Eger - hetilap, 1881
1881-09-15 / 37. szám
397 A király Mező-Kövesden. 0 felségének Mezö-Kövesden e hó 1-én történt ünnepélyes fogadtatásához, múltkori todósitásunk pótlásául még a következőket közöljük: 0 felsége harsány éljenzéssel fogadtatva, a fogadó teremben egybegyült papság körébe kilépvén, az egri érsek emelkedett hangon a következő beszédet mondotta : Császári és ap. királyi Felség! Legkegyelmesebb urunk! Mint föpásztora e városnak, mely élte dicsőségének tekinti felséges királyát őseitől öröklött tisztelete s szeretetének legb< nsöbb érzelmeivel saját körében hódolatteljesen üdvözölhetni, lelkesült örömmel járulok felséged legmagasabb személje elé, hogy egyházmegyém papsága s összes kath. hívei nevében is, törhetlen hűségűnk s hü ragaszkodásunk bódolatat, felséged trónjának zsámolya elé letegyem. Mi, kik az oltár szolgálatában állunk, a vallás-erkölcsi elvek s különösen a napjainkban mindinkább megfogyatkozó engedelmesség s szeretet erényeinek ápolása és megszilárdításában látjuk hivatásunk egjik fő-feladatát. Rendületlen meggyőződésünk szerint ugyanis az engedelmesség és szeretet erényein nyugszik a magán és nyilvános élet minden rendje, ezektől függ a józan polgári szabadság s a társadalom valódi haladása is. Mert mindezeknek alapja az áldozat és önmegtagadás azon törvénye, mely a szeretet és engedelmesség erényeiben bírja forrását. E meggyőződésből, és ezen vallásos érzelmekből merítjük mindnyájan az erőt és hűséges kitartást a felséges trón és a haza elválaszthatlan boldogságának biztosítására. Fogadja felséged legkegyelmesebben tántorithatlan hűségűnk, ragaszkodásunk ismételt kifejezését, azon imaszerü óhajtásunk kíséretében, hogy a Mindenható áldásainak dús kincseivel áraszsza el felségedet, adjon felségednek ép erőt és az emberi kor legvégsőbb határáig terjedő boldog életet. Lelkes éljenzés kisérte ezt a meleg érzéssel és az érsek ismert ékesszólásával elmondott beszédet: valamint a Felségnek erre adott válaszát. Ezután következett az egyének bemutatása. 0 felsége többeket leereszkedő társalgással tüntetett ki. Különösen először is az érsekhez fordulva örömének adott újabban kifejezést, hogy a papságot ily számban látja; majd a plébániai szállás fényes berendezéséről köszönettel emlékezett meg, mire az érsek hódolatteljesen adta elő, hogy föpásztori minőségénél fogva ö lévén egyházmegyéje minden parochiáján a főplebános, a legbensöbb örömmel teljesítő kötelességét, hogy ö felségét, mintegy saját lakába fogadja. Ismételten fejezte ki ö felsége megelégedését s legmagasabb köszönetét a fényes fogadtatásért és szállásért. Az érsek bemutatta aztán az egyeseket. 0 felsége Lengyel Miklós és Szele Gábor prépostokra, mii t már előbbi alkalmakkal ismertekre emlékezett; Kovacsóczy J. kanonoktól, mint a kápt. gazdájától, gazdasági viszonyokról kérdezősködött. Porubszky J. Babies J. Zsendovie8 J. Begovcsevich R. kanonoknál előbbi működési körük felöl szólott; Kozma K. papnöveldéi kormányzókanonoknál a papnövelde viszonyaira tért át, kérdezősködött a papnövendékek száma felöl, amikor is a bemutató érsek megjegyzé, hogy az egri papnöveldében több felsömegyei, nevezetesen beszterczei, jelenleg is 11, és szepesi ez idő szerint 3 papnövendék nyer jutányos ellátás mellett oktatást, különösen a végből, hogy a nemzet nyelvét jobban elsajátítsák. Mit ö felsége örvendve vett tudomásul. Bemutatottak még Szmrecsányi P. érsek-irodaiigazgató, Párvy Sándor érseki titkár stb. Szvorényi egri fögyrnn. igazgatóval a gymnasium viszonyairól beszélt, helyeslő megelégedését fejezve ki azon fegyelem fölött, melyet az érsek, mint a gymn. egyik előnyös tulajdonát dicséröleg emelt ki. A király távozása Mező-Kövesdről. Mezőkövesd, szept. 8. A király ö felsége ma reggel 7 órakor templomba ment, a hol Samassa József egri érsek, a ki ez okból Szibalomról ma is ide jött, csendes misét tartott. A király ö felsége kíséretében Albrecht és Vilmos föherczegek, br. Beek altá- bornagy-vezérkari főnök, br. Mondel altábornagy-föhadsegéd, gr. Pejacsevics altábornagj'-lovasságfelügyelö is megjelentek a misénél. A mise végeztével órakor ö felsége kíséretével együtt elhagyta a templomot. Jövetelekor, valamint szintén, midőn távozott ö felsége az utczákon nagy számban összegyűlt közönség részéről lelkesült és szives ovátiókban részesült. Mezőkövesd, szept. 8. A király ö felsége Köszegby Mihály r. k. esperesnek a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. — Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter ö felsége által ma hosz- | szabb kihallgatáson fogadtatott. — Jenő föherczeg Andrássy gróf ! társaságában, ki Tisza-Luczra továbbutazott, a személyvonattal ide- j érkezett s a pályaudvaron Vilmos föherczeg által fogadtatott. Aud- rássy Tivadar gróf 6-dik huszárezredben hadnagy a főhadiszálláson parancsörtiszt gyanánt fog működni. Mezőkövesd, szept. 9. A város főtere már reggeli szürkületkor élénkülni kezdett s nemsokára töméntelen ember által foglaltatott el. A katb. plébániaépület — ö felsége szállása — előtt időközben megjelentek a város honorácziorai. Midőn pár perczczel hét óra eloltja király kilépett, lelkesült éljenzés viharzott el a tömeg aj kairól . 0 felsége a honorácziorok csoportjához közeledve, Köszegby esperes előlépett, kifejezve a lakosság hódolatteljes háláját ö felségé- | nek örökre feledhetlen maradó látogatásáért, elnézésért esedezett, ; ha a város netán nem a királyhoz méltóan fogadta volna ö felségét, j s végül arra kérte a királyt, hogy tartsa meg a várost legkegyel- | mesebb emlékében. A király ö felsége Köszeghy búcsúszavára a következőleg válaszolt: „Köszönöm a szives fogadtatást s örömmel fogok visszaemlékezni itteni tartózkodásomra. Köszönöm a szép lakást is, köszönöm, köszönöm.“ 0 felsége e szavaira újra felhangzott a dörgő „éljen a király.“ A király tábori tábornoki egyenruhában ekkor a készentartott pejparipára ült s br. Mondel altbnagy föhadsegéd, hg. Thurn-Taxis fölovászmester, valamint szárnysegédje kíséretében kilovagolt a helységből, hogy a most elövonuló lovassági hadosztályt Ernődig kisérje. A király Miskolczon. Miskolcz, szept. 9. A gyönyörű fekvésű, szorgalmas polgárok által lakott kereskedelmi és ipartizö város Miskolcz, alkotmányos királyát ma leírhatatlan lelkesedéssel és a lakosság minden rétegét egyformán átölelő örömmel, a hódolat és legloyalisabb ragaszkodás számtalan jeleivel fogadta. A város, meljrnt Mátyás óta királyi vendég nem látogatott meg napjainkig, s a melyet Mátyás előtt is csak Lajos és Zsigmond királyok kerestek fel, mindent megtett, hogy bebizonyítsa királyának azon hűséget, melyet irányában táplál s oly fényessé tegye fogadtatását, miszerint annak emléke még nemzedékek múlva is éljen. A díszletek már az indóház- nál kezdődnek, a hol ö felsége számára igen csinos váróterem rög- tönöztetett egy e czélra emelt faépítményben, s a városi, valamint megyei középületek decorátiókban lelik fénypontjukat. Ma éjjel és ma reggel megérkeztek a várt vendégek is, nevezetesen Szende Béla honvédelmi miniszter, kit Soltész Nagy Kálmán polgármester fogadott, továbbá külön vonaton gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter, kit hr. Vay főispán és Jekelfalusy miniszteri tanácsos vártak s a ki Zsivkovics Emilnél szállott meg, végre Pápay udvari tanácsos, gr. Kinsky fökonyhamester és Samassa József egri érsek. Időközben az indóháztól a városba vezető országúton, valamint azon utczákon, melyeken ö felségének bevonulnia kellett, elhelyezkedtek a kir. törvényszék, kereskedelmi és iparkamarák, a kir. ügyészség, a pénzügyi-, posta és távirdahivatalok tagjai s a diósgyőri vasgyár csinos bányászöltözetü tisztviselői, a tanintézetek növendékei, a tűzoltók és számos fehérbe öltözött leányka, hogy sorfalat képezzenek ö felsége bevonulása alkalmával. 10 óra felé a hivatalos fogadtatásban közreműködő uraságok mindnyájan kigyül- tek a pompásan ékesített pályaudvarra, nevezetesen báró Vay főispán, Bay Bertalan alispán, Soltész-Nagy Kálmán polgármester vezetése alatt a város 60 tagú küldöttsége, valamint egy számos hölgyből álló bájos koszorú; 12 óra felé gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter gyász-diszrubában hajtatott ki, utána Szende Béla honvédelmi miniszter és Jekelfalussy miniszteri tanácsos, mindketten honvédtörzstiszti egyenruhában. Déli 1/212 órakor megadják Ernődről a jelt, hogy az ö felségét vivő vonat elindult. A király a hadtestparancsnoksággal és a gyakorlatok fövezényletével az eclaireur-szolgálatban előnyomuló lovasság közelében ugyanis Ernődre lovagolt s itt Albrecht, Vilmos és Jenő föherczegtöl, br. Edelsheim-Gyulai lovassági tábornoktól, br. Beck altábornagy-vezérkari főnöktől és gr. Pejacsevics altábor- nagy-lovassági főfelügyelőtől „a viszontlátásig“ elbúcsúzva, br. Mondel altábornagy-föbadsegéddel, valamint Popp altábornagy katonai irodája főnökével a vonatra ült, melyet Tolnay Lajos vezérigazgató, Rómer és Ráth felügyelők vezettek. 0 felsége a vonaton megreggelizve, átöltözködött magyar tábornoki egyenruhába. Midőn a várakozók pontban 12 órakor észrevették, hogy az ö felségét hozó udvari vonat közeledik a pályaudvarhoz, elfoglalták *
