Eger - hetilap, 1881
1881-08-04 / 31. szám
340 nek Amerikából Liverpoolba küldéséről, ez értesítés alapján elrendelte a jelzett hajók kikutatását és most mindent elkövet, hogy e gépek küldőit és elfogadóit kifürkéssze. A küldemény történetét Amerikában gondosan meg fogják vizsgálni. A miniszter azt hiszi, hogy e tett az amerikai ir-féni sajtó által nyíltan bevallott izgató czikkek szószerinti beteljesülése és gyümölcse, és sajnálja, hogy akkor, a midőn e végett a kormány Washingtonban felszólalt, itt olyan emberek, kiknek jobban kellett volna értesülve lenniök, a kormány kezeit megkötni iparkodtak. Szónok azt hiszi, hogy az amerikai kormány ép úgy mint az angol cabinet oda fog törekedni, hogy a bűntettet elnyomja és a tetteseket megbüntesse. A sajtó kihágásai ellen tett felszólalásra eddig még nem érkezett válasz. A pokolgépekre vonatkozólag majd csak akkor fognak lépéseket tenni a washingtoni kormánynál, ha az amerikai vizsgálat eredménye tudva lesz. Dél-Afrikából jelentik, hogy Transwaal szabadságszerető lakosai, az angolok ellen intézett forradalmukkal czélt értek. Ugyanis Durbanból jul. 29-éröl jelentik: Az angol királyi bizottság és a boérek közt Praetoriában folytatott tárgyalások majdnem teljesen befejeztettek. A létrejött egyezség főbb pontjai a következők : az angol csapatok a szabad átvonulás jogát élvezik ; Angolország ellenőrzi Transvaalország külügyi viszonyait; a rabszolgaság eltöröltetik és teljes vallásszabadság lesz. Ha a boér nemzetgyűlés három hó lefolyása alatt nem ratificálja az egyezséget, az angol királynő ismét gyakorolni fogja fönhatósági jogait. A görög király rendeletet bocsátott ki mely szabályozza a Törökországtól nyert terület kormányzatát. E rendeletben a király kimondja, hogy a görög csapatok bevonulása után a politikai és pénzügyi hatóságok rögtön megszüntetik működésűket; a politikai hatóságok jogai a királyi biztosra ruháztatnak. Az eddigi kerületi hatóságok a további rendeletig megmaradnak és minden kerület számára külön eparcha (alpraefectus) fog kineveztetni. A polgármesterek és községek elöljárói a királyi biztos javaslata alapján királyi rendelettel elbocsáthatók és községbeli más emberek által helyettesíthetők. A megszállott tartományokban eddig érvényes közigazgatási határozatok annyiban alkalmazhatók, amennyiben nem ellenkeznek a görög alaptörvényekkel és királyi rendelet által nem változtattak meg. A bekeblezett egész területen ki fognak hirdet- tetni a rablók ellen kibocsátott görög törvények és azonnal életbe lépnek. A teljes korú polgárok kötelesek hűséget esküdni. Konstantinápolyból jelentik, hogy a volt szultán meggyilkolásával vádoltakuak büntetését a szultán élethossziglani fogságra változtatta át. Midhád pasát Rhodus szigetére, a többieket pedig Djeddába szállították. A szultán megengedte, hogy az elitélteket családjaik követhetik. Megjegyzendő, hogy egy konstantinápolyi tudósítás szerint Mahmud és Nurri pasák bevallották, miszerint Abdul AzÍ8z szultán meggyilkoltatásában részesek voltak. TAECZA. Álom-e, vagy való? int boldogságomnak sírjából kelt halott, Meglátogatta szép szellemed, bús lelkem - Tünde álom-e ez, vagy boldog valóság ? E kétség, oly hosszan foglalkoztat engem . . Alomnak igen sok, de valónak kevés, Mely fájó szivem most karjain ringatja, Mint gyöngéd fuvalom a beteg virágot, Melyre enyhet hoz, de meg nem gyógyíthatja. Itt van, itt van lényed fényes szellem-árnya! Itt van, egyetlen-egy élet-boldogságom! „Jól-lehet nem gyümölcs, miben gyönyörködöm, Csupán virág-illat, elérhetlen ágon“ ............... Ittasá lesz tőle áradozó lelkem, De hiába nyújtom bírásáért kezem............... M égis olyan édes szenvedő lelkemnek Sírva-vigadozni, s megnyugodni ezen. Tehát nem váltunk el mindörökre................hiszen B oldog szellemeink most is ölelkeznek, S az édes-bús múltat elővarázsolva, Megható képein kéjjel révedeznek................ Tehát nem aludt ki még szivedben a tűz, Melynek Üdvözítő heve egykor áldott!................ H ogy eddig ápolta, s fönntartá hűséged, Légy érte Mindenem! százszorosán áldott!............... N em is enyészik el soha olyan érzés, Melynek nem ez a föld, de a menny hazája — Mert az Isten, fényes szülemlése napján Az örök életet leheli reája................ A hosszas távoliét csak növeli lángját, Édesebbé teszi sokkal a tilalom, S mint emésztő, kínzó örök-vágyódásnak Nem lehet határa a szűk, kis sirhalom................ Magas röptű lelked, mint jótékony tündér Jelent meg, bánattól áléit kedvesénél, És szellem-csókjával uj erőre kelté, Hattyú-dalra késztve, bús sírja szélénél................ A koszorút, melyet érette nyert lantja, Neked nyújtja ím’ át, ez egyszerű dalban, Hisz’ minden dal-virág érted nyílt szivéből. . . . S így: téged illett a koszorú, legjobban. Nekem csak vérezö tövis osztályrészem, Ki úgy megszoktam már az örökös borút — Boldogok jelvénye a virág...............nem illet; — N em érdemiek én mást, csak martyr-koszorút............... 8 ezt, nyugodtan hordom egy hosszú életen, Hogyha lelked kisér golgotámnak útján, És ha kimerültén el-elbukom olykor, Szellemed emel föl, s te lész uj életem! Kapacs y Dezső. Fővárosi levél. Budapesten, 1881. július 29-én. Derékig vagyunk az idei fürdői szézonban is. írnak panaszos leveleket a németben csalódott magyarok, vig leveleket a palicsi vig magyarok. Lestem, lestem, mikor látok már egy levelet Budapestről, a kitűnő fürdőhelyről, de hiába lestem. írok hát én, — olvassátok kicsinyhitüek! Azt még értem, hogy akit sorsa hónapokon keresztül a fővároshoz köt, szórakozni elmegy a Tátrára, vagy a báuátba, — elmegy egyszóval a vidékre levegőt változtatni, falusi erkölcsöket tanulni; de már azt nem értem, hogy aki egy esztendőben ötven álló héten át tesped kisvárosban, vagy falun, két hétre miért nem boldogítja Budapestet? Hányán tudják nagyon jól, hogy Pesten élvezetesebben tölthetnék el rövidke szabad idejöket, mint bárhol másutt, s még sem jönnek ide, mert nem divat. Pedig megérdemelné azt ez a szegény Pest, hogy nyáron se legyen „kihalt.“ Fürdőhelynél természetesen első dolog, hogy — fürdője legyen. S a fővárosnak vannak fürdői. Hogy a többieket elhallgassam, itt van a császárfürdö, ócska palotájával, hatalmas meleg forrásaival; a margitszigeti fürdő, valóságos kis paradicsom, melyet csak látni kell, hogy soha többé el ne feledjük; a napokban megnyílik a városligeti fürdő is, a mely modern berendezésre Európa első fürdőivel áll egy színvonalon. Ha van önökben egy mákszemnyi jótékonyság, keressék fel e fürdőt; egy kis séta tőle, s hány éhező szegénynek könyét száríthatják fel — az állatkertben. Vagy itt van a Duna .... Nevetni tetszik? Pedig a Dunában — kérem szeretettel — nemcsak fürdeni lehet pompásan, hanem még versenyúszásokat is lehet rendezni. Gyönge férfiú, athléta hölgy, versenyre kel a kék Dunán. De nem czélom azon keveseknek írni, akik o rvosuk tanácsára gyógyulni mennek a fürdőre, hanem azoknak, a kik csupán szórakozás, üdülés végett keresik fel a fürdő helyeket. Pest a maga nagyvárosi szokásaival, szép fekvésével, épülő palotáival, örökös nyüzsgésével, minden esetre érdekes, nagyszámú nyilvános épületeivel, tudományos közhaszoú intézeteivel, fokozatos haladásával pedig tanulságos képet is nyújt főleg annak, aki ritkábban látja. Édes testvérje, Buda, elragadó vidékével, idyll i sváb életmódjával versenyez a kikiáltott hirü fürdőhelyekkel. A széche- nyihegyet, a zugligetet, akár gyalog akár kocsin, gyorsan és kényelmesen érhetjük el. A Jánoshegyröl oly kép tárul szemeink elé, a mely méltán megérdemelte, hogy Lindau és B i s- m a r k herczeg koptatta érte a czipöje talpát. Itt van közel a ma
