Eger - hetilap, 1881

1881-09-29 / 39. szám

parancsnok nem elégszik meg azzal, hogy az alparancsnokoknak a barcz czélját és módját, mely szerint ö azt keresztiilviketönek gon­dolja, kijelölje, a kivitelt pedig, a dispositiók szellemében és a be­folyásoló körülmények tekintetbevételével, rájuk bízni; hanem az alparancsnokok kezeit gyakran egészen megkötik. Feddésre méltó az is, hogy a lovas tisztek, sőt gyakran egész törzskarok megje­lennek a rajvonalban. A szolgálati szabályzat 881. pontjának 2. részét is, mely a harcz tartama alatt való jelentésekről szól, az il­letőknek pontosan szivükre kellene kötni. — A terepvizsgálati szol­gálat gyakran az ellenséges lovasság felkutatására szorítkozik. Ha ez sikerült, a két lovas ellenfél egymásra rohan, az időt csak bé­kében lehetséges ismétlésekkel el nem dönthető rohamokkal vagy a kölcsönös „egymás megfigyelésével“ pazarolják el, e mellett telje­sen elfelejtkeznek tulajdonképeni föladatukról s a lovakot annyira kihajszolják, hogy a gyakorlat további pontjainak keresztülvitelénél képtelenek a szolgálatra. Megfeddésre méltó továbbá a lovas kém­csapatok azon eljárása, hogy ha egy gyaloghadoszlop elővédére, vagy az ellenség egyik gyalog előcsapatára akadnak, megelégesz- nek azzal, hogy ezt jelentsék s ezzel föladatuknak eleget véltek tenni. Pedig e csapatoknak arra kellene törekedni, hogy az oszlop szárnyára vagy hadiállására érjenek, mert csak igy oldanák meg föladatukat. Ha a lovasság gyalog harczol, a lovak védelmére gyak­ran nem fordítanak elég gondot, sőt a harcz néha későn kezdődött el úgy, hogy a valóság esetén a lóraszállás alig volna lehető. A tüzérségnek szivére kötendő, hogy rendszerint csak valóságos távo­lokra tüzeljen, a nagy távolságokra való tüzelésre csak a legrit­kább esetekben szorítkozzék. A harcz tartama alatt való biztonsági szolgálatra sem fordítanak mindig kellő figyelmet. A terepvizsgálók­ról, őrjáratokról, szárnyvédekröl és az ütegek fölhasználásáról szóló előírások pontos megtartása ajánlandó, bogy a legkülső csapatok ne jussanak abba a helyzetbe, melyben az elfogatási nem lehet ki­kerülni. Itt ott fordultak elő olyan esetek, hogy a positiv szabály­zati előírásokat a gyakorlatok alkalmából figyelmen kivül hagyták, úgy bogy a csapatokat ki kellett venni a ttizböl. E csapatok parancs­nokait a sorok közt, de érthetően nyugdijkönyvecskével fenyegetik." — Az első és irányadó gyakorlati mintaszüret, a borászati kor­mánybiztos és a közp. pinczemester vezetése alatt, az összes szak­közegek jelenlétében, f. évi október hó 3-án fog Versecz városában megtartatni. Kehrer Károly a verseczi bortermelő egylet derék el­nöke teljesen fölszerelt szőlejét és pinczéit ezen közérdekű czélra készséggel átengedte. — Az 1848—49 iki honvédek f. bó 20-án tartott központi vá­lasztmányi üléséből egy 7 tagú küldöttség tisztelgett a kormányel­nöknél, a honvédmenház jövője értelmében. E küldöttséghez csat­lakozott a két fővárosi bonvédegylet elnöke is. A kormányelnök a küldöttséget nagyon szívesen fogadta. A küldöttség elnöke Novák Gusztáv elmondotta a menház sérelmeit, előadta, hogy a központi bizottság többsége e helyzet kényszerűsége alatt rendkívüli eszkö­zökhöz nyúlt, és a központi elnököt s honvédmenházi parancsnokot e kettős állásától felfüggesztvén, öt (Novákot) helyettesitette, s kül­döttséget küldött ki, hogy az kérje a minisztereinök támogatását, mit e küldöttség annyival örömestebb tett, mert tudomására van j azon kedvező intézkedése a kormány elnöknek, mely szerint a se- i gélyre szorult honvédek összeírását országszerte elrendelte. Tisza j Kálmán rövid válaszában kijelentette, hogy örvendve vesz tudomást I a közp. bizottság többségének határozatáról; az 1848—49-iki hon- i védség ügyét mi: denkor lelkén viselte s viselni fogja, de be kell vár- I nia az országos honvédgyülés határozatát; biztosítja azonban a küldöttséget, hogy ha az országos honvédgyülés határozata az er­kölcsi támogatást s anyagi segélyezést illetőleg ugyanazouos lesz a közp. bizottság többségének határozatával, nem fogja elmulasz- j tani, a törvényhozás elébe oly törvényjavaslatot terjeszteni, mely a j honvédség igényeit kielégitendi. Tisza Kálmán szavait megéljenezték. — Ormay a sikkasztó rókus-kórházi gondnok Budapestre ér­kezett s a „Fortunádba szállittatatt. Rövid pihenés után, melyet az örszobában töltött, Horváth fogházfügyelö elé kísérték, hol na- tionalejára nézve hallgattatott ki s azután börtönébe csukták. — A bécsi „ Wehrzeitung“ legújabb számát, mint egyik bécsi lap irja, elkobozták. Laptársaink közül a „Pester Lloydsnak jren- desen megjött s semmi olyast nem talált benne, a miért talán el le­hetne kobozni, ha ugyan a szerkesztőhöz intézett következő levél miatt nem : „Szerkesztő ur ! Tartsa meg a hivatalos közlöny hiva­talos rágalmainak gyöngyét (a „Wien. Ztg“ e hó 20-iki számában): gondosan üveg és keret alá rejtve. Ez följegyzésre méltó darabja j az osztrák történelemnek ! Egy cs. kir. sajtót hoztak mozgásba, hogy jelentsék, mikép a hadsereg vezetőinek semmi közük sincs a laphoz, mely a zászlóra tett eskü törhetlenségeért szállt sikra ! Hát a hadsereg intéző köreinek még az a meggyőződésük sem közös e lappal, bogy a zászlóeskünek a katona előtt szeutebbnek kell len­ni, mint minden egyéb ; szeutebbnek mint a hit, mint a vérkötelék, mint a föld minden java, és épen ezért szeutebbnek kell lennie, mint minden szeretett alkotmány? Igazi katona érzelmeivel ellen­kezik, hinni az ilyen lehetőségben. De hát mire való akkor a „Wiener Zeitung“ csodálatos nyilatkozata, a melyről már előre is föl lehetett tenni, a mint az csakugyan be is következett, hogy t. i. minden lapban úgy értelmezték, mikép az intéző helyeu a ka­tona esküjét valóban csak addig tartják kötelezőnek, mig ennek teljesítése a két birodalom két felének alkotmányával összeegyez­tethető? Ha ez értelmezés a [hadseregben is elterjedne, akkor a birodalom jövője felett kétségbe kellene esni ! Ki érzi annyira bi­zonyosnak azt, hogy az egyik birodalomban, melynek benső álla­potai oly kevéssé erösitvék meg, a melyben oly hevesen lépnek föl a pártellentétek, nem következhetek be pillanat, melyben ez ellentétek erőszakos kiegyenlítést fognak keresni? Nem számit- hatni-e arra is, hogy a magyarországi szélsőbal, ha kedvezőnek látja az alkalmat, törekvését erőszakos eszközökkel fogja támogat­ni ? S nem fogja-e ez esetben azt is állítani, hogy az alkotmány alapján áll ? Mit tesz akkor egy alkotmányra felesküdött hadse­reg ? — „Egy tiszt.“ Részünkről — jegyzi meg erre a „Wehrzei­tung“ szerkesztősége — ez irathoz semmit hozzá nem teszünk. — Vilmos német császár Carlsruheban, midőn épen a kastély főkapuján be akart lépni, elesett, végig zuhanva az utczán. Két asszony s néhány inas gyorsan oda szaladtak, fölemelték a csá­szárt, 8 a kastélyba vitték. Az esésen kivül különben semmi baja sem történt az öreg fejedelemnek. — Megjelent és kapható Budapesten a szerzőnél (üilöi-ut 11) vagy Egerben a lyc. könyvnyomdában: Egyetemes Egyháztörténe­lem. Kútfők és jelesebb szerzők nyomán irta dr. Rapaics Raymund, egri fömegyei áldozópap, kir. magyar tud. egyetemi ny. r. tanár, t. udvari káplán. Második kötet. — Közép-kor Nagy 8 rét, 575 lap. Ára, bérmentes megküldéssel, 2 frt 50 kr. Mind a két kötet ára 5 írt. Növendékpapok, ha szerzőhöz fordulnak, nagyobb megrendelé­seknél árleengedésben részesülnek. — Stein János erdélyi muzeum-egyleti könyvárus és kiadónál Kolozsvárt megjelent: „Neveléstan“ irta De Gerando Antonina a ko­lozsvári felsőbb leányiskola igazgatója, Ára 80 kr. Kapható a ki­adónál, valamint, minden hiteles könyvárusnál. — Megjelent: A zircz-pilis-pásztói és szentgoihardi egyesült apátságokba keblezett cziszterczi kiváltságos rend személyzetének 188Vs2 -re szóló névtára. Az ebben foglalt kimutatás szerint a rend összes személyzetének létszáma a következő : 1 apát, 77 áldozár, 1 ünnepélyes fogadalmat tett növendék, 13 egyszerű fogadalmat tett növendék, 19 ifjabb növendék s 12 novicius ; összesen 123. — Az „Ország-Világ“ ez. szépirodalmi képes lap f. évi okt. 1-én harmadik évfolyamába lép. Két évi eddigi pályafutásában a magyar olvasó közönség oly páratlanul meleg támogatásával talál­kozott, minőt szépirodalmi lap hazánkban eddig fel nem mutatha­tott. Erdekfeszitö eredeti és fordított regényei, novellái s kisebb el­beszélései, nagyszámú hasznos ismeretterjesztő czikkei s mulattató közleményei, valamint gazdag, választékos illustrátiói, melyeknek java része kifogástalan művészi kivitelt tüntetett fel, első pillanatra meghódították a magyar közönséget. A lap szerkesztősége és ki­adói mint eddig, úgy a jövőben is mindent el fognak követni, hogy az Ország-Világot a hasonirányu európai lapokkal egyenlő színvo­nalon tartsák. Kitűnő munkatársainak hosszú névsora kezeskedik a szellemi rész kifogástalan tartalmáért, a mi pedig az illustratiokat illeti, a legjobb művészi erőket nyerték meg legújabban a kiadók nem csekély áldozatok árán a lap művészi illustrálására. Az „Or­szág-Világ“ ezután is kéihetenkinti füzetekben jelenik meg, minden második szombaton. Az egyes füzetekben levő 10 — 12 csinos és művészi kivitelű képen kivül minden második füzet mint eddig, úgy ezután is pompás fénynyomatu képmellékleteket fog hozni vastag kartonpapiron, melyek bármely urilak méltó díszítéséül szolgálhat­nak. Á lap előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: Egész évre 10 frt. Félévre 5 Évnegyedre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek posta- utalványon az „Ország-Világ“ kiadó hivatalhoz (Budapest korona- berczeg utcza 3. sz.) küldendők, honnan a füzetek a legnagyobb pontossággal küldetnek szét. Megrendeléseket minden könyvkeres­kedő elfogad. Mutatványszám kívánatra ingyen küldetik. — Gabnapiaczunkra a heti hozatal csekély volt, az árak is változatlanok maradtak. Tisztabuza 10.—11.40. Rozs és kétszeres 7.80-8.60. Árpa 7.20. 8.20. Kukoricza 6.20. 6.60. Zab 6.20. 6.40 métermázsánként. Felelős szerkesztő: !Dr_ IKIiss Lapunk mai számához félív melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom