Eger - hetilap, 1881

1881-08-11 / 32. szám

350 Kapácsy Dezső megyei jegyző, Markovics János törvényszéki biró, Kovács Kálmán kir. főmérnök, Földváry Kálmán m. jegyző stbi jelenlevők. — A toasztok hosszú sorát Dr. Frantz Alajos m, főor­vos ur kezdte meg, ki a fiatal párra, majd Zalár József ismert ékesen szóló költőnk az örömapára: Janik Rudolf honvéd őrnagy urra; ki a hazát fegyverrel, — Simáczius Gusztáv urra, ki a hazát tollal oly híven szolgálták és szolgálják, emeltek poharat. — La­koma után a fiatalság tánczra kerekedve s az urak több csoportra oszolva, egész viradtig mulattak. — Jótékonyczélú műkedvelői szinielöadás. Vasárnap aug. 7-én a heve8-szolnokmegyei árvaház helyiségében — annak javára — műkedvelő fiatalok által, — eddig szokatlan nagyszámú közönség előtt — adatott, és pedig Varga Jánosnak: „A véletlen“ czimü egy felvonásos színmüve. — Az előadást illetőleg: Brezuay Ilonka (Ma- lotai Hermin, fiatal özvegy) megjelenése eléggé hatásos, előadása és játéka megnyerő. — A férfi szereplőkről: Szitási Béla (Hidasi Kál­mán ügyvéd) sietős előadása, — sikerültnek mondható játékából — sokat levon; Sárosy Gy. (Ihary Bérezi előbbi barátja) előadása és alakításai — mindeddig — föltétien dicséretet érdemelnek ; Halmi János (Kruttenfels rendőr) németes és Ujfali Béla (Szebecsak rend­őr) tótos előadása s ügyes komikus játékaik jól sikerültek. Ezt követte Völgyi Kornélia k. a. czimbalomjátéka. Megjelenése általános figyelmet keltett. Kíváncsiság fogta el a közönséget, kik vágytak hallani nőt e szokatlan hangszeren játszani. Mindjárt szín­padra léptekor egy igen szép, nagy virágcsokor- s tapsokkal fo­gadtatott. Mestermü játéka a közönség legnagyohb elismerésével ta­lálkozott s szűnni nem akaró viharos tapsokat s tetszésnyilatko­zatokat, idézett elő. Játékának fénypontját a: „Kondorosi csárda mellett" kezdetű, hires valódi magyar zamatu. kedvelt nép-dalnak kitűnő, szabatos előadása képezte; általában minden előadott da­rabjánál jeles tehetsége a legsikerültebben nyilvánult. — Játéka közepén két árvabázi kis fiú jelent meg; egyike egy igen szép nagy virágcsokrot tartva kezében, következő beszédet mondá: „Mélyen tisztelt kisasszony! fogadja ezen csokrot mint Iránta érzett hálánk csekély nyilatkozatát s fogadja legmélyebb köszönetiinket érdekünk­ben tett fáradozásáért. Jutalmazza meg az árvák atyja nemes szi- vüségét! Mi emlékezetünkben tartjuk meg Kegyedet s bálaérzö ke­bellel gondolunk vissza mindenkor Kegyedre, mint az anyátlanok egyik önzetlen védangyalára.“ Erre a csokrot átnyujtá; ugyan ek­kor még égj1 másik is adatott át. Záradékul Bekett-nek : „A dicsőség bajjal jár“ egy felvonásos bohózata került színre. Dubuiezky M. (Lucretia) féltékeny szerelmes — gondolt vetélytársnöje — Hydig elleni föllépte hatásos volt; Dubniczky Róza, (Lydia) kis szerepét ügyes játéka s szép előadása által nagyban kiemelte. A férfi sze­replők : Rudasy László (Mudli) kevés érzés volt előadása- és játé­kában, Gyöngyi Ernő (Flasphau felix képiró) igen jól alakított s érzéssel adta könnyelműségét; Halmi János (John Mudli szolgája) komikus alakja jól sikerült, rögtönzött előadása s játéka nagy tet­szésben részesült. — Az előadást táncz követte. A tánezolók között szépeink közül a már említett működökön kivid — ott láttuk : Da- nielik Román, Radvánszky Kató, Hám Mariska, Szabó Sarolta, Bu- kovits Emma, Farkas Martin, Kajdacsi Gizella, stb. stb. R. L. — Az 1881—82 iskolai év kezdete az egri főgymnasiumban. 1. A tanulók szabályszerű beiratkozására f. é. auguszt. hó 30. és 31. s pótlólag 8zepí. 1—3 napjainak délelőtti órái tűzetnek ki. A fölvételi, pót- és javitó-vizsgák ugyaneme napok délutáni óráiban tartatnak meg. 2. A gymnasium 1-sö osztályára csak a sükerrel kiállott fölvételi vizsga utján vétetnek föl a tanulók, mely vizsgá­nak tárgyai: az értelmes, folyékony magyar olvasás; a magy. nyelvtanból az alaktau főbb részeinek s az egyszerű és bövilett mondatoknak ismerete; az elemi hibák nélküli diktandó irás; és végre, a számtani négy alapművelet, egész számokkal és törtekkel. 3. Akármely osztályra fölvétetni kívánó növendék végzett tanul­mányairól nyilvános intézetnél kapott bizonyítványaival, a múlt tanév elején nyert „Rendtartás“ czimü füzetkével, s ha jövevény, keresztlevelével, s atyja vagy anyja, vagy ezek helyettesének kí­séretében tartozik az igazgatónál 8 illető osztályfőnökénél megjelen­ni. s ott születési évét, napját, helyét, valamint helybeli szállásá­nak utczáját és házszámát pontosan bejelenteni. 4. Azon, intéze­tünkben nyilvános tanulók, kik betegség által gátolva az év végén vizsgát nem tehettek, elöleges bejelentés és hiteles orvosi bizonyít­vány mellett, az 1. pontban kijelölt beiratási napok egyik délután­ján végzik pótvizsgájokat. Kik pedig a zárvizsgák előtt, vagy köz­ben történt lépésüket legyőzhetlen gátló okok kimutatásával nem igazolhatván, vizsgáikra jelentkeznek, magántanulókid tekintetnek. 5. Azon tanulók, kik a lefolyt tanév végén ez intézetben egy ta­nulmányból ,elégtelen* jegyet kaptak, az 1 pontban kitett napokon javító vizsgára bocsáttatnak. A kik pedig két tárgyból nyertek .elégtelent1, a nm. vall. és közokt. kir. ministeriumhoz czimzett s javithatási engedélyt kérelmező, 50 kros bélyeggel ellátott, folya-. modványukat, f. é. júl. 8-áig alulirt igazgatónál nyújtják be. A később érkezők csakis elkéstök okmányilag bizonyított, bevehető okának kimutatása mellett fogadtatnak el. Megjegyzendő pedig, hogy vizsgájokat csak ezen intézetnél javíthatják. — A kettőnél több .elégtelen' jegygyei bizonyítványt nyert tanulók a nm. vall. és közokt. kir. minist. 1877. jul. 28. 12796. a. k. iutézvénye ér­telmében osztályuk ismétlésére utalvák. 6. A magántanulók jelent­kezésének napjai ugyanazok a nyilv. tanulókéival. Figyelmökbe ajánl- tatik azonban, hogy az ö vizsgájok nem a nyilv. tanulók zárvizs­gája idején, hanem az érettségi vizsgák napjai körül (rendszerint máj. hó utolján, vagy jún. elején), és — pótlólag — jövő szeptem­ber 3—5 napjain tartatik meg, melyre azért legkésőbb szept. 1-én, rajz- és irásdolgozataikkal ellátva, szükség jelentkezniök. Kelt az egri katb. főgymnasiumban, jún. 29. 1881. Szvorényi József, igazgató. — Magyar zarándokok Lourdes franczia városban. E hó 4-én s a következő napokon, a lourdesi bucsuhelyen nagyszámú magyar zarándokok végezték ajtatosságukat. Reájok vonatkozólag különö­sen a következőket jelentik : „A magyar zarándokok aug. 4. déle­lőtt utaztak el Toulouseból és Lourdesba érve a pályaudvarban so­rakoztak. A menet élén két magyar nemzeti szinti lobogót vittek magyar díszruhába öltözött zarándokok ; utánuk a világi zarándo­kok következtek, égő gyertyákkal kezükben; majd a uüzarán- dokok, körükben gr. Szapáry Béláné, ki piros bársony vánkoson az ezüst szivet vivé; ezután jött a nagy fogadalmi zászló, melyet nagy súlya és a szél miatt vízszintes irányban vittek, mig két nő­zarándok a szalag végét tartá ; közvetlen a zászlót gr. Apponyi György, s gr. Cziráky János követték fényes diszmagyarban ; utánuk a papzarándokok karingben, és Nogáll püspök teljes ornatusban fényes segédlettel: a menetet a világi zarándokok másik része zár­ta be égő gyertyákkal kezükben. Így vonultak az „Egek ékessége, földnek dicsősége, magyarok asszonya s királynéja“ kezdetű dal zengedezése mellett a bazilika felé, melynek bejáratánál az ottani papság fogadta és vezette be őket; itt közös imát végezvén szál­lásaikra vonultak|vis8za, a zászlót és szivet ideiglenesen a sekrestyében helyezvén el. A francziák uem győzik csodálni a nagybecsű zász­lót, melynél szebb nincs a bazilikában.“ „Aug. 5-éu délelőtt 9 óra­kor a magyar zarándokok teljes számmal és ünnepélyes díszben gyűltek össze a lourdesi bazilikában. A fogadalmi nagy zászló az oltár jobbján pompázott két kisebb magyar nemzetiszinü zászló közt; ezek előtt állást foglalt gróf Apponyi György titkos tanácsos és gr. Gziráky János tárnokmester ; az oltár baloldalán állt két hölgy közt gróf Szapáry Béláné az ezüst szívvel, az oltár előtt félkörben a zarándokok foglaltak helyet, élükön Nogáll püs­pökkel. Az ünnepélyes nagy misét Kovács Zsigmond veszprémi püspök tartá féryes segédlettel; miseközben az offertorium előtt Nogáll, a zarándoklat igazgatója, az oltár legalsóbb lépcsőjéről ma­gyarázó az ünnepély jelentőségét és fölajánló Magyarország nevé­ben a fogadalmi zászlót és ezüst szivet, közös imádság kíséretében. Délután 3 órakor a zarándokok ismét a bazilikába gyűltek litánia- és áldásra, melynek végeztével ünnepélyes körmenetben vonultak a Massabielle nevű hely barlangjába, mely arról nevezetes, hogy Mária itt jelent meg és itt fakad az a csodatévö forrás; itt a za­rándokok közösen elmondták az olvasót. — Általános határozatok az 1881. évi szeptember hó 1-én Budapesten tartandó Vili. nemzetközi gabona- és magvásárhoz, a) A budapesti VIII. nemzetközi gabona- és magvásár az „Uj világ“ kerti helyiségeiben (a Tüköry-féle töltésen) f. é. szeptember hó 1-én reggeli 8 órakor csengetési-jel mellett fog megnyittatni, és ugyan ily jeladás által délután 5 órakor bezáratni, b) Belépti jegyek augusztus hó 30-áig délelőtt 1 frtnyi dij mellett, a tőzsde titkári hi­vatalában válthatók, és a gabonavásár napján csakis a gabonavá- sári pénztárnál kaphatók, c) Külön helyek, asztallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi dij elöleges lefizetése mellett kaphatók. A kik oly helyekre számot tartanak, szíveskedjenek legkésőbb folyó évi augusztus hó 20-áig a tőzsde titkári hivatalában eziránt nyilatkoz­ni, minthogy külön helyek csakis korlátolt számban állnak rendel­kezésre. d) Sürgönyök és levelek fel- és kiadására, külön magy. kir. távirda- és postahivatal fog felállittatni. A gabonavásárt látoga­tók felkéretnek, hogy a hozzájok intézendő sürgönyöket és levele­ket, lehető leggyorsabb kézbesithetés végett, „Budapest gabonavá­sár“ (Budapest, Saatmarkt) jelzés mellett czimeztessék. e) A tőzs­dei titkári hivatal ezen napon a gabonavásáron is irodát nyit, a hol a látogatók szükséges felvilágosításokat készséggel nyernek és fu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom