Eger - hetilap, 1881

1881-09-22 / 38. szám

412

körülmény, miszerint a Kant utáni philosophálás egy hosszú század lázálmai után arra higgad, hogy újra kezdje a munkát onnan, hol Kant csákányát a sziklába vágta. . . Napjaink bölcselme vissza- hajlik Kanthoz !

E visszahajlás tényezője sokkal rejtettebb és mélyebb, hogy sem első pillantásra szembetűnnék. Mélyen lappang az a gondolkodó fők hátterében; eddigelé alig mondá ki más, mint Vaihinger, azonban a közel jövőben hihetőleg fölszinre toluland e tény. S nem is csoda, mert a férfiú maga, ki ezt okozá, negyven évig volt kénytelen a mellözletés porát türetni müvével, mikor egy külföldi, egy angol forditá a figyelmet rá; de lappangásának oka az is, hogy ba voltak is rendszerének kővetői úgy az irodalmi és művészeti téren, mint Möser, Sacher-Masocb, Hamerling, Bulwer, Gott- schäll, Marbach, Wagner Richard, Lorm Du Prel, Schweitzer és mások, valamint a bölcseletben is, mint pl. Hartman, Frauenstädt, Asher, Romuntd, Klee, Nitzsche, Lindner, Bähr, Becher és mások: azonban tulajdonképi iskolát nem alapíthatott: mert hiányoztak oly egyesek, kik rendszerének alapelveit a tudományágakra alkalmazva keresztül vitték volna; ugyanis Ueberweg szerint a rendszer ily minden oldalú harmonikus kidolgozásra nem is képes.

A férfiú, kinek rendszere a felületes vélemény szerint csak múló tünet vala, de kinek eszméivel az uj nemzedék keresztül- kasul át van hatva : Schoppenhauer Arthur. Az ö befolyásának, illetőleg Kantra való utalásának köszönhető azon negativ eredmény egyrészt, melynél fogva a materialismus által a bukásig üldöztetett számos természettudós, mint Rokitansky, Fick, Meynert, Helmholtz, Zöllner, s mások részéről; az ö befolyásának köszönhető azon positiv eredmény másrészt, mely szerint a Kant-áramlat lényeges fer- mentuma lön a bölcselet tovafejlödésének. Scboppenhauer ez említett befolyása nemcsak direkt, mint a fönnebb említett Íróknál, hanem indirect is, mi napról napra észlelhető az újabb bölcselőknél, különösen a Kant-áramlat tüneteiben. Avagy nem mutatja-e ennek nyomát Göring ? vagy Noiré, ki hasonlag mint Lange, visszamegy Spinozához? és nem utalt-e Schoppenhauer először az újabb időben az intellektuális ténykedésre az érzéklés alkalmával? és ha Wundt szerint az ö eszméi teljesen találkoznak azon hypothesisekkel, melyek ma legelterjedtebbek az érzéki szervek élettanában, akkor okvetetlen genetikai összefüggés mutatható ki közte és a physiolo- gia, valamint ennek kapcsán a positivismusnak naturalistikus törekvései között is: Comte Ágost, John Stuart Mill, Straus Dávid Frigyes, Jaeger, Carneri, Kirchmann, Körner stb. közt.

De lássuk immár, mint vezet vissza Schoppenhauer rendszerének továbbfejlesztése Kanthoz.

A bölcselet történelmén különféle színezettel három fő irány vonul végig; az ideál, reál és a kettőt egyesíteni törekvő irány. Ennek megfelelöleg Scboppenhauer rendszerre is három irányban vala fejleszthető, illetőleg e három irány egyikébe vagy másikába olvadóit.

Az első kísérlet a speculativ irányban történvén, a beolvasztásra legkivált Schelling és Hegel valának alkalmasak; mig a Her- berttal való összeállítás, mit nemcsak Zeller mutatott meg, hanem többször Erdmann is, sikertelennek bizonyult. Ellenben a Hegel és Scboppenhauer összeolvasztásának kísérlete, mint Horwitz és Fou- cher de Careil megmutatták, sikert Ígért. Hanem átalán ez irány keresztülvitele Hartmannak dicsősége, ki a rendszer ideál-dogmatikus oldalát tartva szemmel, a fölmerült ellenmondásokat megoldandó, a subjectiv idealismust objectivvé fejleszté tovább, minek folytán a rendszer bizonyos összeköttetésbe léphetett a természet- tudomány realismusával. Az eredmény az lett, hogy az „Unbewusst“ eszméjében a monismus meg lön mentve a hegeli „gondolás“ és a schoppenhaueri „akarás“ eszméi kettőssége mellett is, különösen Schelling positivismusa, helyesebben mythologismusa segélyével. Ugyanezen utat mások is megkisérlék, mint Frauenstädt és Bahnsen, az előbbi inkább Schelling. emez inkább Hegel felé hajolva. Asher is jelzett ilyféle kisérletet.

A másik kísérlet a rendszer realdogmatikus tovafejlesztése irányában történt. Ezen irányt már Ueberweg és Büchner is meg- penditék annak idején s hirdette már Cornill is. De határozott élet- beléptetöje ennek Dübring, ki ama rendszer reál elemeit a materi- alismusba olvasztá. Következményei világosak : a pessimismus op- timismussal cseréltetett föl, de — és ez mutatja Schoppenhauer befolyását — csak a jövőre nézve : a múlt és jelen pessimisticus üvegen tűnik föl nála is; továbbá az akarat helyére az „anyag“ lép; annélkül azonban, hogy az ideál irány lehét Dübring teljesen kiirthatta volna. Ezen irányhoz szít Mayer is és egyéb realistákon is érzik még Schoppenhauer befolyása, ilyen pl. Göring, ki már egyenesen Kanthoz zarándokol, és Riehl. —

A harmadik kísérlet sem váratott soká magára, mely szerint a rendszer subjectiv-ideál iránya határozottabban kiemeltetvén, az

absolut pessimismus és az akarat elve így elesett, s e lépés egyenesen. Kanthoz vezet vala vissza! Mert noha e lépés egyelőre még subjectiv idealismus, de a következő már a kriticismus legét szívja, hol a meterialismus kizáratik. S e lépést tette meg Lange. Hogy ő szintén érzé Schoppenhauer hatását, bár első pillanatra vitásnak tetszik ; ámde Hartmann, ki Lángénak Scboppenhauer iránti negativ tartását az utóbbi befolyásából magyarázza, és Vaihinger ezt elismerik határozottan. A „byper-kantianus“ irány és Scboppenhauer közötti összefüggést kiemeli Grün is, ki a Scboppenhauertól Kanthoz hajló bölcselők közölt említi Lángén kivül Liehmant és Zöllnert is. Schoppenhauernak Lángéra való hatása nemcsak onnan következtethető, hogy az ö ideje összeesik Schoppenhauer divato- zásával és hogy ö maga is oda nyilatkozik, „hogy a schoppenhaueri bölcselet sok alaposabb főre nézve átmenetet képez Kanthoz"; hanem ama befolyásból magyarázható tán azon tünemény is, hogy Lange müvének második felében kiváló súlyt fektet az újabb érzék-bölcselet phy8Íologiai irányára, már pedig az tény, hogy az érzékek pbysioiogiáját Schoppenhauer anticipálta. De nemcsak ebben, hanem az egész ismerés-elméletben is átalán mély benyomást tett Schoppenbauer a jelenre, 8 a legnagyobb valószínűséggel Langera is. így az ö hatásának tulajdonítható a Kantnál oly nehézkes ér- zéklési apparátusnak egyszerűsítése; továbbá az érzék és ész levezetése egy közös törzsből; a megújított utalás a szemléletre és tapasztalásra.

Es Schoppenbauer hatása a német bölcseletre találkozik itt azon lökéssel, melyet ugyanaz Feuerbaehtól nyert. Mert ha az utóbbi nem is gyakorolt oly hatást, de mindenesetre része van a fejlődés tényezésében. Dühring rendszere csaknem egyenlő arányban bírja a schoppenhaueri és feuerbachi elemeket. Sőt Lange sem nélkülözi Feuerbach hatását. Különben Schoppenbauer és Feuerbach más tekintetben is, pl. az Optimismus és pessimismus párhuzamosságában, érdekes megfigyelők, s mindketten jelentékeny számot tesznek a jelen bölcseleti mozgalmakban.

Sőt ime, a materialismus fejlödés-útját vizsgálva is észlelhetjük, mint hajtatik a bölcselet Kanthoz. Ugyanis a materialismus Feuerbach által Hegelre támaszkodik, igy viszont Schoppenbauerrel hozható kapcsolatba — s ezt tévé. Hartmann; vagy pedig tovább fej- lesztetvén a materialismus Schoppenhauerböl vett ideál elemekkel lesz gazdagítandó —- s nem igy tön-e Dühring? Végre, egyrészt következetesen logice a materialismust a kriticismusba lehet terelni, vagy másrészt ép oly logikai következetességgel Scboppenhauer rendszerének gyökerét visszafelé egész Kantig nyomozni.

íme a jelen bölcseleti mozgalmak rövid átpillantása — mely igazolja állításunkat, hogy: a bölcselet csakugyan visszahajlik Kanthoz, honnan egy századdal ez előtt kiindúlt.

Ennek tekintetbe vétele azon tünemény mellett, hogy hazánkban a bölcselet még mindig üvegházi növény lévén, a nyugat befolyása alatt áll — nehogy annak élőbb-utóbbi hullám-verödése készületlenül csapja sajkánkat a szirthez, mint a herbartismus hatása tanügyünket — igazolja, miért szellőztetem röviden Kant tanait a kategóriákról.

HIISFTJZÉIS.

— Érsek TJr Ő Excellentiája szombaton puszta-szikszói nyaralójából visszatért városunkba.

— Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása e hó 27-re vagy 28- ra terveztetik. Az összehívás ugyan 24-re történt, de a képviselők és főrendek összesereglésére ősi szokás szerint három nap van szánva. mely alatt ülés nem tartatik. Az első illés csakis az ünnepélyes megnyitás előtti napon, tehát 26-án vagy csak 27-ón fog tartatni.

— Az országgyűlésnek ö felsége által trónbeszéddel való megnyitása f. hó 27-én vagy 28-án délelőtt 11 órakor megy végbe a királyi váriakban.

— 0 felsége a király e hó 18-án reggel a fővárosba érkezett.

8 délután visszautazott Gödöllőre. — A királyné ö felsége e hó 18-án érkezett Gödöllőre s megérkezte után félóráig lovagolta a kastély melletti mezöségen kedvencz pejkanczáját.

— Az egri jogász-segélyzö egylet tisztikara a f. hó 18-án délután 4 órakor tartott alakuló közgyűlésen a következőkép választatott meg: elnök: Toronyi László, IV., alelnök: Kozma Endre III., pénztárnok: Kelemen Ernő, II., titkár: Fischer László, III., jegyző: Lefevre Dezső, I. éves joghallgató urak.

— A helybeli ászt. r. fögymnasiumban a felsőbb osztályok ifjúságából álló önképzö-kör tisztikara a múlt szombaton tartott alakuló közgyűlésén a következőkép alakult meg: igazgatói helyettes s elnök :KassubaDózsa, gymn. ny. r. tanár; első alelnök: Werner Gyűl a, Vili.; másod alelnök: Kerekes Pál, VII. ; fő-jegyző: Gás-