Eger - hetilap, 1881
1881-06-30 / 26. szám
286 145. Besztercze: Graf fiús Károly. 146. Sugatag : Jurk a Vazul, egyhangúlag. 147. Kisutcza-Ujhely-Várna: gróf Csáky László egyhangúlag. 148. Eszterháza: Kóvá eh László egyhangúlag. 149. Csacza: Maáry Lajos. 150. Liptó-Szent-Miklós: Matuska Péter, a függetlenségi Turánszky ellen. 151. Udvard : Ordódy Pál miniszter. 152. Facset: Harkányi Fri gyes, a nemzetiségi Szegán ellen. 153. Técsö : Várady Gábor. 154. Újvidék: Bende Imre, a nemzetiségi Hadzsics Antal ellen. 155. Rittberg: V a r g i c s Imre. 156. Török-Becse: Rohonczy Gedeon, a nemzetiségi Trifunácz ellen. 157. Zsombolya: Hieronimy Károly államtitkár, a mérsékelt elleuzéki Pulszky Frencz, ellen. 158. Szempcz: gróf Zichy Ágost. 159. Szucsány : Rakovszky István, 992 szavazattal a nemzetiségi Mudron Pál 593 szavazata ellen. 160. Zsolna: Cselkó Ignácz. 161. Nagy-Zorlencz: Szerb György, a nemzetiségi Re- zém Fábius ellen. 162. Stomfa: Roszivál, a szintén kormánypárti Prileszky Tádé ellen. 163. Felvincz : G a á 1 J e n ö. 164. Nagy-Barom : Bubics Zsigmond. 165. Kis-Marton: Hérics Antal, a függetlenségi Dörfler György ellen. 166. Kis-Becskerek: Ormos Zsigmond. 167. Nagy-Szent-Miklós: Rónay János. 168. Szarvas : Móricz Pál szótöbbséggel, Hermann Otto ellen. 169. Nagy- Szalonta: Fónagy L á s z ló, szótöbbséggel. V. Nemzetiségiek. 1. Nagyszeben, 1. kerület: a szász Wolff Henrik. 2. Nagyszeben, 2. kerület: a szász Kästner Henrik. 3. Titel: a szerb Miletics Szvetozár szótöbbséggel. 4. Hermány: a szász Kaiser János. 5. Brassó-Vidombák: a szász lm rich János egyhangúlag. 6. Brassó 1. kerület: a szász Steinacker Ödön. 7. Brassó, 2. kerület: a szász Zay Adolf. 8. Rékas: a román Gallu József. (Folytatjuk.) A képviselőválasztások fentebb közölt eredményének magyarázata, s összegezése. A fentebbiekben, választó&erületenkint s pártok szerint állítottuk össze a választások eredményét, — a mint arról junius bó 29-ig terjedő adatokkal bírtunk. Legközelebbi alkalommal a többi választások eredményét állítjuk össze. Nem szorosan a megválasztottak számát, mint inkább azt tüntetjük fel, hogy melyik párt hány kerületben győzött. Ennélfogva magából értetik, bogy az itt felsorolt választó- kerületek némelyikében uj választás lesz, mivel a több kerületben megválasztott képviselők csak egy-egy kerületben fogadhatják el a választást. Ide járul az is, hogy némely választókerületben a választás ezúttal meghiúsult, illetőleg általános többséget a több jelölt közül senki sem nyert; tehát ily kerületekben is uj választásnak van helye. Egyébiránt megjegyezzük, hogy a jól értesülni szokott kormánypárti „Ellenőr“ a választásoknak jun. 28-áig ismert eredményét ekkép összegezi: 9 pártonkivüli, 43 mérsékelt ellenzéki, 59 függetlenségi, 8 nemzetiségi, — összesen tehát 119 nem-kormánypárti, s 167 kormánypárti. A fentebb részünkről közölt adatokból pedig a pártok számbeli arányára nézve az derül ki, hogy megválasztatott: pártonkivüli 10, mérsékelt ellenzéki 47, függetlenségi 63, nemzetiségi 8 és kormány- párti 169. E szerint a 169 kormánypártival a többi pártok részéről 128 képviselő áll szemben. Vagyis: a többség a kormánypárté; mely többség a még következő választások által sem fog — valószínűség szerint — csökkenni. Ide járul, hogy a horvát képviselők többnyire a kormánynyal szoktak szavazni. Ettől többé-kevésbbé eltérő összegezéssel találkozunk a fővárosi lapokban ; de azt hiszszük, hogy a részünkről közölt kimutatás az ügyállást leginkább megközeliti. Ugyanis, a fővárosi lapok többnyire saját pártállásuk érdekeit tartva szem előtt, a nemzetiségi s a párton kívüli képviselők egy részét a többi pártok képviselői közé vették fel, — a mi nem is épen indokolhatlan eljárás, mert csakugyan némely nemzetiségi képviselők programmja egyikmásik párt programmjával lényegileg egyezőnek látszik, a párton- kivülieket pedig a mérsékelt ellenzék nagyrészben saját pártjához tartozóknak tekinti. — Azonban részünkről czélszerübbnek tartottuk, szorosan a pártok alapjellege szerint állítani össze a képviselőválasztásokat. A végleges eredményt, lényegileg véve, jövő számunkban reméljük közölhetni. Az igen természetes ugyan, hogy a pótválasztások a pártoknak szorosan vett számszerinti arányát némileg még megváltoztathatják; de e körülmény a választások eredményének lényegén nem változtat. A buza-piacz szabályzása iránt, Eger városához benyújtott kérvény. — Az egri izr. társalgó körtől. — Tekintetes Polgármester Úr! 12 t. k. 881. sz. Az egri izr. társalgó kör vezéreszméje lévén a magyarosodás és haladás, nem kiméi sem fáradságot sem egyéb áldozatot, hogy hitsorsosai között ezen eszmét terjeszthesse. De nem csak a magyarosodás és haladás terjesztése foglalkoztatja a kört, hanem ebből kifolyólag és az eléje tűzött czél biztosabb elérhetése tekintetéből utat törve magának hitsorsosai között, a társadalom minden rétegében felkutatja ott azon hibákat, melyek miatt a zsidóság társadalmilag összeségben pirulni kénytelen, iparkodik a magyarosodás és haladás életfájához vezető, de még mindig az elfogultság szülte közönyösség göröngyeivel telt utat egyengetni, az erkölcstelenséget ostorozni, a társadalmi romlottságnak gátot vetni s azon szégyenpirt, mely mint fennebb emlitve egyesek hibái miatt az egész zsidó feleKezetet borítja, letörölni, hogy igy a magyarosodás terjesztése mind termékenyebb talajra találjon. Noha igaz, egyesült erőben hatalom rejlik, mégis kicsinyek vagyunk, gyenge erővel rendelkezünk, ily óriási vállalat kiviteléhez. De azon öntudat, hogy hazafiúi kötelességet teljesítünk, azon meggyőződés, hogy e jelszavak „magyarosodjunk, haladjunk“ mindenki keblében visszhangozni fog, azon remény, hogy minden magyar ember működésűnket pártolni, törekvéseinket elősegíteni, hogy hatóságaink is munkálatainkat szükség esetén támogatni fogják, meg- kettözteti gyenge erőnket s önérzetünk azt sugallja: hogy fáradozásunk elmaradhatlan fényes sikerrel fog jutalmaztatni. Társalgó körünk f. évi május 28-án tartott gyűlésében is oly í határozat hozatott, melynek keresztülviteléhez nagyérdemű hatósá- | gaink segélye föltétlenül szükséges. E határozat tárgya nem más, mint megszüntetése azon visz- I szaéléseknek, melyek az egri búzapiaczon a termény adás-vevések ! alkalmával korlátlanul és szabadon elkövettetnek. Eltekintve attól, í hogy a visszaélések nagy hátrányát úgy a terménykereskedelem, | mint minden egyes kereskedő súlyosan érzi, nem hagyható figye- í lem nélkül azon sajnos körülmény, hogy városunk érdeke is érzékenyen szenved, mert az eladók az egri búzapiacztól elidegenit- tetvén, azok száma napról-napra kevesebb, — a pénzforgalom, a menynyiben az eladók bevett garasaikat ott költik el, hol terményeiket eladják, kisebb, — ekként a vásári haszonbérlet is tetemesen csökken ! s részben ennek tulajdonítható az is, hogy heti vásáraink nem oly ! látogatottak többé, mint a régiek. Társalgó körünk intenciójához nem tartozik ugyan e vissza- ! élések következményeit azon czélból ecsetelni, mintha valaki érde- ! keinek megóvását óhajtaná, de teszszük ezt csupán azért, hogy a ! termény adás-vevés szabályozásának égető szükségét minél világosabb színben feltüntethessük s teszszük fökép azért, hogy bebizonyítsuk, mennyire jogos és alapos jelen óhajtásunk és kérelmünk, mennyire nem egyezik e helyzet társalgó körünk működésével; mert mi értéke volna a magyarosodás és haladás terén elért és elérhető eredmény fényének, ha az másrészről ily társadalmi botrányok által megvakittatik ? Nem tűrhetjük tehát, hogy ily hitsorsosaink összességét mélyen sértő visszaélések még tovább is gyakoroltassanak, nem tűrhetjük, hogy a magyarosodás és haladás útján ily óriási göröngyök által akadályoztassunk.
