Eger - hetilap, 1881
1881-09-22 / 38. szám
XX. cv-lolyam. 38. szám. 1881. szeptember 22-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évre .1 30 , Egy hónapra. — 45 . Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyert 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadó-hivatal (lyeeunii nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (alapítványi új ház a lycemn átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Felhívás előfizetésre. E lap folyóévi 3-ik évnegyede befejezéséhez közeledvén: tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése most lejár, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési díj: Egész évre Félévre . Évnegyedre Egy hóra T. gyűjtőinknek minden példánynyal szolgálunk. 5 frt — kr. 2 „ 50 1 „ 30 „ — ,, 45 „ előfizető után egy tiszteletül kiadó-hivatal. Városunk köztisztasága érdekében. III. : A főteendő e téren a városi hatóságot illeti. Költség nélkül semmi sem megy; a szükségesre pedig a költségeket elő kell teremteni a város közjövedelmeiből, j illetőleg a községi adóból. Csakhogy egyszerre — egy vagy két évben — nem birná a város előteremteni azon nagy összeget, melyet a köztisztasági ügy gyökeres rendezése igényel. Azért az e czélra szükséges költséget szót kell osztani több évre, — esetleg évek hosszú sorára, — de az egész rendezésnek tervezete előre megállapítandó s ennek értelmében hajtan- dók végre évről évre a tisztaságügyi alkotások és intézke- ! dések. Ezek számát hirtelen meghatározni nem lehet. De néhányra legyen szabad czéloznunk. Némi útmutatásul megjegyezzük, hogy az ily tervezetbe föl kellene venni a város összes utczáinak csatornázását, oly czólból, hogy minden salak — mely most sok házat és egész utczákat büzhödtekké s egészségtelenekké tesz. — a patakba vezettessék le s igy távolittassék el a városból. Továbbá, meg kellene szüntetni a sok utcza levegőjét megfertőzted tócsákat; igy a Felnémet felé a város szélén levőt. E mellett a temetőket is a köztisztaság és közegészségügy szempontjából szorosan szemügyre kellene venni. Sajátszerű az, hogy városunk temetői mind oly lejtőkön vannak, melyekről a viz s a földalatti vizerek tartalma egyenesen a város utczáinak s házainak talajába folyik. Ekkép igen természetes, hogy sok kút vize a temetői tetemek alkatrészeit kapja, a mi az ily viz ivását egészségtelenné s járványok és ragályok idejében közveszélyessé teszi. Mihelyt tehát uj temetők kiszemeléséről lehet szó — a mit soká halasztani nem volna szabad — azon elvet kellene felállítani, hogy a temetők helyei részint a város alatti területeken, részint a várostól elhajló túlsó lejtőkön jelöltessenek ki. D. Adjunk neveket útczáinknak. (Xy.) Városunk régibb része, mely a vár körül terül el, szűk és meglehetősen ronda utezák tömkelegéből áll. Sok tekervényes utcza kanyarodik itt minden rend, minden Ízlés nélkül. Előnyük azonban az, hogy majdnem mindegyikének van neve, azok között könnyen igazodbatik el minden ember. Nem úgy a többi városrészekben! Hatalmas utezák húzódnak itt el, főleg- az újvároson, melyek nincsenek megnevezve, — lehet, hogy boldog emlékű Eszterházy püspök, kinek tervezete szerint az újváros épült, neveket is adott ezen utczákuak; de a későbbi kor nem használván e neveket, azok nevei kimentek az emlékezetből, s igy ma alig találkozik ember köztünk, a ki azokat ismerné. Innét egy igen rósz szokás gyökeredzett meg, hogy t. i. a házak nem utcza és szám, hanem városrész és szám szerint vannak összeírva, pl. nem mordjuk Specziáiis úícza 756. sz. hanem Hatvan III. negyed 756. sz. Hogy pedig ily számozási és elnevezési rendszernek nagy hátrányai vannak, úgy hiszem, nem kell soká bizonyítgatni. Egy idegen egyén, hogy mennyit kénytelen összevissza járni, mig pl. á Hatvan III. negyedi 756. számot megtalálja, azt csupán az mondhatja, ki azt egyszer már megpróbálta. Ily körülmények között természetesen elsőrendű szükséget képez : nevezetlen úíczáink megnevezése s a neveknek minden utcza ■szögletén táblán való kiírása. Az utczabeli lakosok szívesen viselnék e költségek úgy sem igen nagyon sújtó terheit. Evvel egyúttal keresztülvihető volna a házak uj alább leirt megszámo- zása is, bár elismerjük, hogy az már nem menne minden akadály és nehézség nélkül, azonban mivel a keresett Liázszámnak mindenkire nézve megtalálhatását könnyíti, s mindenütt elfogadásnak örvend, nálunk is volua alkalmazandó. E számozási rendszer, mint tudjuk, abban áll, hogy minden utcza házainak megszámoztatása az 1-gyel kezdődik, s pl. az úteza jobb oldalán levő házak a páros, a baloldalán fekvők a páratlan számokat viselik. E rendszernél tehát az áttekintés, mint az eligazodás egyaránt könnyebb. Végre pedig az volua a mód a már egy alkalommal nagyobb körben megbeszélt azon terv megvalósítására, hogy számos utczáink ósdi, nem magyar hangzású, mondhatni fület sértő s értelmetlen nevei, újabbakkal fölcseréltessenek. Úgy tudjuk, hogy az ez iránt beadott javaslat, már régebben az illető bizottságnak kiadatott véleményezés végett, s azért biszszük, hogy e terv nem sokára meg fog valósulni, s városunk útezái mihamar uj megnevezéseket nyernek. Szőlészetünk és borászatunk érdekében. ín. „Nálunk is kell jönni időnek, mondja kitűnő Keletink, hogy a nagy borkereskedő, vagy a pinczeegylet, tövén veszi meg a szüretet, vagy legfelebb a mustot; a borkezelést már itt kezdi meg és nagy pinezéiben elegyitve, simítva, palaczk-éretté téve borait, igy bocsájtja hiteles ezég, és megbízható, igazi név alatt árúba. Franczia-, Olasz- és Spanyolországban nagyobb kereskedő ezégek
