Eger - hetilap, 1881
1881-01-27 / 4. szám
32 Ezenkívül kivételnek az 1. §. b) és c) pontjai eseteiben van helye, ha az illetők eltéröleg rendelkeztek. II. Kezelő hatóság. 5. §. A segély alapot az 1874. 34. t. ez. 27. §. 7. pontja alapján a kamara választmánya kezeli s eszközli a segélyezést a jelen szabályzat szerint, eljárása eredményét pedig a rendes évi jelentésben terjeszti a közgyűlés elé. III. Segélyre jogosultak. 6. §. Segélyben részesittetnek, a mennyiben jelen szabályzat feltételeinek megfelelnek: a) elszegényedett kamarai tagok ; b) munkaképtelenné vált vagyontalan kamarai tagok, vagy a mennyiben ök maguk nem folyamodhatnának, törvényes nejeik és gyermekeik ; c) kamarai tagoknak vagyontalanúl hátrahagyott özvegyeik, ezek hiányában vagy a mennyiben az özvegynek gyermekei hátránya nélkül a segély kiadható nem volna, vagyontalanúl hátrahagyott törvényes gyermekeik; d) azok, kik az 1. §. b) és c) alatti eseteiben, az alapítók vagy hagyományozók rendelete szerint segélyben részesitendök. 7. §. A 6. §. a) és b) pontja alapján csak akkor adatik segély, ha az illető elszegényedett vagy munkára képtelenné vált kamarai tag ellen nyereségvágyból eredt vagy megbecstelenítő bűntett, vétség vagy súlyosabb fegyelmi vétség miatt jogérvényes marasztaló határozat nem hozatott. 8. §. Oly esetben, midőn árvák részére kéretik segély, az csak 14-ik életévöket meg nem haladottak részére utalványozható. 9. §. Özvegyek csak addig részesülnek segélyben, mig elhalt férjök nevét viselik. (Folyt, köv.) Politikai heti szemle. Az országos értekezletet a függetlenségi párt jau. 23-ikán tartotta meg Budapesten, s látogatott gyűlésben letárgyalta a programm pontjait, melyek a párt központi szervezésével, az egyes kerületek állapotairól való tudósításokkal s a vidéki központi helyeken tartandó pártgyűlések tartásával foglalkoztak. Csa- nády Sándor felszólalása folytán szóba került még a közjogi ellenzék keblében levő „függetlenségi“ és „48-as“ árnyalatok programm- jának kérdése is; miután azonban mindkét árnyalat egy ugyanazon elveket vallja magáénak s törekvéseik is egyenlő czélra irányulnak: az értekezlet, mellőzve a „48-as“ és az Irányi által ajánlott „közjogi ellenzék“ elnevezéseket, megmaradt az e parlamenti ülésnek elejétől használt „függetlenségi párt“ elnevezés mellett. Az országgyűlés pénzügyi bizottsága legnagyobb részben letárgyalta már a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvényjavaslatot, s a most napirenden levő fogyasztási czikkek megadóztatását tárgyazó javaslat elfogadtatása után, ezen törvényjavaslat kerül az országgyűlés zöld asztalára. A görög-török határkérdés megfeneklett stádiumából nem tud kivergödni. A választott bíróság eszméje, a porta múlt heti körjegyzéke következtében, kudarezot vallott, s a franezia kormány ma már feloldottnak vallja magát a választott bíróságra vonatkozó diplomatiai felelősség terhe alól, mert, mint többször említve is volt, a nagyhatalmasságokkal szemben Barthélémy Saint Hilaire fogadta el az egyetértésnek fentartását az európai konczertben azon esetre, ha a választott bíróság határozatainak keresztülvitelénél netán különbségek merültek volna fel az egyes hatalmasságok között a módozatokra nézve. ^Legújabban a távirati tudósítások a portának utólsó körjegyzékében hangoztatott azon békés szándékával foglalkoznak, mely szerint a porta határozott ajánlatot tett arra, hogy a nagyhatalmasságok diplomatiai ügyvivői tartsanak conferen- tiát Konstantinápolyban s állapítsák meg, a török és görög kormány meghallgatásával, azon pontokat, melyeknek alapján a határkérdést kardkihuzás nélkül el lehetne intézni. A görög kormány még mindig Európára apellál s a berlini szerződés határozatait tartja alapnak az egyezkedésre ; mégis, ennek daczára, az olasz kormánynál benyújtott átiratában csak azt kéri már, hogy tegye meg Európa a hellén kérdésre nézve azt, a mit hasznosnak és czélszerünek lát, de azok végrehajtásánál oly eszközöket alkalmazzon, a melyek alkalmasak és biztosak. A i r - k é r d é 8' s e 1 igen keveset, úgy szólván semmit sem foglalkoztak a múlt héten. Ügy látszik, hogy az ir-liga be akarja várni Parnell és társai pőrének letárgyalását s csak azután fogja kiadni a jelszót nagyobbszerü zavargások inscenirozására. — Trans- vaalban folyvást mozognak a boerek s egy londoni hivatalos távirat szerint, Leidenberg angol helyőrsége capitulált a boerek előtt. A franezia kamarát és senatust a múlt héten újból megnyitották. A kamara Gambettát, a senatus pedig Say Leót választotta elnökévé; mindkét elnök erősen hangsúlyozta székfoglaló beszédében a mérsékelt köztársaság erösbödését s reményö- ket fejezték ki, hogy a kamara és senatus támogatni fogja a szükséges reformok valósításánál a köztársasági kormányt. Hogy milyenek és mik lesznek ezen reformok: arról Gambetta is, Say is hallgat. Országgyűlés. A képviselőim f. hó 20-ikán kezdette meg a c zukor-, kávé- és sörfogyasztási adótörvényjavaslat tárgyalását. Az általános vita első napján Hegedűs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója, ajánlotta elfogadásra hosszú indokolással a törvényjavaslatot. Kérte a t. házat, hogy ne a kormány által beterjesztett, hanem a pénzügyi bizottság által módosított alakban vonja kritika alá. Kifejti továbbá, hogy ez adótörvényjavaslat beterjesztése indokolva van a deficzit által, melyet folyvást kölcsönök által nem födözhetünk; a kormánynak gondoskodnia kellett tehát más eszközről, ez pedig csak az indirect adók emelése lehet. Hegedűs után Lukács Béla, a mérsékelt ellenzék kiváló pénzügyi capacitása szólott és sikerült beszédben indokolta különvéleményét. Szerinte a pénzügyi helyzet szükségességét nem lehet indokúl felhozni a javaslat mellett, mert ez nem elég arra, hogy elnémítsa a javaslat organicus hiányai miatt való aggodalmakat ; pedig ezen javaslat, a pénzügyi bizottság által tett módosítások daczára helytelen, mert nem felel meg viszonyainknak 8 a benne foglalt megadóztatási rendszer pedig ellenkezik a megadóztatott czikkek természetével. Szóló elismeri, hogy zárt városokban a lehetőségig keresztül vihető az illető czikkek megadóztatása, de itt is akadályozza a forgalmat és zaklatásokra szolgáltat alkalmat; nyílt városokban ellenben a leggondosabb figyelem mellett sem állapítható meg a fogyasztás mennyisége. Szóló szerint ezen adó unicum a maga nemében ; hivatkozik Ausztria, Francziaország és Belgium sokat mondó példáira és kifejti, hogy ezen országokban egyes élelmi szerek megadóztatása csak helyi jellegű, de nem általános, mint a szőnyegen levő törvényjavaslat. Experimentáló jellegűnek tartja a javaslatot s nem fogadja azt el. — Másnap 21-ikén H e 1 f y Ignácz nyitotta meg- a vitát. 0 osztozik Lukács különvéleményében kifejtett nézetekben ; minthogy azonban ezen javaslat egy hosszú adóláncz első gyürüjeként jelentkezik: szóló és elvtársai kimondatni kívánják, hogy jelenleg a ház semminemű adóemelést megengedhetőnek nem tart. Ezután S z a p á r y Gyula pénzügy minister emel szót szót s beszédének elején Helfy nyilatkozataival szemben védelmezi magát. Azután áttér a javaslat lényegére és Lukács Bélának a zárt városok forgalmát illető állítására reflectálvan, kijelenti, hogy éppen Ausztriában, Francziaországban és Belgiumban vannak oly czikkek megadóztatva, melyek a legélénkebb forgalom tárgyát képezik. Tagadja, mintha ezen törvényjavaslat a ezukor- és sörgyártást sújtaná, mert ilyenféle intézkedés nincs a törvényjavaslatban; kedvezőtlen hatása lehetne ugyan a fogyasztásra, de ilyet szóló szerint föltenni sem lehet, nem különösen a czukornál. Végűi hivatkozik az államháztartásban mutatkozó hiányra, s ennek födözhetése tekintetéből ajánlja elfogadásra a javaslatot. Rakovszky István azt állítja, hogy ezen intézkedéseket, melyek e törvényjavaslatban foglaltatnak, egy Ízben sürgette már maga az ellenzék, most pedig, midőn a defic .it leszállításának czéljából a kormány előáll vele, a lehető legélesebben támadja meg. Idegen államok fogyasztási adójára vonatkozó kivatkozások- kal bizonyítgatja, hogy nálunk az ilynemű adók elenyésző csekélységben szerepelnek más államok fogyasztási adóival szembeD. Wahrmánn Mór szerint leglényegesebb hibája e törvényjavaslatnak, hogy fogyasztási adót akarván teremteni, oly adót tervez, mely a fogyasztási adók leglényegesebb kellékével nem bir, mert nem hárítja az adót biztosan a fogyasztóra. Szóló meg van arról győződve, hogyha ezen törvényjavaslat életbe lép, 2—3 év múlva a kormány enqnétet fog összehini, annak kiderítésére, hogy mily okokból hanyatlik a fővárosi ftiszerkereskedés. György Endre föképen Wahrmann beszédével foglalkozik, pontról pontra megezá- folni törekszik Wahrmann állításait, anélkül, hogy a törvényjavaslat mellett lényegesebb argumentumokkal küzdene. — A január 22-iki ülésben Jókai Mór is síkra szállott. Eleintén a Kossuth- cultussa! foglalkozott s kijelentette, hogy némelyek csak azért fisz
