Eger - hetilap, 1881

1881-06-14 / 28. szám

311

József, Lörinczfy János, Reiner Mór, Géczi Gyula, Lázár Menyhért Hibái György, Ringelhan Rafael, Francz Lajos, Komáromi József, Rochlic8ek Ferencz, Pájer János, Horánszky István, Kraus Ignácz, Keresztény Imre, Broncs András, Bóta Szilárd, Nánási Gyula, Simkovics Imre, Kerényi Imre, Viberánszky Mór, Keller József, Devera János, Szabó András.

— Meghívás. Az egri izrael. társalgó kör tagjai f. hó 16-án, szombaton délután 6 órakor, a Széchenyi-kávébáz helyiségében tartandó közgyűlésen — igen fontos ügyek tárgyalása végett — múlhatatlanul megjelenni szíveskedjenek. Értesittetnek egyszersmind, hogy a kör alapszabályai a jóváhagyási záradékkal ellátva, visszaérkeztek. Eger, 1881. julius 12-én. Az elnökség megbízásából Grünbaum Armin, egyl. jegyző.

— A horvát országgyűlésen a fiumei kérdés heves vita tárgyát képezte e hó 8-án és 9-én. A vitát Miskatovics előadó nyitotta meg, védve a bizottságnak mérsékelt javaslatát, — mely utóbbinak tartalmát múltkor közöltük. A bizottsági javaslat 48 szavazattal 19 ellen elfogadtatott. — A vita folyamában tartott beszédek közül Zsivkovics osztályfőnöké és az említett előadóé nagy figyelmet keltettek. Zsivkovics b. beszédében megjegyzi, hogy a tárgyalás súlypontja többé nem a Fiume tárgyában beterjesztett kérvényekben rejlik, hanem a hamisítási ügyre helyeztetett. Szónok tagadja, hogy hamisítás követtetett el, ez csak akkor történhetett volna, hogy ha a király akarata bamisittatott volna meg és ha tudtával visszaélés történt volna, a mi azonban nem történt, A tarto- mánygyülés és a korona tudták, hogy mit tettek tényleg. Hogy egy törvényben egy hely fölülragasztatott, hamisításnak nem nevezhető; szónok erre a kiegyezés elfogadásának genesisét adja elő és párhuzamot von a Fiume iránti jelen tárgyalások közt, minek következtében a korona a tartománygyülés különös kérelme folytán a közvetítő szerepre vállalkozott. A királyi javaslatok egybehangzóan úgy a magyar országgyűlésnek, valamint a horvát tartománygyü- lésnek megküldettek, s miután a mindkét képviseleti testület azokat elfogadta, állapíttatott meg a 66. §-nak jelenlegi szerkezete. Az egyedüli különbség az volt, hogy a 66. §. a magyar országgyűlésen külön állapíttatott meg és úgy fogadtatott el, mig ez a horvát tartománygyülésen nem történt. Ennek oka mindenesetre az akkori horvát tartománygyülés, mely fölött Ítélni a mostani jogosítva nincs. Ez egy formai hiány, mely azonban csak alárendelt jelentőséggel bir, már csak azért is, mert a jelenlegi törvényhozás alakja a kiegyezési törvény által állapíttatott meg. Egyébiránt e törvény a korona tudta és beleegyezésével alkottatott és mint ilyen megtámadhatlak — Miskatovics előadó az ellenzék indítványait a fenálló rendszer ellen intézett támadásnak mondja. Ezzel összefüggésben az előadó megvilágítja a többség álláspontját, mely nyilván a monarchia dualisztikus alakulását s az abból kifolyó államjogi viszonyt, Magyarország és Horvátország közt képviseli. Azon szemrehányást illetőleg, bogy a mostani többség nem egyezer adá bizonyságát politikai következetlenségének, szónok elismeri, hogy a többség, sőt maga a szónok eleinte ellenzték a dualisztikus rendszert. Voltak Ausztriában is jeles politikusok, kik 1878-ban az uj rendszer állandóságába vajmi kevés bizalmat helyeztek; azt hitték, Magyarország is csak hátsó gondolatokkal fogadta el az ujonan megalkotott helyzetet, hogy. meg fogja ingatni a hadsereg egyöntetűségét és meg fogja akadályozni a birodalom egészséges külügyi politikájának fejlődését. Ausztria nemzetiségei is ellenezték a dualizmust, mert attól tartottak, hogy a külügyi bonyodalmak be fogják bi- zonyitani tarthatatlanságát és ekként gyöngíteni fogják a birodalmat. Horvátország bizalmatlansága Magyarország iránt csak lassan oszlott el, mert attól félt amaz, hogy Magyarország majd éreztetni fogja vele hatalmát. Mindezen aggodalmaknak épen ellenkezője valósult; Magyarország nem tanúsít ellenséges magatartást Horvátországgal szemben és a dualisztikus rendszer szilárdabb alapokra fekteté a birodalmat; e rendszernek köszönhetjük, hogy a monarchia ma tiszteletben áll a külhatalmak előtt; a nemzetiségek kibékültek vele s a magyarok államférfiul politikája bebizonyitá, hogy a monarchia összes népei közül egy sem ragaszkodik oly híven a trónhoz és az állami érdekek fentartásához, mint a magyar nemzet. A monarchiának most nincsen olyan veszedelmes ellenfele, ki e rendszert megingathatná; akar-e Horvátország egyedül, elszigetelve támadást megkisérleni ?

— Nyilvános köszönet. A munkás-betegsegélyzö és rokkantpénztár javára rendezett nyári mulatság, alkalmából különösen azon polgárnők, kik a kiszolgálatnál áldozatkészséggel közreműködtek, úgy azon kegyes adakozók és vendégek, kik adományaikkal és szives részvétökkel támogatni kegyeskedtek fogadják hálás köszönetét a rendezőségnek.

— Rendőri hírek. Kirimi Regina férj. Koos Istvánná f. hó 5-én

este a Steinhauser-féle házba álkulcscsal akart bejutni, de a város háza kapujában őrt álló hajdú által letartóztattatok. Kirimi Regina azt vallja, bogy ö a kocsishoz akart bejutni, kivel már hosszabb idő óta szorosabb viszonyban van. Azonban a rendőrség nem találta ezzel befejezettnek az ügyet, hanem a hősnőt átszolgáltatta a fényitönek. — Gál Mihály monostori illetőségű lakatos segéd f. hó 10 én éjjel Nyári Antal lakásának padlását felnyitotta, azonban észrevételén letartóztattatok. A tettest, ki a fentemlitett Kirimi Reginának is szolgáltatta az álkulcsokat, a járásbíróságnak átszolgáltatták.

— A magyar borkereskedés érdekében a „Pesther Lloyd“ egy figyelemre méltó czikket közöl, milynek tartalma a következő:

„Greger Miksa és társa“ londoni borkereskedő czég most sokat Ígérő részvénytársasággá alakult. Ezen alkalomból czélszerü volna, hazánk nagyobb bortermelő vidékein társulatokat alapítani, melyeknek feladata lenne egyenlösitett s jól iskolázott borokat készíteni elő Anglia s az Oczeánon túli országok szükségletének fedezésére. Ily társulatok alakulhatnának: fehér borokra nézve Hegyalján, Diószegen, Sopronyban, Balatonvidékén s Magyarádon; vörös borokra nézve pedig Egerben, Budán, Aradon, Karloviczon, Villányon s Szegzárdon.“

— Azon örvendetes mozgalom és haladás a magyarosodás terén, melyet izraelita polgártársaink, 8 különösen a helybeli „izrae- lita társalgó kör“ tanúsítottak, vagy mint a helyi lapokból olvastuk, igyekeztek tanúsítani; — úgy látszik a gyakorlat terén nem igen akar valósúlni. Legalább erre enged következtetni „Kanitz L. és fiai“ egri keményítő gyári czég legutóbbi ténye is, gyártmányai kiállításánál. Értem ezalatt nevezett czégnek ama keményítőt tartalmazó, a valóban ízlés és csínnal készült dobozait, melyek Krausz

L. föútczai kereskedésének kirakatában láthatók. Szemügyre véve ezeket, legelőször is szemébe ötlik a nézőnek, a doboz felső oldalán nevezett czégnek gyárteleprajza égbe nyúló három kéményével, melyeket a valóságban hiában keresnénk, lévén az egész gyár nem gőz, hanem lóerő hajtásra berendezve. A kép körül ékesen kipingált betűkkel „Kanitz Crystall Stärke“ olvasható. Egy másik oldal a gyárosok nevének „Leopold Kanitz et Söhne“ és a „Schütz Marke"-nak van szentelve. A harmadik oldalon pedig berzenkedő szárnyas ló és oroszlántól környezetten díszeleg Angolország nemzeti czimere. Boszankodva keresi a szemlélő a magyar feliratot is, a melyet azonban hiában keres ezen hazai, még pedig hazánk egyik legmagyarabb városában Egerben készült gyártmányon. Figyelmes szemlélés után erre is ráakad végre a szemlélő, a dobozon látható egri, fehérvári és még egy más hazai kiállításon nevezett czég által nyert kitüntető érmek rajzain s illetve ezek köziratain. Véleményünk szerint nevezett czég, ha a nem tudjuk mi ezél- ból alkalmazott angol czimer helyett a magyar czimert s hozzá magyar feliratot alkalmazna, jó hírnevének vele egy cseppet sem ártana, s e mellett készítményeinek kelete csak úgy biztosítva lenne, mint a hogy jelenleg van.

— A katonai beszállásolásokra, vonatkozólag a hadügyminisztérium elhatározta, hogy azon községeket, melyeknek területén a a polgároknál való beszállásolás van szokásban, felhívja, hogy a katonaság elszállásolása czéljából legalább ideiglenes laktanyákat állíttasson, hogy a katonaságnak a polgároknál való beszállásolását lassankint tökéletesen meg lehessen szüntetni. Addig is oly helyeken, hol a község vagy a' község lakosainak szegénysége folytán, vagy más előre meg nem határozható okból a Katonák beszállásolása nem foganatosítható, a föhadparancsnokságok felbatalmaztatnak, az ily községekben elszállásolt legénység számára a szükséges ágyneműket, ágyakat és élelmi szereket a katonai kincstár költségén beszerezni.

— Uj találmánya ut. Kiss Péter, fővárosi bizottsági tag az utak egészen uj készítési módját találta fel. Ezen az utón sokkal kisebb erővel sokkal nagyobb terhet lehet szállítani. A nyilvános próbát múltkor tartották meg Kiss Péternek VlII-ik kér. tömö-utcza 34-ik szám alatti házában. A próbák két útrészen történtek. A rö- videbb vonalon egy kis négykerekű kocsin 3 ember mozgatott 550 db téglát egész könnyűséggel, a másikon egy ló húzott nagy vasúti teherszállító kocsin 2000 darab téglát. A próbák általán kitünően sikerültek. Maga az építési anyag különböző ásványok és kőzetek keverékéből készült cement, kökeménységti és egészen sima. Nagy hátránya, hogy a felfedező olynemü építési módot tervezett, mely csakis egylovas kocsiknál használható, a mennyiben csak a két kerék számára raknák le az uj kövezési anyagot (16 cmtr. vastagságban), a középrész pedig, hol a ló megy, egyszerűen téglával rakatnék ki. Minthogy a kitérésnél, a kerekek ezt is okvetlenül érnék, ezek csakhamar kikopnának; másik hátrány az indítás nehézsége. Az építés financziális oldalát tekintve az uj épitésmód