Eger - hetilap, 1881

1881-09-22 / 38. szám

409 Az egri kir. katonai állomás-parancsnokság 287. számú meg­keresése a katonai beszállásolások iránt, — további intézkedés vé­gett a városi tanácsnak kiadatik azzal, hogy a mennyiben igen feltűnő az, hogy oly nagy helyen, mint a „Generalis“-féle kaszár­nya, csak 89 egyén helyeztetik el; — holott az átalakítás előtt 200 egyén elhelyezése tétetett kilátásba; ennél fogva a városi mérnöki teendőket teljesítő kir. építészeti hivatal megkeresendő, kérdéses laktanya férhelyének felmérése, s annak előterjesztésére, vájjon kér­dés alatti laktanyában hány egyén helyezhető el ? A két Szálát összekötő hid kijavítása elrendeltetett, s foga­natosításával a polgármester megbizatott. A belső-malom melletti gyalog járda asphaltirozásával kap­csolatos csatornázási és falazati munkálatok elkészítésére, Staud János építőmester ajánlata 530 forintban elfogadtatott; azzal hogy folyó hó 19 töl 25-éig elkészíteni, elleneseiben minden napi kése­delemért 5 forint bírságot fizetni tartozik. A czukor-utczai lakosok kérelme, ezen utczának teljes széles­ségben aszphalttal való beburkoltatása iránt elvettetett; mig ellen­ben elrendeltetett, hogy ezen útcza első sorban újra burkoltassék. Végül: a menyiben Hevesmegye alispáni hivatala, mint Il-od fokú hatóság a városi tanács határozatának megsemmisítésével a Mednyánszky Sándor háza előtti járdát jelenlegi magasságával terv­szerűnek és úgy meghagyandónak állapította meg. következve an­nak átalakítása nem eszközölhető, — minthogy azonban ugyanezen Il-od fokú határozat azt javasolja, miként az esetre, ha az alapít­ványi ház szegletétől a Pillerház végéig rendszeres járda építés ba- tároztatnék el, és ennek létesítésére különösen aszpbalt alkalma­zásával az iratoknál levő alatti terv mérései szerint a háztulaj­donosok köteleztetnének, jelen ügy a legkedvezőbb megoldást nyer­hetné; — a szépészeti bizottság felhivatik, miként az ide vonatkozó ügyiratok s tervek alapján, a kir. építészeti hivatallal egyetértöleg helyszíni szemlét tartson, s tapasztalatait véleményes jelentés kísé­retében , e testülethez mielőbb mutassa be. A király elutazása Miskolczrol. Miskoicz, szept. 16. A király kíséretével együtt Rudolf trón­örökös, József, Károly Lajos és Ferencz Nándor föherczegek tár­saságában ma délután 3/42 órakor a hadgyakorlatokról jövet a mis- kolczi pályaudvarhoz hajtatott. A király kitűnő hangulatban volt s derült társalgást folytatott a trónörökössel valamint a főherczegek- kel. Időközben az udvari vonat a pályaudvarra érkezett. Délután 2 órakor megjelentek b. Vay főispán, Bay alispán, Soltész-Nugy Kál­mán polgármester. Teper főügyész és a többi tanácsbeli urak dísz­ruhában s állást foglaltak a salonkocsi előtt. A király honvédtá­bornoki egyenruhában elhagyta a kocsit, az urakhoz sietett s a kö­vetkezőket mondá nekik: „Igen örülök, hogy még egyszer kijöt­tek, köszönöm.“ B. Vay főispán erre rövid szavakban köszönetét mondva ö felségének kegyes látogatásáért; a király igy válaszolt a főispán szavaira: „Jól éreztem magamat mindig. A fogadtatás na­gyon rokonszenves volt és kedves emlékezetben fogom tartani.“ A király ezután mégegyszer a hatósági képviselőkhöz lépett s azokat barátságosan üdvözölve, a föherczegek kíséretében a vonatra szál­lott. Midőn a király a kocsi ablakánál megjelent és bucsuzót intett, a közönség viharos éljenzésbe tört ki, mire a vonat tovarobogott. Reggeli után Rudolf tr ónörökös, valamint az idegen katona­tisztek a királyi lakból délutáni 5 órakor a pályaudvarhoz hajtat­tak. A nagyszámmal összegyűlt közönség a trónörököst lelkes él­jenzéssel üdvözölte. A pályaudvaron a megyei és városi hatóságok képviselői ismét megjelenvén, a trónörökös töltik igen szívélyes bú­csút vett és társaságával elutazott Bécsbe. Miskoicz, szept. 16. A király ma 2400 irtot adományozott jótékony czélra; ebből ezer forint a városi szegényekre, 500 a kis­dedóvóra és több jótékony intézetekre 200—200 frt jut. 0 felsége részéről Miskolczon Albrecht föherczegnek a követ­kező legfelsőbb kézirat nyujtatott át: „Kedves rokon, Albrecht föherczeg tábornagy ur! A miskolczi zárhadgyakorlatok befejezése után, melyek engem nagy mérték­ben kielégítettek, szükségét érzem első sorban kedvességednek a kitűnő tervezésért, valamint e gyakorlatok vezetéséért legmele­gebb köszönetemet nyilvánítani. Egyúttal megbízom Önt a főve­zényletnél és a döntő birákul alkalmazott tábornokoknak, törzs- és főtiszteknek sikeres közreműködésükért, a két hadtest parancsnok­nak br. Edelsheim Gyulai lovassági tábornok és br. Appel altábor nagynak, hadtestesteiknek a csatározás alatt tanúsított czélirányos vezetéséért, valamint a hadseregnek a zárhadgyakorlatoknál alkal­mazott összes parancsnokainak és csapatainak szembetűnő buzgal­mukért, nagy kitartásuk és harczi képzettségükért elismerésemet ki­fejezni. Kelt Miskolczon 1881. szept. 16-án Ferencz József s. k.u Egyidejűleg József föherczeg a következő magyar nyelven szerkesztett királyi kéziratot kapta: „Kedves Rokonom, József föherczeg! A most befejezett miskolczi hadgyakorlatok alkalmával külö­nös megelégedéssel győződtem meg a honvéd-lovasság igen jó ki­képzése és hadgyakorlati tehetségéről, valamint azon jelentékeny haladásról, mely a honvéd-gyalogság részletes kiképzése,^ katonai magatartása és jó kinézése tekintetében eléretett. Midőn Önj meg­bízom, hogy az illető osztályokkal teljes elismerésemet tudassa, örömmel használom föl ezen alkalmat, hogy Önnek azon szaka­datlan fáradozásáért, melyet magyar honvédségem hadi kiképezésére fordít, köszönetemet kifejezzem. Kelt Miskolczon 1881. évi szept. hó 16-dikán. Ferencz József s. k.“ Ipartanmühelyek a vidéken. A közoktatási miniszter a következő körrendeletét intézte az összes tanfelügyelőkhöz: Tudva van (czimed) előtt azon elhatározásom, hogy a fenn­álló vagy keletkező polgáriiskolák mellett a vidék életmódjával, vagy kereseti szokásaival egybehangzó s abba beillő ipari foglal­kozású tanműhelyek állíttassanak ; köztudomású dolog, hogy ezen elhatározásomnak megfelelöleg mintegy hat év óta állanak is fenn ily ipartanmühelyek s az ilyenek folyvást keletkezőben vannak. Ismeretes dolog az is, hogy az ily ipartanmühelyekben az iparnak mindenkor csak egy ága vétetik gyakorlatba s arra a pol­gáriskolának csak azon növendékei taníttatnak, kik az ipar felvett ágábau kívánják magukat gyakorolni és idővel abból megélni; a mint ez az 1879. évi szeptember hó 12-én 25,409. sz. a. kiadott rendeletemben, nevezetesen a polgáriiskolák számára kiadott tan- tervhez csatolt „szükséges tudnivalók“ 8. pontja alatt következőleg ki is hirdettettem. „A polgáriiskola negyedik osztályába átlépő tanuló, ha a pol­gáriiskola mellé ipartanmühely is van állítva, beléphet abba és az ott felvett iparágat az iskola 4., 5. és 6 osztályában kiszabott tan­tárgyak tanulása mellett megtanulhatja annyira, hogy onnan a pol­gáriiskola hatodik osztálya bevégeztével mint iparos-segéd léphet át az illető iparos tanműhelyébe.“ A gyakorlat tanúsítja már is, hogy nálunk, a hol kivált ki­sebb városainkban s általában az úgynevezett mesterinasob, ha szerezhetnének is gyakorlat utján a maguk elé tűzött iparban némi jártasságot, de az ipar alapos tudhatásától elválhatatlan rajzolásban, számvetésben, könyvvitelben szükséges és alapos ismeretet semmi módon nem sajátíthatván el : az általám fenebbi módon kitűzött eljárás az egyedüli mód a miveltebb iparosok kiképzésére. Minthogy tehát az általam kitűzött ezen eljárási mód a gya­korlat tanúsága szerint biztos nton vezet a czélhoz; megkezdett e részbeui törekvéseimet és munkámat most már hajlandó vagyok egészen odáig kiterjeszteni, hogy a fennálló, valamint a keletkező mindenik polgári és felső-népiskola mellé időről időre, természete­sen fokozatos haladásban a vidék szokásaihoz, megszokott életmód­jához, átalában viszonyaihoz alkalmazott ipar-tanműhelyt fogok felállítani. Felhívom ennélfogva czimedet, hogy a vezetésére bizott tan- kerületben már fennálló, vagy esetleg felállítandó minden egyes polgári avagy felső népiskolát vegyen gondosan szemügyre, vizs­gálja meg a vidék életviszonyait, különösen ebben azt, mely iparág az, a mire az ottani lakosok már eddig is kiváló hajlamot tanúsí­tottak, melyhez a kellő anyagok helyben és olcsón kaphatók s ha­szonnal értékesíthetők, valamint azt is, hogy a kész munkák a már bizonyos iránt vett kereskedés utján haszonnal eladhatók. Nézzen j körül, hogy az igy kiválasztandó iparág gyakorlására fognak-e vál- I lalkozni a polgári, avagy a felső népiskola növendékei ? Az iskolai i épületben, vagy annak közvetlen közelében lenne-e alkalmas és könnyen megszerezhető hely tanműhely elhelyezésére stb. Czimed tájékozására meg kell ismételve ez alkalommal is jegyeznem, hogy általában jövőben mint jelenben minden esetre ily tanműhelyek csak a fa-, vas-, általában fém-, vagy agyag- és szövőipar körébe vágó ágak számára állíthatók, mivel ezek közül választhatók ki oly iparágak, melyekre a polgári és felső népiskolai oktatással kapcsolatosan megszerezhető miveltséget haszonnal alkalmazni le­het. Ha az ipar idővel ide nem illeszthető más ágaiban is kifejlés- nek indul, az ily ág számára is lehet annak idején a nevezett in­tézetek mellé ipar tanműhelyt állítani. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom