Eger - hetilap, 1881

1881-01-27 / 4. szám

34

kozik benne részt venni. A meghívók szétküldetveu, felkérettüuk annak közlésére, mikép mindazok, kik netán tévedésből meghívót nem kaptak volna, ilyenért bármely működő tűzoltóhoz fordulni szíveskedjenek.

— Az egri izr. jótékony nöegylet szegényei felsegélyezésére február hó 15-éu bazárral egybekötött karton-bált reudezeud. Reméljük, hogy városunk lelkes közönsége szem előtt tartva a ue- mes czélt, pártolásával lehetővé teendi, hogy ezen a szegények segélyezése körül oly szépen tevékenykedő nöegylet czélját minél nagyobb siker koronázhassa.

— A megyénkbeli 8-ik orvosi körben, melynek székhelye Ver- pelét, dr. Kindl József egyhangúlag körorvosnak választatott meg.

— Pincze-feltörés. A Kiliáji-kútnál 22-ikén virradóra feltörtek egy nyolczágú pinczét; minden piuczeágnak leverték a lakatját, de csak is a Zelenák és Hurik bérlők pinczéiben tettek kárt, az előbbitől egy akó színbort, az utóbbitól pedig három és fél akó bort loptak el. A tolvajok még tivornyáztak is a pioczeágakbau ; erre mutat a szétlocsolt bor s a rendetlenség, melyet a betörök magok után hátrahagytak. A rendőrség erélyesen nyomozza a jó madarakat.

— Csúfolódott. Péntekeu éjszaka a „Gólya-vendéglőben'* két kocsis, Gál Samu és Bordás János, szóváltásba keveredtek. Bordás jobban győzte gúnynyal, s Gál Samut egészen dühbe hozta, ki aztán a szénatartóból kikapott vasvillával segített argumentumainak gyöngeségén és veszélyes szúrásokat ejtett Bordás collegájának homlokán és arczán. Bordás az irgalmasok kórházában fekszik, Gál Samut pedig a rendőrség vette párfogása alá s kiszolgáltatta a kir. ügyészségnek.

— „Az egri polgári dalárda“ újólag megkezdi működését, e végből felkéretnek mindazok, kik ezelőtt a dalárda tagjai voltak és újólag lenni óhajtanak, hogy f. h. 28-án pénteken délután 6 órakor alólirott zeneiskola helyiségében a váralatti német- utczában (Markasoly-féle házban) tartandó elöleges értekezésre megjelenni szíveskedjenek. Több volt tag nevében: Krugh A. Ferencz.

— Török Sándor históriája. Rövid történet. A részegséggel kezdődik és börtönben történik a befejezése. Török Sándor pénteken éjszaka kirúgott a hámból, ivott, mulatott, duhajkodott, s virradóra kész részeg lett. Ilyen állapotban elkerült Weisz Bernátnak a servita- útczán levő boltjába, s annak rendje s módja szerint ott már a pá- linkázáshoz fogott. Manó tudja, hányadik pohárral öntött már fel a „veszettvízből“ a garatra akkor: mikor dr. P. F. orvos sürgős hivás következtében beteghez sietvén, éppen a Weisz Bernát boltja előtt ment el. Török Sándor, amint meglátta a siető orvost, hevesen felragadta az asztalról a sajtvágó nagy kést s „Megölöm! megölöm !“ felkiáltással utána rohant dr. P. F-nek. Az orvos gyanútalanúl folytatta útját s csak a szemközt jövők figyelmeztetéseire gyorsította meg lépéseit. Török Sándor mindenütt a nyomában volt s éktelen lármájával összecsöditette az egész utczát. Már majdnem utól- érte az orvost a patiens kapujánál, de az orvos hirtelen becsapta a Török Sándor orra előtt a kis kaput s míg Török annak kinyitásával bajlódott, addig dr. P. F. bemeneküít a patiens szobájába. De Török Sándor nem hagyta abba a dolgot, felfeszitette a bereteszelt pitvar ajtót s éppen a szoba ajtajának döngetéséhez fogott, mikor a rendőrség megérkezett s Török Sándort hamarosan összekötözte. Innen a rendőrséghez kisérték Törököt s míg kihallgatására került volna a sor: a hajdú szobában zárták el. Itt bandukolt egyi- deig, de csakhamar kiszabadította kezeit a kötelékből s lekapva a falról egy hajdúnak szuronyos fegyverét, a városház udvarára kiugrott s védelmi állásba helyezte magát. Három hajdúnak sem sikerült a Török lefegyverezése, mig végre Szalay mezei rendőrkapitány felszólítására önmaga nyújtotta át fegyverét 8 azután elcsukták a hűvös és sötét rendőri tömlöczbe. Azóta a kir. ügyészség kezeibe került.

— Az országos phylloxera-enquéte, melyet a földmiveiési miniszter összehívott, f. hó 16-án tartotta első ülését Kemény Gábor b. miniszter elnöklete alatt. Az értekezlet elnökül Korizm ic h Lászlót, alelnökké Kernt 1 er Ferenczet választotta meg. Egy állandó bizottság alakíttatott, mely a fővárosban székel és 9 tagból áll, s a melynek ezen kiviil tagjai a hivatalosan résztvevő miniszteriális biztosok és a miniszteri hivatalnokok is tagjai leszuek. Felolvastatott továbbá a minisztérium jelentése, melyet Miklós Gyula ! borászati kormánybiztos állított össze arról, hány hegyen találtak az országban phylloxerát s mily intézkedéseket tettek a kártéko ny rovar tovább terjedése ellen, mily hatással voltak a mérgezési kísérletek, s minő rendszabályok vannak czélba véve a phylloxera- állomás berendezésére vonatkozólag. Ezután hosszabb eszmecsere

fejlődött ki a fölött: 1) vájjon a szénkénegezésnél az irtás menynyire terjedhet, és 2) mennyire az úgynevezett gyéritési eljárás ugyancsek szénkéneggel és 3) hogy mily súly fektetendő az amerikai fajokra. Abban állapodtak meg, hogy az irtás szénkéneggel csak egyes uj és kis pontokon eszközöltessék; a mi pedig a gyérítést illeti, az érdekelt felek az eljárási módra betanítandók. hogy azt maguk végezzék; végül az amerikai szőlöfajokra nézve ki lett mondva, hogy ezekből annyit kell behozni, hogy szükség esetén azonnal nagyobb területet is be lehessen ültetni.

— A vásárok lehető megszorítása tárgyában több kamara és gazd. egylet részéről utóbbi időben mozgalom indult meg, mely különösen oda irányul, ha már az engdólyezettek nem kevesbittethet- nének is, de újak már lehetőleg ne engedélyeztessenek. Ily határozatot hozott legutóbbi közgyűlésén a soproni kér. és iparkamara és ugyan ezt kéri a vasmegyei gazd. egylet, mely is álláspontját a következőleg indokolta: „Napi szükségletét a cseléd ép úgy, mint a kisebb birtokos, ma már a kereskedelem és ipar fejlettsége mellett majdnem mindenütt helybeu, vagy közel és pedig, miután kevesebb időtöltéssel teheti, még valamivel drágább áruval is mégis olcsóbban kielégítheti. Terményeit és egyéb áruit pedig az állandó piaczokon sokkal jobban értékesítheti, mint ily vásárokon, hol csak a közvetítők seregének zsebébe vándorol minden nyereség. A legritkább példák közé is tartozik a kisebb gazd i, ki az ily vásárokon űzött marha adás-vevés által sorsán valamit köunyitett, vagy vagyonosodásán valamit lendített volna; mert még ha nyer is pár forintot egyszer-másszor, az többnyire a mindenfelől kínálkozó alkalom, pajtásság közben lesz elfecsérelve és nem ritkán még elég sem lesz erre. Ily tapasztalatok megerösiték gazdaközönségünkben azon meggyőződést, hogy a vásárok szaporítása gazdasági szempontból sem kívánatos, sőt ellenkezőleg ott, a hol azok már is oly számban vannak, hogy egymáshoz közeleső helyeken igen rövid, időközökben követik egymást, inkább azok kevesbitése óhajtandó.“

— A családnevek magyarosítása. A névmagyarositó-társaság következő értesitést tett közzé: „A névmagyarositó-társaság a tömegesen érkezett tudakozásból azt a meggyőződést szerezte, hogy a közönség nagy része a névmagyarosítás kellékeit épen nem ismeri s e körülmény képezi egyik főokát annak, hogy a neveiket magyarosítani óhajtók nagy része késik magyarositási ügyével; tudatja tehát a társaság, hogy magyar honpolgároknak névmagyari- tási ügyéhez nőtlen egyéneknél csupán a keresztlevél, házasoknál még a házasságlevél és ha gyermekeik vaunak, ezeknek keresztlevelei is szükségesek. Kiskorúiknál az apai beleegyezés, ha pedig az atya nem él, a gyám és gyámhatóság beleegyezése kérendő ki. Az apai beleegyezést pótolja az apa által a névmagyarosítás iránt beadott kérvény. A kérvény városokban a tanácshoz, megyékben a szolgabiróhoz adandó be 5 frtos bélyeggel, a választott uj név megnevezésével s azon kérelemmel, hogy az ügy a belügyminisztériumhoz terjesztessék fel. A tanács, illetve szolgabiró, felettes hatóságaik utján oly megjegyzéssel terjesztik a kérvényt fel, hogy folyamodó kérelmének teljesítését politikai szempontok (előélet stb.) akadályoz- zák-e vagy sem. A fővárosban a tanács a rendőrséghez teszi át a kérvényt azon kérdéssel, hogy politikai szempontból folyamodó kérelme ellen aggály nem forog-e fenn ? A ki ezt elkerülni óhajtja, 50 kros bélyeg díjmentes bizonyítványt, vegyen ki a rendőrségtől s csatolja kérvényéhez.“

— Budapest lakosainak száma, a legközelebb megejtett népszámlálási adatok szerint, 365.512-öt tesz; köztük tényleges szolgálatban álló katona és honvéd 10.216. A főváros népessége 1869 vége óta 84.820 lélekkel szaporodott.

— „Gyöngyös és vidéke''1 monographiája, legközelebb kerül ki a sajtó alól. A munka ára 2 frt. Szerzője: a jó tolláról ismert Sebők László gyöngyösi plébános.

— Ajánlkozás. Egy 5 gymnasiumi osztályt végzétt ifjú jegy- zösegédoek ajánlkozik. Értesitést a szerkesztőség ad.

—• Táborszky és Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten megjelent: „A szerelem sötét verem.“ Lukácsy Sándor népszínművének legkedveltebb dalai. 1. Rózsás kedvvel jöttem én. 2. Nem kell a szomorúság. 3. Hosszú sorban száll a vadlúd. 4. Bús az erdő. 5. Repül a szán. 6. Ha én piros rózsa volnék. 7. Mért csalogatsz barna kis lány. Énekhangra zongorakisérettel (vagy zongorára külön) szerzé Erkel Elek. Ára 1 ft.

— Gabnapiaczunkon a múlt heti jegyzés óta, bár a behozatal mivel sem csökkent, a vételkedv lanyhúlt, s e miatt az árak

20—30 krral alább szálltak. Tiszta búza 10.20—11.60; rozs és kétszeres, kis kínálat mellett, 8.80—9.50; árpa 6—7.20: kukoricza

5.20—5.40 ; zab 5.40—5.60, métermázsánkint.

Felelős szerkesztő: XDr. István..