint vannak kimutatva s a termés ered­ménye kataszteri holdakra vonatkozik, hektolite­rekben kifejezve. Az alább közlött számok sorrendben a követ­kező terményekre vonatkoznak: Őszi búza, — rozs, — kétszeres, repcze, — tavaszi búza, — árpa, — zab, — tengeri, — megje­gyezvén, hogy a honnan nincs adat, az — jellel van jelölve. (Folytatás és vége.) Tolnamegye: központi 8, 9, 8-50, 7, 12, 17, 18, völgy- ségi 5, 6, — 3, - 7-37, 9 2, 7-4, dunaföldvári 5-5—10, 11—15, — 8'6—11, — 7-4—11, 12—19-6, —. simontornyai járásból nincs adat, dombóvári 6'25, 8*12, — 6-25, — 8-12, 15, — III. Alföld éjszaki része. Pestmegye: pesti felső 7, 6, 6, 9, 7, 8, 6’5, 8, pesti közép 3'7. 3.7,-------— 4-30, 4’90, — pesti alsó 9, 10, 10, — — 12, — — pilisi felső, sold felső és váczi felső járásokból niucs adat, pilisi alsó 8‘75 — — — — 12'50 — — solti közép 4, 7, — 3, — 3, — — kiskui felső 5, l-20, 550, — — 120, — — kiskun alsó 2, 2, — — — 3, 3, — kecskeméti felső 6—7, 5—6, 5—6, 8—9, 5—6, 6—7, 9—10, — kecskeméti alsó 8, 6. 6, 5, 5, 6, 14, — váczi alsó 6-50, 6, — — — 6, 8, — solti alsó 5, 3, 4, -------4,5,— J ász-Nagy-Kun-S zolnok megye: alsó-jászsági 41/2, — — 5, 3% — 7, — felső-jászsági 6, 6, 6, 4, — 5, 7, — alsó-tiszai 5, 5-62, 5’62, 6-25, 7-50, 7'50, 9-98, — felső-tiszai 3— 4, 5, 4-50, 6, 4, 5, 8, — középtiszai 5 — 7,-------6 — 10, 6—7, 5- 6, 9-12, ­Hevesmegye: alsó-tarnai 6, 6*50, — 8, 5, 4, 550, 5’50, közép-tarnai 10, 9, 10, 12, 6, 4—5, 10—11, 14 —16, gyön­gyös-pásztói 5*25, 737, 737, 12*29, 5-75, 7, 14*75, — gyöngyös­patai járásból nincs adat, mátrai 12, 9, 10, — — 9, 12, 10. tiszai 6— 7, 7-8, — 9 37, 6—6, 7—8, 8—9, 6—7, felsö-tarnai 6*50— 8-50, 5-50-6, 6-6-75, 11—13-50, 5—6, 4—8. 8-10, — Szatmármegye: nagykárolyi, fehérgyarmati, erdödi, színyér-váraljai, nagybányai és nagysomkuti járásokból nincs adat, mátészalkai 6—98, 5—7.5, 5 5—9 2, 2‘5—61, 644—10, 2 5—5, 3— 7‘3, — csengeri-szamosközi 5, 4, 5, 3, 4, 6, 8, —szatmári 11, 9 25, - 3-75, — 2, 10, ­Bihar megye: bihari, mezökeresztesi, margittai, érmibály- falvi, székelyhídi és robogányi járásokból nincs adat, szalárdi 6-25, 5-25, 6-26, 12-50, 3-75, 5, 8, 1050, mezötelegdi 7, 6, 6 F50, 4, 7, 10, 9, élesdi 5, 5 5, 5 5, 5 5, 6, 7. 8'5, 8—10. bárándi 8-40, 16'25, — 6, — — — — berettyó-ujfalui 7, 10, — 7, 6 50,5, 12, 13, derecskéi 6, 7, 8, 5, — 4, 10, — micskei 5, 4, 4, 8, 4, 2 50, 4. — szalootai 5, 8. 7. 6, 5, 4, 9, 8, ugrai 8, — 9-50, 11, — 4, 7, — beéli 3. 4, — — — — — — tenkei 6, 6, 6, 9, 4'55, 3"46, — 1125, vaskohi 11, — 10 —11, — 7—8, — 12. 8. belényesi 4, 5, 5, — 3 5, 6, 5, m.-csékei 3, — 4. — 3 50, — 5, 6. Szabolcs ni egye: kisvárdai 8, 9, S1^ 3, 4, 4, lä1/^, — tiszai, dadai alsó, bogdányi és nyírbátori járásokból nincs adat, nagy-kállói 4—10, 3-8. 5—12, 3-6, 3-7, 5—8, 4-9, 1-10. Hajdumegye: nádudvari 89, 9-5, 9-5, 7-1, 5-4, 7, 18*7, ÍO, balmaz-ujvárosi 8—9, 9—9-50, 8—8’50, 7—9, 8—9,6— 7, 6—7, — H.-Szoboszló város 850, 9, 8, 5, 8, 7, 10, — Hadház v. 8. 7. 7—7-50, — 7, 7, - H.-Nánás v. 6, 6, 6, 2, — 3. — — H.-Böszörmény v. 10, 9, 10, 3, 5, 8, 8, 15, H.-Dorog v. 6, 6, 5, 4, 4-50, 6, 7, — Aradmegye: aradi 5, 6, 4, 6, 5, 7, 8, m., borosjenöi 7, 9, 9, 5, 6, 5, 10, 14, boros-sebesi 6, 4, — 4, 3 5, — 9, 6 — 8, eleki 3‘63, 5 31, — 5, — 3‘7, 5 9, — kisjenöi 4’50, 4, 5, 5, ­3, 5 50, — nagyhalmágyi járásból nincs adat, pécskai 7, 13 10, 17, 6, 15, 15—18, radnai 10, 5, — — 3, 2—3, — — ternovai 4- 7, 3-8, 4-7, 1-5, 2-2, 4'7, 6‘1, - világosi 7, 8, 7—8, 3 50—4, 8, 8-9, 10, ­IV. Alföld déli része. Bácsmegve. 1. felső 9, 9. — — — — — — 2. felső (almási) 8, 7, — 6, — 14, — — 1. közép 5, 6, 5, 7, 4, 4, 4, k. 2. közép, 1. alsó, 1. csajkás és 2. csajkás járásokból nincs adat. 2. alsó 6-25, 6'25. 6-25, — 5, 2’50, — 3. alsó 6, 7, 6V2, 5V2, 4, 8, 10, jó 2. telecskai 7. — — 6-25, — 9-15, 14-72, — 1. telecs- kai 6-50,------- 5, — 4-50, 10, 7‘50, 1. tiszai 6‘50,----------------­7 , 9, — titeli öy2, 31/2, 4. — 15, 24. — Csongrádmegye: tiszáninneni 10, 8, 11, 6, — 10, 15, — tiszántúli 12,------ 11, 10—12, 24, 30, — B ékésmegye: gyulai 6, 5 60, — 6‘45, 6 70, 410, 4-15, — csabai 5, 8, — 6, 6, 10, 10, 8 gyomai 5, — — 5, 4, 8, 8, — békési járásból niucs adat, szarvasi 10, — — 10 6, 14, 20, 18 orosházi 7, 12, — 6, 5, 10, 15, — szeghalmi 9—11, 8— 12, 7 — 10, 2-50—3-75, — 4-6, 5—7, — Csanád megye: központi 5, — — 1’50, 5, — nagy­laki járásból nincs adat. Temesrnegye: csákovári 3—4, 2—3, 350—-4-50, 130— 150, 2—3 5—6 —dettai, fehértemplomi és rékási járásokból nincs adat, központi l3/4, 4, — 11/2, — 3/v 3Vt, 6, Temesvár v. 4, 8, 2, 4, 4, 2, — kubini 7-50, 9, 8, 5 — 12, 12 — lippai 6, 7, 6, 3, 4, 5, 7, — uj aradi 6, 10, 8, 6, 6, 6, — — verseczi 3-07, 246 3-7, 3-68, 1 48, 3-7, 3 40 — vingai 5‘8, — 4, — 6, 10 — Krassó-Szörénymegye: bogsáni 5, 6, 3, — fa- cséti 6, 9, 8, 6, 5, 10, 4, 9, járni 7, — — 6, 4 50, 6, 7, — kras- sovai 2-30, 2-30, — — l-87, 3-12, 2’30, 3-50 marosi 6, 10, 7, — 7,-----------resiczai 3—4, 6—8,------------8 — 10, 10—12, 8—12, te mesi 7—9, 8-10,- — 2—4, — — — — oraviczai 7, 5, — — 6, 7, 10, — Karansebes v. 11, 12, —-------— — 18, karanse­b esi járás 5, 4, — — — 7, 6 50, — bégai, lugosi, moldovai, tefe- govai, orsovai és borovicsi járásokból nincs adat. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom