Eger - hetilap, 1881

1881-06-30 / 26. szám

290 — Lehet-e az én veszteségemet kárpótolni? Nem. A lenyű­gözöd széttörve lánczait, másnak vészt, önmagának csak boldog halált hozhat. — Felmentlek gondjaid alól. Ezentúl csak nekem élsz, egyedül nekem. — Oh önző lélek! Béla csengetett s a belépőnek mondá, hogy küldje be az u j cselédeket.. — Uj cselédek? Minek? — Oh kedvesem, ezentúl más élet lesz itt! Te semmibe sem fogsz avatkozni, érted? Négy uj cseléd lépett be. Dombory egyenkint rájok mutatva j mondá: — Ez a házvezetőnő, amaz a mosónő, im ez inas, és az ott a dajka. Margit ajkán a nevetés és a harag vívtak halál- harczot. Az utóbbi győzött. — Ennyi cseléd! — kiáltá, midőn azok egy intésére elhagy­ták a szobát. — És ezt nevezed te kárpótlásnak? Oh Béla! s hozzá még az a gúny. Dajka! Minek nekem a dajka? Dombory nagy zavarba jött. — Minek, minek? — Tudod, hogy majd a kis fiunk szá­mára kéznél legyen — — — — Ne tovább! Uram, menjen szemeim elöl. Az én veszte­ségemet cselédekkel pótolni nem lehet. Margit elhagyá a szobát. Dombory sokáig nézett utána s minduntalan ismétlé: az ö veszteségét cselédekkel kárpótolni nem lehet. — Megfoghatatlan. — Nikóné ő nagyságához kisérsz! — hallá Margit parancsát. Az örömmel várt estelizésböl semmi sem lett. (Vége köv.) hie:FTürzÉro. — Időjárásunk egy hét óta igen kedvező lett; szép meleg napjaink jártak, melyek a gabna érlelésére már nagyon is szüksé­gesek voltak. Azonban e hó 28-án délután s az utána következő éjjel oly felhöszakadáso8 eső jött, mely a vetésekben és a most vi­rágzó szőlőkben igen sok kárt tett. — A kedd déli zivatar alkalmával a villám az ispotályköz­ben a Rendekház kútjába lecsapott, azonban azon kívül, hogy a kút közelében néhány tejesfazekat összetört, más kárt nem tett. — A növényzet s a gyümölcs fejlődése nagyon hátramaradt, az előbbi évekhez képest. Pl. a szőlő tavaly már május végeíelé, most junius 2-ik felében virágzott; a hol tavaly ilyenkor már arat­tak, ugyanezt ott még csak á jövő hó közepe táján tehetik. A gyü­mölcs általában sokkal később érik, mint a múlt évben, s a sok esőzés folytán a tavaszi első gyümölcsök — cseresnye, szamócza — annyira vizenyősek és fanyarak, hogy alig élvezhetők. A később érő gyümölcs még jó lehet, ha száraz meleg idő jár; de a szőlő annyira hátramaradt, hogy a későn érő fajok az idén aligha megér­nek teljesen s igy jó bort ez évben nem reményiünk. — Az egri kath. főgymnasiumban, f. 1881-ki junius 29-én tartatott meg a zárünnepély,melynek részletei voltak: 1. Reggel 8 órakor az intézet templomában, az ifjúság énekkarának közremű­ködésével, hálaadó istentisztelet. Ennek végével a vendégközönség a főgymnasium másod-emeleti uagyobb termébe gyűlt. 2. Itt a kö­zelebb múlt éviek folytatásaúl az érdemdús igazgató: „Az utolsó nevelésről“ czim alatt értekező beszédet tartott. 3. Az intézet le­folyt évi állapotairól: a tanárszéki jegyző által jelentés tétetett. 4. Az uj össztöndijasok 8 jutalmazottak nevei kihirdettettek 8 ä jutal­mak kiosztattak. — E zárünnepély a jelenvoltakra igen kellemes benyomást tett. — A tűzoltók hétfőn délután morzsa-majálist is tartottak az érsekkertben, mely után este vig muzsika-szó mellett vonultak az örtanyára. — A tűzi játék, melyet Bacsák János jónevü pyrotech- nicus szombaton, e hó 25-én, este, az érsekkertben rendezett, igen sikerült. Közönség meglehetős számmal volt jelen — Gászhir. Szalkáry Francziska, bernáthfalvi Földvár y György, Hevesmegye egykori alispánjá­nak özvegye, szélütés következtében életének 75-ik évében Gyöngyösön elhunyván, folyó évi junius hó 24-én tétetett Szűcsiben a családi sírboltba. Béke poraira. — Egy érdekes értekezés jelent meg, 39. lapra terjedő füzet­ben. Czime: „A jog alapja és kutforrása, tekintettel a scholasticu- sokra.“ Olvastatott: az egri érseki joglyceum 188°/!. tanévi zár- Unnepélyéu, 1881. évi junius 15-én. Szerzője: a nagytudományú D a n i e 1 i k János ez. püspök s joglyceumi igazgató. — Az esz­meforrongás mai időszakában nagyon czélszertt, a jog alapját ku­tatni s fejtegetni; szerző ez irányban tett mély tanulmányait ve­lős rövidséggel foglalja itt össze, s értekezésével e téren épen nem nagykörű irodalmunkat valóban becses munkával gazdagítja. — „A nagyurak pártja“ czim alatt, Forgó Mihálytól Buda­pesten a Rudnyánszky nyomdában egy röpirat jelent meg. Szerző benne a mérsékelt ellenzékkel szemben Tisza Kálmán eljárá­sát védi. — Felhívás! „Egervár története“ czimü történelmi munkára folyó évi 13-ik számunkban a t. olvasó közönség figyelmét felhív­tuk, az aztán közvetlenül következett számainkban pedig a fenti munkából — mutatványt közöltünk. Az említett munkára vonatko­zólag továbbá május elején — 2500 darab megrendelési felhívás bocsáttatott ki, s ennek mintegy 2/3-da Hevesmegyére jutott. Mint értesülünk, eddig begyült összesen 269 megrendelés, s ebből Eger város közönségére 47 példány esik. Miután a tervezett „megjele­nési határidő“ immár bekövetkezett, a szerző, a fenti nagyon sze­rény számok daczára oda törekszik, hogy a munka mielőbb jelen­jék meg, de egyszersmind a nyomatandó példányok száma iránt tájékozódni óhajtván, tisztelettel felkéri mindazokat, a kik még netalán megrendelni akarnának, miszerint azt vele tudatni s a gyűj­tök öt a már gyűjtött megrendelők számáról mihamarább értesíte­ni szíveskedjenek. — Az egri egyházmegyei irodalmi egylet 1881. julius 7-én tartja ez évi rendes közgyűlését. Tárgyak : 1. Élnöki megnyitó beszéd. 2. Danielik János vál. püspök, működő tag értekezése: A középkori államtan, tekintettel a scholastikusokra. 3. Titkári jelentés az egy­let működéséről. 4. Pénztári jelentés és felmentés adása. 5. A pá­lyázat eredményének kihirdetése. 6. Netáni indítványok. 7. Tisztikar választása. 8. Elnöki zárszó. A közgyűlés a lyceum jogigazgatósági termében lesz (II. emelet). Kezdete d. e. 10. órakor. Az indít­ványok az alapszabályok szerint a közgyűlés előtt legalább 8 nap­pal, három tag által aláírva, az elnökséghez küldendők be. Eger­ben, 1881. junius 18-án. Zsendovics József, eluök. — Felhívjuk a mű­velt egri közönség figyelmét ezen érdekesnek ígérkező gyűlésre, mely nyilvános lévén, az érdekelt közönség előtt nyitva áll. Ez al­kalommal Danielik János vál. püspök ö msága országos nevű tudósunk alig egy év óta már harmadikat fogja tartani azon monumentális értekezéseknek, melyekkel, az illető körökbeu átalá- nos figyelmet keltett. A programúi többi tárgyai is eléggé érdeke­sek arra nézve, hogy a mi müveit közönségünk megismerkedjék a városunkban csendben ugyan, de hasznosan működő irodalmi egy­lettel. Úgy vagyunk vele, , hogy mi egriek kevésbbé méltányoljuk azt, a mi Egeren kívül figyelmet kelt és kellő elismerésben ré­szesül. — Bucsú-szó. — Mind azon ismerőseim és barátaim, kik­nek elmenetelem előtt „Isten hozzádot“ személyesen nem mondhat­tam, legyenek meggyőződve, hogy irántam tanúsított szívességük­ről és barátságukról meg nem feledkezem soha. Körülményeim most arra kényszeritettek, hogy ezen várost, ezen földet, melyet hazám­nak tekintek, és oly hűen szeretek ; hol gyermekségem óta ueve- kedtem, 8 mindeddig tartózkodtam, azt elhagyjam; azon reményt vivén magammal, hogy igénytelen személyemet, becses emlékükben fogják tartani. — „Isten velők!“ Erlanger. — Az egri belvárosi községi népiskola zárünnepélye hétfőn 10 órakor az iskolaszéki elnök szép alkalmi bevezető beszédével a múlt számunkban közölt sorrendben megtartatott. Nagy számú díszes közönség jelent meg az ünnepélyen, a mi világos tauujele az ezen iskola iránti érdeklődésnek. Azok a szép, helyes szavalatok, meg­lepő ügyességgel elénekelt dalok meg is érdemiették az érdeklő­dést. Meg kell vallanunk, hogy nem mertünk volna annyit várni, a mennyit ez apró gyermekek felmutattak; nem ők, de egy gymna- siumi önképző kör is büszke lehetne ily szépen sikerült zárüune- pélyre. Nem is lehetne különösen egyik-másik számra utalnunk, mert mind meg annyi igen-igen szépen sikerült; azonban Kapácsy Dezső „Hazám hölgyeihez“ czimü költeményét s a 18 számú magyar népdalokat, melyeknek frisse tréfás, naiv szövegű volt, ismételniök is kellett. A 17. sz. alatt Bánhidy Gyula tanító úr, mint az iskolai takarékpénztár kezelője mondott rövid talpraesett értekezést és ki­mutatást az iskolai takarékpénztárról, melyet, mihelyest terünk lesz, egész terjedelmében közölni fogunk. Végül Derszib Rudolf, igaz- gató-tanitó úr mondotta az alábbi szép zárbeszédet. E zárünne- pélyböl is következtetve, csakis a legjobbat lehet gondolnunk ez iskoláról és annak derék tanitóiról. Folytatása a mellékleten. Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom