Eger - hetilap, 1881
1881-08-25 / 34. szám
371 tiók, melyek a szabadelvű körben az utóbbi napok alatt a fusiónak légvárait építették, leginkább a báró Sennyey Pái betegsége körül csoportosultak. A kormánypárti körök ugyanis abba vetik reményüket, hogy ha br. Sennyey Pál hosszabb ideig lenne kénytelen visszavonulni a tényleges politikától, a mérsékelt ellenzék, nem találván embert, a ki báró Sennyey Pált pótolhassa, nem folytatja tovább a harczot a Tisza-kormány ellen, hanem beleegyezik a fu- sióba. Ez a remény azonban, annak daczára, hogy br. Sennyey Pál valószínűleg újból hosszabb időre lesz kénytelen visszavonulni a tényleges politikától, mégis bajosan fog beteljesedni. Mert a mérsékelt ellenzék vezérférfiai közt éppen most folynak a tanácskozások, melyeknek czélja a mérsékelt ellenzéket párttá tömöríteni, és az actió-programmot megállapítani még azon esetre is, ha az uj országgyűlés elején báró Sennyey Pál nem volna azon helyzetben, bogy ö vezethesse actióba a mérsékelt ellenzéket. Sőt a mérsékelt ellenzék mai hangulatából Ítélve, alaposan lehet következtetni azt, hogy abban az esetben, ha báró Sennyey Pál csakugyan kénytelen lenne betegsége miatt egy időre távol tartani magát a parlamenti actiótól, az oppositió és a támadás még annál mérgesebb lesz a mérsékelt ellenzék részéről a Tisza-kormány ellen.“ — A kormány a főispánokhoz az orosz izgatások ügyében rendeletet intézett. A „Neues Pester Journal“ közli az alábbi szöveget, mint hivatalos rendeletet. Az irat 1881. julius 16-áu kelt és szó szerint igy hangzik: „Veit bizalmas értesülés szerint a belgrádi szerb metropolita Ignatieff tábornoktól nagy pénzösszeget kapott politikai Uzelmekre. Mindenekelőtt egy nagy pánszláv lapnak alapítása szándékoltatik, melynél magyarországi délvidéki szerbek is közreműködnek, azután egy délszláv nemzeti párt fog alakíttatni, melyet a létesítendő „nemzeti klub“ fog vezetni; ezen klub élén Risztics, Fanta, Szecskovics (tanár) és Milojevics (tanár) állanda- nak; az ország több helyén, úgy a délszlávok, mint a felvidéki tótok között is fiókbizottságok létesittetnek, hogy az üzelmek nagy szabásunk legyenek. Felkérem ennek folytán . . . hogy a hatósága területén ez irányban esetleg felmerülő mozgalmat a legéberehb figyelemmel kisérni s a tapasztalandókról hozzám haladéktalanul jelentést tenni szíveskedjék.“ — I. Napoleon Győrött. A Vargyas-féle „tinevelö-intézet“ történetileg nevezetes helyiségben van elhelyezve Győrött. A palotát még a múlt században a gróf Zichy-család építtette s 1809-ben a franczia hadjárat alkalmával gróf Zichy Ferencz lévén Györmegye föispáni adminisztrátora s a magyar felkelő győri nemesség vezére, igy történt, hogy midőn a győri ütközet után ugyanazon évi augusztus hó 31-én 1. Napoleon Győrre bevonult, Zichy főispán palotájába szállt s magyar vendégként ott egy éjszakát töltött. Néhá- nyan meg most is élnek Győrött, akik emlékeznek a nagyszerű bevonulásra. Napoleon óhajtása szerint a hálóterem falazata fekete posztóval lett bevonatva s a terem később is sokáig megtartatott ezen állapotban. Este 10 órakor feküdt le s reggel 3 órakor már tova vonult. A nagyszerű fali tükrök a termekben s a napóleoni hálóteremben, a nagy ódon porczellán-kályha sárgaréz tömör lábakkal, még most is épen megvannak ezen korból. Ezen történeti nevezetesség, Méry Etel győri muzeum-ör buzgólkodása folytán a palota falába illesztett emléktáblával is meg van örökítve ezen felírással: „Ide szállt I. Napoleon, 1809. augusztus 31-én.“ A palota később a Bezerédy, majd meg az Etlényi családra szállt. Utóbbi időben a győri kaszinóegylet birta a palota első emeleti helyiségeit, most pedig Vargya8 Endre györmegyei kir. tanfelügyelő „Finevelöintézet“e van a palota mindkét emeletén elhelyezve s a termekben ahol hajdan a történeti nagy férfiú léptei hangzottak, utóbb pedig billiárd és kártya járta, most tanulóifjúság áldoz a — múzsáknak. — Illetékességi kérdések eldöntése. A m. kir. járásbíróságok és a szolgabirói hivatalok közt némely panaszok elintézésének illetékessége iránt számos esetben támadván véleménykülönbség, illetve hatásköri összeütközések, — am. kir. minisztertanács némely előfordult eset alkalmából ezen illetékességi kérdéseket szabályozó, a jövőre nézve zsinórmértékül szolgáló, végzéseket hozott. A minisztertanács ugyanis az alsó-tarnai szolgabiró és kis-szebeni járásbiró közt, tilosban talált marhák behajtásának veszélyes fenyegetések ál fal lett megakadályozása és istenkáromlás miatt fönforgott panaszos ügyben; továbbá a nagyváradi rendőrkapitány és az ottani járásbíróság közt arczulütés miatt fönforgott panaszos ügyben ; végül a kaposvári szolgabiró és az ottani járásbiró közt, egy körjegyző ellen használt sértő kifejezések miatt fönforgott panaszos ügyben felmerült hatásköri, illetve illetőségi összeütközések tárgyalása rendén, — mindhárom esetben a kir. járásbíróság illetékességét állapította meg. — Mire van szüksége Eger városának? Ez a czíme azon emlékiratnak, melyet Privitzer László ur Eger város képviselötestüle- bez benyújtott. Főbb pontjai : I-ször legyen a városnak borpiacza, 2-szor szabályoztassék az Eger patak gyökeresen, 3-szor egy teremtő észbeli tehetséggel és megfelelő tndományos készültséggel biró férfiú álljon ez ügyek élére. Privitzer ur maga ajánlkozik e j czélra. Az erre vonatkozó tervezetet P. ur be L nyújtotta, miután rá felszóllittatott, de részint a magas díjazás, melyet a maga számára kikötött, részint más egyéb akadályok következtében az egész abban maradt. P. ur ebbe nem nyugodott bele, hanem tervét felülvizsgálat végett a belügyministerhez kívánván felterjeszteni, e czélból kérést intézett Hevesmegye törvényhatósági bizottságához. Ez azonban, mint másodfokú fellebbviteli hatóság, ezen kérelemnek helyt nem adott, hanem a városi képviselőtestület megfellebbezett határozatát másodfokú ag helybeu hagyta. (R. Th.) — A háromszékmegyei határsértésről a „Nemere“ a következő tényállást adja elő: Folyó hó 10 én Bereczk város polgármestere távirati utón értesítette megyénk főispánját, hogy a revindicált havasokból Bjreczk város tulajdonát képező területen, az úgynevezett Baltin, vagy Jávoros havason Románia örházat épített s azt katonasággal látta el. Ezen örház a határvonalon innen 3500 lépésnyire van. Megyénk főispánja még ugyanazon napon értesítette táviratilag a belügyminisztert a dolog mibenlétéről. Onnan 14-én azt a választ nyerte, hogy személyesen jelenjék meg a helyszínén s vizsgálja meg, hogy mennyiben bir alappal a kapott értesítés. A főispán Szentiványi Miklós megyei aljegyzővel, az építészeti hivatal egyik szakközegével, Bereczk város képviseletének kiküldötteivel s a helyet jól ismerő tanukkal ki is szállott a helyszínére, 13-án és 14-én a Bereczk város és Románia közti határt bejárta s kihallgatott tanuk vallomása alapján constatálta, hogy az örház csakugyan Magyarország területére épült és pedig 3500 lépéssel belül a határvonalon. A főispán hivatalos értesítése után a belügyminisztériumtól 16-án azon távirati tudósítás jött, hogy Románia kész egy vegyes bizottsággal a határvonalat megállapítani. Ezen vegyes bizottság tagjaiul Magyarország részéről a belügyminiszter ur által kineveztettek : Béldi Gergely, Maros-Torda-megye főispánja, a ki a romániai határszabályozási bizottságban már korrábban részt vett 8 igy a viszonyokkal teljesen ismeretes; továbbá Potsa József, Háromszékmegye főispánja és Forró Ferencz alispán. Ez a száraz tény. A bizottság feladata lesz most már odamüködni, hogy a status quo fennmaradjon. — Ugyanezen ügyben jelenti a „Pester Lloyd“: A felhívásnak, melyet a magyar kormány a bukaresti ca- binethez intézett a báromszéki határsértés tárgyában, a román kormány a legnagyobb szívélyességgel igyekezett eleget tenni. Az osztrák-magyar ügyvivőt a román külügyminiszter máris értesítette, hogy a hadügyminiszter a magyar kormánytól jött jelentésre nyomban minden lehető intézkedést megtön, hogy netáni határsértésnek eleje vétessék. A román kormány egyúttal azonnal késznek nyilatkozott vegyes bizottság kiküldésére a dolgok megvizsgálása és szabályozása végett. A küldöttség 3 magyar és 3 román tagból áll. Románia részéről a bizottságba Handoca, a putnai kerület praefec- tusa, Barotzi ezredes, tartalékfönök a hadügyminisztériumban és Cantili ezredes, egy dorobanz ezred parancsnoka küldettek ki. — Az országos honvédmenház. A honvédegyletek központi választmánya következő határozatot hozott: „Miután az ötös bizottság jelentéséből az tűnik ki, hogy a menházi tagok a menházi intézménynyel, élelmezéssel s elhelyezéssel teljesen meg vannak elégedve, csupán Krivácsy elnök tulszigoru bánásmódja ellen emeltetett panasz, a választmány pedig az elnök intézkedéseit a rend fentartására szükségesnek — másrészt pedig a házszabályokkal egybehangzóknak találta, annál fogva az ötös bizottság jelentése fölött napirendre tér s az elnökséget a további működésre felkérte.“ Megemlitjiik végül, hogy az országos honvédgyülés egybehivása novemberre tűzetett ki. — A Miskolcz környékén tartandó nagy hadgyakorlatokról. A hadgyakorlatok szeptember 10-től 17-ig tartanak s ö felsége Mezö- Kövesden tölt egy napot, Miskolczon négy napot, egy éjszakát Harkányi Frigyes újvilági kastélyában s egy éjszakát Szerencsen. Albrecht föherczeg Gräfl főispán megyaszói kastélyában, azonkívül az ónodi kastélyban is fog lakni, mig Mezőkövesden és Miskolczon magánegyéneknél lesz elszállásolva. A király és kísérete 10-ike felé indul a gyakorlatok színhelyére. A mi magukat a gyakorlatokat illeti, azokban két hadtest fog részt venni, a déli és az északi. Az előbbinek főparancsnoka Edelsheim Gyulai báró, az utóbbié Szapá- ry László gróf altábornagy. — Szemere Miklós veterán költőnk elhunyt 'll éves korában Lasztóczon. Béke poraira!
