Eger - hetilap, 1881
1881-08-04 / 31. szám
338 Egyszerű asztalok és állványokról, valamint szerény diszitések- röl a kiállítási bizottság gondoskodik. Jogában áll azonban minden kiállítónak beküldött tárgyait díszesebb módon külön állványon fel- és kiállítani. A felállítani szándékolt külön állványok tervrajzai a bizottságnak idejekorán beküldendők. F. é. októberhó 18-ig az összes tárgyak felállítása befejezendő. A kiállító jogában áll beküldött tárgyait tűz- és más károk ellen biztosítani. A bizottság megfelelő számú őrszemélyzetről gondoskodik. A kiállítási tárgyak után fizetendő térdijakat a következő árszabás szabályozza : 1. Az I. csoportnál (borkiállítás) minden kiállítandó palaczk után fizetendő 5 kr. 2. A többi csoportnál. a) a kiállítási épület termeiben 1 Q méter asztal területért 50 kr. 1 [] „ fal- és földterületért 25 kr. b) a tornáczokban 1 Q méter földiéi ületért 20 kr. Nagyobb tér igénybevételénél külön egyezkedésnek van helye. A térdij a kiállítási tárgy beküldése alkalmával azonnal lefizetendő. A bizottság jogában áll, az igénybe vett tért azon esetre leszállítani. ha ezt a bejelentések száma és a rendelkezésre álló helyiségek térviszonyai szükségessé teszik. A kiállítási tárgyak és külön állványok a kiállítás befejeztét következő két nap alatt eltávolitandók, különben a kiállító terhére fognak eltávolíttatni, és illetőleg ferafetároztatni. Az alúlirt bizottság egyidejűleg személy- és teljerszállitási kedvezményekért folyamodik az érdekelt vasutak igazgatóságaihoz és ezen kérvények elintézéséről azonnal értesitendi a kiállítókat. A kiállítási tárgyak becsének megítélése egy szakemberekből álló biráló bizottságra fog bízatni. Az ezen biráló bizottság szervezetére vonatkozó szabályzat legközelebb fog közzététetni. A legkitűnőbb kiállítók kitüntetésben részesülnek. A kitüntetésekre vonatkozó határozmányok annak idejében fognak közzététetni. Sátoralja-Ujhely, 1881. május 1-én. A bor-, szőlő- és borászati s szölöszeti eszközkiállítás végrehajtó bizottsága. Intézeti élet. Az egri érseki lyceum jog- és államtudományi kara jegyzőjének jelentése a lefolyt tanévre kiírt pályázatok eredményéről. (Fet olvastatott az 1881. évi június 15-én tartott zár ünnepélyen.) A kitűzött pályakérdések következők voltak. 1) Mutattassék ki történeti adatok alapján azon jótékony befolyás, melyet a római kath. egyház a jog- és államtudományok fejlődésére gyakorolt. 2) Adassanak elő a római jogtörténet alapján azon főbb tényezők, melyeknek befolyása alatt a római jog a többi népek jogait fölülmúló tökéletességre emelkedett. 3) Kívántatik a Werbőczy-féle Hármaskönyv ismertetése jogtörténeti és bírálati szempontból. 4) Adassék elő polgári törvénykezési rendtartásunk per- orvoslati rendszere, tekintettel az általános alapelvekre. 5) Fejtessék ki a földbirtok terjedelmének magán- és köz- gazdasági, politikai és társadalmi fontossága, s az állam helyes álláspontja e kérdéssel szemben. 6) Fejtessék ki a népszámlálás lényege, tárgya, czélja, kivitelének módszere, tekintettel a nemzetközi statistikai congres- susok határozataira, és különös tekintettel az Európa nevezetesebb államaiban, főleg pedig a hazánkban végrehajtott népszámlálásokra. 7) Fejtessék ki a nők jogi állása a hazai jog szerint. 8) Adassék elő Magyarország alaptörvényeinek történeti kifejlődése, tartalmuk vázlatával. Az 1) számú egyházjogtörténeti kérdésre különös dispositio szerint papnövendékek is, — a többire csakis a joglyceum polgárai pályázhattak. Ezen kérdésekre a pályázati záros határidőn belől, f. é. május 25-ig. mint végső határnapig beérkezett 7 pályadolgozat, és ugyan az 1) 3) 4) 5) és 8)-ik számú kérdésekre egy-egy, a 6) számúra pétiig kettő. A 2) és 7) kérdés meddő maradt. A beérkezett dolgozatok, az azokat kisérő jeligés, és szerző nevét rejtő lepecsételt levélkékkel együtt a pályázati föltételekhez képest rendben találtatván, beérkezésük sorrendje szerint akként számoztattak meg, hogy I sorszámot nyert a 8-ik kérdésre, II 57 55 55 5-ik 55 III 55 55 55 3-ik 55 IV 55 55 55 4-ik 55 V 55 55 55 6-ik 55 VI 55 55 55 1-ső 55 érkezett munka, VII 55 végre a 6-ik kérdésre érkezett másik dőlgozat, — mire mindezek birálat alá terjeszttettek. A biráló bizottság minden egyes dolgozatra nézve az illető szaktanárból és a legközelebbi rokon tanszakma tanárából alakíttatott meg. A biráló bizottságok bírálataikat Írásba foglalva beterjesztvén, ezek lényege immár a pályamunkák sora szerint a következő. Az I. számú, s a közjogi pályakérdést tárgyazó, 19 Írott ivre terjedő dolgozatot illetőleg, a bírálók dicsérőleg emelik ki a szerző gondos tanulmányát, szép ismeretkörét s irói hivatását, s nemcsak a pályadijra teljesen méltónak, hanem olyannak is tartják dolgozatát, mely megérdemelné, hogy sajtó utján is közzététetnék, ha szerző a bírálatban részletesebben kijelölt hibákat és hiányokat kijavítaná és pótolná, mi könnyű szerével megtörténhetnék. A nemzetgazdaságiam pályakérdésre vonatkozó II. számú, 4 írott ivre terjedő munka szerzőjét a bírálók szerint komoly, egyszerű, szép irálya, szorgalmas, beható szakirodalmi tanulmánya s bizonyos mérvben önálló gondolkozása dicsérik. Idézetei ugyan itt-ott kevésbbé pontosak, definitióival kissé fukarkodik, ami aztán logikája menetét s előadását némileg nehézkessé teszi; szeret az abstractiókban s általánosságokban mozogni, a birtokminimum kérdése körül különösen pedig, — bár igen ügyesen fejti ki nézeteit, — egyenesen téves fogalmakat árul el. Mindazáltal egészben véve elég érdekesen világítja meg, — ha ki nem meríti is, — a feltett kérdést, s azért további buzdításául a pályajutalmat részére a bírálók egyhangúlag kiadandónak véleményezik. A III. számú, Werbőczy hármaskönyvét tárgyaló pályamunka terjedelme 53/4 írott iv. — A birálat erről is kedvező. — Szerzőnek fogalmai a jogforrások tanának terén nincsenek ugyan eléggé megszürődve és megtisztulva, felfogása itt-ott téves, kritikája kevésbbé részletes és beható, előadása hiányos és hézagos; amennyiben azonban szerző adatainak összeszedése körül dicséretes szorgalmat, anyagának feldolgozása körül pedig folyékony irályával, találó sürü idézeteivel s élénk érvelésével szép ügyességének adta tanujelét: nemes törekvésének méltánylásáúl a bírálók őt is méltónak tartják arra, hogy a pályadij kiadásával megjutalmaztassék. A IV. számú pályamunka, a perorvoslatokról, 8 Írott ívre terjed. A birálat szerint ezen tiszta, világos irálya által is kitűnő dolgozatban szerző tüzetes tanulmányozásnak, alapos készültségének, találó definitiókban s a műkifejezések ügyes kezelésében is nyilvánuló helyes felfogásának, önálló gondolkozásának s egyáltalán dicséretre méltó igyekezetének adta tanujelét. A bírálók a pályajutalmat neki feltétlenül kiadandónak véleményezik. A VI. számú egyházjogtörténeti pályamunka mintegy 5 Ívnyi terjedelmű. — Szép, folyékony, világos irályú, és számos ügyesen alkalmazott idézetekkel ékes mű ez, mely szerzőjének különösen szép olvasottságáról s irodalmi tájékozottságáról tanúskodik. Szerzőnek van tárgyáról, — nagyban és egészben, — biztos áttekintése; van határozott, öntudatos álláspontja, melyhez mindvégig következetes. De a részletekkel nem mindig tud megküzdeni. Kimondja ugyan müvében s ismételve hangsúlyozza, hggy csak vázlatosan kívánja a kérdést tárgyalni; de még ezen öntűzte programmjához képest is előadása többször csaknem a felületességig futólagos; egyes állításainál túlzásba megy át; adatait és forrásait többször félreérti; fontos részleteket nem domborít ki eléggé s nem helyez kellő világításba; másutt egyoldalúságba esik; a technicus terminusokkal
