Eger - hetilap, 1881
1881-09-22 / 38. szám
409 Az egri kir. katonai állomás-parancsnokság 287. számú megkeresése a katonai beszállásolások iránt, — további intézkedés végett a városi tanácsnak kiadatik azzal, hogy a mennyiben igen feltűnő az, hogy oly nagy helyen, mint a „Generalis“-féle kaszárnya, csak 89 egyén helyeztetik el; — holott az átalakítás előtt 200 egyén elhelyezése tétetett kilátásba; ennél fogva a városi mérnöki teendőket teljesítő kir. építészeti hivatal megkeresendő, kérdéses laktanya férhelyének felmérése, s annak előterjesztésére, vájjon kérdés alatti laktanyában hány egyén helyezhető el ? A két Szálát összekötő hid kijavítása elrendeltetett, s foganatosításával a polgármester megbizatott. A belső-malom melletti gyalog járda asphaltirozásával kapcsolatos csatornázási és falazati munkálatok elkészítésére, Staud János építőmester ajánlata 530 forintban elfogadtatott; azzal hogy folyó hó 19 töl 25-éig elkészíteni, elleneseiben minden napi késedelemért 5 forint bírságot fizetni tartozik. A czukor-utczai lakosok kérelme, ezen utczának teljes szélességben aszphalttal való beburkoltatása iránt elvettetett; mig ellenben elrendeltetett, hogy ezen útcza első sorban újra burkoltassék. Végül: a menyiben Hevesmegye alispáni hivatala, mint Il-od fokú hatóság a városi tanács határozatának megsemmisítésével a Mednyánszky Sándor háza előtti járdát jelenlegi magasságával tervszerűnek és úgy meghagyandónak állapította meg. következve annak átalakítása nem eszközölhető, — minthogy azonban ugyanezen Il-od fokú határozat azt javasolja, miként az esetre, ha az alapítványi ház szegletétől a Pillerház végéig rendszeres járda építés ba- tároztatnék el, és ennek létesítésére különösen aszpbalt alkalmazásával az iratoknál levő alatti terv mérései szerint a háztulajdonosok köteleztetnének, jelen ügy a legkedvezőbb megoldást nyerhetné; — a szépészeti bizottság felhivatik, miként az ide vonatkozó ügyiratok s tervek alapján, a kir. építészeti hivatallal egyetértöleg helyszíni szemlét tartson, s tapasztalatait véleményes jelentés kíséretében , e testülethez mielőbb mutassa be. A király elutazása Miskolczrol. Miskoicz, szept. 16. A király kíséretével együtt Rudolf trónörökös, József, Károly Lajos és Ferencz Nándor föherczegek társaságában ma délután 3/42 órakor a hadgyakorlatokról jövet a mis- kolczi pályaudvarhoz hajtatott. A király kitűnő hangulatban volt s derült társalgást folytatott a trónörökössel valamint a főherczegek- kel. Időközben az udvari vonat a pályaudvarra érkezett. Délután 2 órakor megjelentek b. Vay főispán, Bay alispán, Soltész-Nugy Kálmán polgármester. Teper főügyész és a többi tanácsbeli urak díszruhában s állást foglaltak a salonkocsi előtt. A király honvédtábornoki egyenruhában elhagyta a kocsit, az urakhoz sietett s a következőket mondá nekik: „Igen örülök, hogy még egyszer kijöttek, köszönöm.“ B. Vay főispán erre rövid szavakban köszönetét mondva ö felségének kegyes látogatásáért; a király igy válaszolt a főispán szavaira: „Jól éreztem magamat mindig. A fogadtatás nagyon rokonszenves volt és kedves emlékezetben fogom tartani.“ A király ezután mégegyszer a hatósági képviselőkhöz lépett s azokat barátságosan üdvözölve, a föherczegek kíséretében a vonatra szállott. Midőn a király a kocsi ablakánál megjelent és bucsuzót intett, a közönség viharos éljenzésbe tört ki, mire a vonat tovarobogott. Reggeli után Rudolf tr ónörökös, valamint az idegen katonatisztek a királyi lakból délutáni 5 órakor a pályaudvarhoz hajtattak. A nagyszámmal összegyűlt közönség a trónörököst lelkes éljenzéssel üdvözölte. A pályaudvaron a megyei és városi hatóságok képviselői ismét megjelenvén, a trónörökös töltik igen szívélyes búcsút vett és társaságával elutazott Bécsbe. Miskoicz, szept. 16. A király ma 2400 irtot adományozott jótékony czélra; ebből ezer forint a városi szegényekre, 500 a kisdedóvóra és több jótékony intézetekre 200—200 frt jut. 0 felsége részéről Miskolczon Albrecht föherczegnek a következő legfelsőbb kézirat nyujtatott át: „Kedves rokon, Albrecht föherczeg tábornagy ur! A miskolczi zárhadgyakorlatok befejezése után, melyek engem nagy mértékben kielégítettek, szükségét érzem első sorban kedvességednek a kitűnő tervezésért, valamint e gyakorlatok vezetéséért legmelegebb köszönetemet nyilvánítani. Egyúttal megbízom Önt a fővezényletnél és a döntő birákul alkalmazott tábornokoknak, törzs- és főtiszteknek sikeres közreműködésükért, a két hadtest parancsnoknak br. Edelsheim Gyulai lovassági tábornok és br. Appel altábor nagynak, hadtestesteiknek a csatározás alatt tanúsított czélirányos vezetéséért, valamint a hadseregnek a zárhadgyakorlatoknál alkalmazott összes parancsnokainak és csapatainak szembetűnő buzgalmukért, nagy kitartásuk és harczi képzettségükért elismerésemet kifejezni. Kelt Miskolczon 1881. szept. 16-án Ferencz József s. k.u Egyidejűleg József föherczeg a következő magyar nyelven szerkesztett királyi kéziratot kapta: „Kedves Rokonom, József föherczeg! A most befejezett miskolczi hadgyakorlatok alkalmával különös megelégedéssel győződtem meg a honvéd-lovasság igen jó kiképzése és hadgyakorlati tehetségéről, valamint azon jelentékeny haladásról, mely a honvéd-gyalogság részletes kiképzése,^ katonai magatartása és jó kinézése tekintetében eléretett. Midőn Önj megbízom, hogy az illető osztályokkal teljes elismerésemet tudassa, örömmel használom föl ezen alkalmat, hogy Önnek azon szakadatlan fáradozásáért, melyet magyar honvédségem hadi kiképezésére fordít, köszönetemet kifejezzem. Kelt Miskolczon 1881. évi szept. hó 16-dikán. Ferencz József s. k.“ Ipartanmühelyek a vidéken. A közoktatási miniszter a következő körrendeletét intézte az összes tanfelügyelőkhöz: Tudva van (czimed) előtt azon elhatározásom, hogy a fennálló vagy keletkező polgáriiskolák mellett a vidék életmódjával, vagy kereseti szokásaival egybehangzó s abba beillő ipari foglalkozású tanműhelyek állíttassanak ; köztudomású dolog, hogy ezen elhatározásomnak megfelelöleg mintegy hat év óta állanak is fenn ily ipartanmühelyek s az ilyenek folyvást keletkezőben vannak. Ismeretes dolog az is, hogy az ily ipartanmühelyekben az iparnak mindenkor csak egy ága vétetik gyakorlatba s arra a polgáriskolának csak azon növendékei taníttatnak, kik az ipar felvett ágábau kívánják magukat gyakorolni és idővel abból megélni; a mint ez az 1879. évi szeptember hó 12-én 25,409. sz. a. kiadott rendeletemben, nevezetesen a polgáriiskolák számára kiadott tan- tervhez csatolt „szükséges tudnivalók“ 8. pontja alatt következőleg ki is hirdettettem. „A polgáriiskola negyedik osztályába átlépő tanuló, ha a polgáriiskola mellé ipartanmühely is van állítva, beléphet abba és az ott felvett iparágat az iskola 4., 5. és 6 osztályában kiszabott tantárgyak tanulása mellett megtanulhatja annyira, hogy onnan a polgáriiskola hatodik osztálya bevégeztével mint iparos-segéd léphet át az illető iparos tanműhelyébe.“ A gyakorlat tanúsítja már is, hogy nálunk, a hol kivált kisebb városainkban s általában az úgynevezett mesterinasob, ha szerezhetnének is gyakorlat utján a maguk elé tűzött iparban némi jártasságot, de az ipar alapos tudhatásától elválhatatlan rajzolásban, számvetésben, könyvvitelben szükséges és alapos ismeretet semmi módon nem sajátíthatván el : az általám fenebbi módon kitűzött eljárás az egyedüli mód a miveltebb iparosok kiképzésére. Minthogy tehát az általam kitűzött ezen eljárási mód a gyakorlat tanúsága szerint biztos nton vezet a czélhoz; megkezdett e részbeui törekvéseimet és munkámat most már hajlandó vagyok egészen odáig kiterjeszteni, hogy a fennálló, valamint a keletkező mindenik polgári és felső-népiskola mellé időről időre, természetesen fokozatos haladásban a vidék szokásaihoz, megszokott életmódjához, átalában viszonyaihoz alkalmazott ipar-tanműhelyt fogok felállítani. Felhívom ennélfogva czimedet, hogy a vezetésére bizott tan- kerületben már fennálló, vagy esetleg felállítandó minden egyes polgári avagy felső népiskolát vegyen gondosan szemügyre, vizsgálja meg a vidék életviszonyait, különösen ebben azt, mely iparág az, a mire az ottani lakosok már eddig is kiváló hajlamot tanúsítottak, melyhez a kellő anyagok helyben és olcsón kaphatók s haszonnal értékesíthetők, valamint azt is, hogy a kész munkák a már bizonyos iránt vett kereskedés utján haszonnal eladhatók. Nézzen j körül, hogy az igy kiválasztandó iparág gyakorlására fognak-e vál- I lalkozni a polgári, avagy a felső népiskola növendékei ? Az iskolai i épületben, vagy annak közvetlen közelében lenne-e alkalmas és könnyen megszerezhető hely tanműhely elhelyezésére stb. Czimed tájékozására meg kell ismételve ez alkalommal is jegyeznem, hogy általában jövőben mint jelenben minden esetre ily tanműhelyek csak a fa-, vas-, általában fém-, vagy agyag- és szövőipar körébe vágó ágak számára állíthatók, mivel ezek közül választhatók ki oly iparágak, melyekre a polgári és felső népiskolai oktatással kapcsolatosan megszerezhető miveltséget haszonnal alkalmazni lehet. Ha az ipar idővel ide nem illeszthető más ágaiban is kifejlés- nek indul, az ily ág számára is lehet annak idején a nevezett intézetek mellé ipar tanműhelyt állítani. *
