Eger - hetilap, 1881
1881-06-16 / 24. szám
267 is fogjuk nyerni, li;i mi magunk tömörülünk és mi magunk egyct- értüuk arra nézve: mik a törvényhozás legsürgősebb feladatai az iparügyek körül. Az alulírt választmány, mely már a legközelebbi fővárosi keresk. és iparkamrai választások alkalmával kitűzte — és pedig legteljesebb sikerrel — az ipar és kereskedelem feltétlen nemzeties irányban való fejlesztésének zászlaját, kötelességének ismerte a maga részéröl is a t. pályatársak figyelmét felhívni arra, hogy a közelgő képviselőválasztások alkalmával közös létérdekeink parancsolta kötelesség háramlik reánk oda hatni, hogy: I-ször: ott, a hol a politikai pártviszonyok megengedik, oly férfiú ajánltassék a képviselöjelöltségre, a ki vagy maga a megkivántató parlamentáris előképzettséggel biró iparos vagy kereskedő, vagy pedig a kinek előélete garantiát nyújt arra nézve, hogy kellő akarattal és függetlenséggel is bir az elhanyagolt iparérdekeknek erélyes és szakavatott szószólója lenni; 2-szor; azon bármely politikai párthoz tartozó képviselőjelölt, a ki körül az iparos választók zöme csoportosul, ismertessék meg a hazai iparosság jogos kívánalmaival, oly czélból, hogy az idevágó érdekek támogatására nézve esetleg ünnepélyes Ígéretet is tegyen. Különösen kívánatos, hogy a 2. országos iparos-gyűlés határozataiban foglalt következő kérdések tekintetében nyeressék meg a képviselőjelölt leendő támogatása: 1. Az ipartörvény gyökeres módosítása eszközöltessék egyfelől a társulati kényszer alapján, másfelől annak alapján, hogy önálló kézmüipa ros csak az lehessen, a ki igazolni képes, hogy megkezdendő iparát tanulta: 2. a keresk. és iparkamrákról szóló törvény módosittassék oly irányban, hogy ezen, az iparosok adófilléreiböl fentartott intézményben az iparérdekek hatályosabb és függetlenebb képviseletet nyerjenek; végre valahára kerüljön a törvényhozás elé e két törvény revíziójára vonatkozó novelláris törvényjavaslat; 3. vétessék foganatba az alsóbb fokú ipariskolák országos szervezése, a szaktestületek, a község és az államnak törvény által megállapítandó arányos hozzájárulásával ; 4. törvényhozásilag szabályoztassék a vásárügy, oly módon, hogy az engedélyezendő országos vásárok száma arányban álljon az egyes városok és községek forgalmi jelentőségével; 5. törvény rendelje el az állami és közhatósági szükségleteknek kizárólag a hazai ipar által való fedezését; 6. törvényhozásilag rendeztes- sék a házalás és a vándorraktár-üzlet, továbbá a fegyencz-ipar, oly irányban, hogy a tisztességes teherviselő helyi ipar és kereskedés jogtalan és méltánytalan károsodást ne szenvedjen. Mindmegannyi szerény és méltányos kívánalmak ezek, oly szerények, a melyeken messze túlmennek a külföld iparosainak igényei kormánynyal és törvényhozással szemben. A nagyiparnak adandó állami kedvezmények tekintetében a kormány az imént megtette a kezdeményezést; nagyon itt az ideje, hogy a kézműiparra is gondoljon, melynek százezernyi családot kell fenntartani, s melynek nem csupán a külföldi korlátlan versenynyel, hanem egyszersmind a pusztító szervezetlenséggel és kontárkodással is meg kell küzdenie. Elég volt a jóakarat hangoztatásából, az ígéretekből és enquétekböl: cselekvésre, tényekre van szükség. Ennek szorgalmazását vegyék fel minden pártbeli képviselőjelöltjeink programmjukba, jogosan kívánhatjuk ezt tőlük, — s annak idején kérjük számon tett Ígéreteik mikénti beváltását. — Nyilatkozat. A „Pesti Hírlap0 szerkesztői és dolgozótársai és a kiadó czég „Légrády testvérek“ közt ismételve fölmerült elvi differencziák következtében az alulírott egész szerkesztőség a mai napon a nevezett lap szerkesztésétől visszaléptünk. A „Pesti Hir- lap“-ot e szerint mától fogva egy teljesen uj szerkesztőség kezéből veszi az olvasó közönség s az alulírott régi szerkesztőség ezen, szellemi vezetésében uj lap tartalmáért minden felelősséget magától elhárít s kérjük a t. olvasó közönséget, hogy ezt szívesen tudomásul venné. A jövő hó közepén kezdve „Budapesti Hírlap“ czim alatt hasonló alakban és kiállításban s ugyanazon előfizetési áron, ugyanazon szellemben s nemzeti politikai iránynyal, pártállás foglalása nélkül 8 közönségünk szolgálatára politikai napilapot indítunk, melyre a régi „Pesti Hírlap“ előfizetőinek s a t. hazai közönségnek nagybecsű figyelmét és pártfogását kikérni bátorkodunk. A régi „Pesti Hírlap“ szerkesztősége és összes munkatársai a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségének tagjai lesznek. Kelt Budapesten, 1881. máj. 26-án. Csukássi József, felelős szerkesztő. B. Kaas Ivor, fömunkatárs. — A vidéki sajtóról a „Vasm. L." a következőket irja: „A vidéki sajtónak vajmi nehéz pályafutása van Magyarországon. Mindenek előtt küzdenie kell a vidéki közönség közönyével. Az újság- olvasási vágy már meglehetősen ki van fejlődve, hanem az egyenesen a fővárosi lapokra van irányítva. Az újságolvasás ép oly szen- vedélylyé válik az embereknél, mint akár a szeszivás ; az emberek, mohó vágyuk kielégítésében, telhetetlenek. És innen van, hogy a vidéki lapoktól — daczára annak, hogy azok legközvetlenebb érdekeiket képviselik — elfordulnak és az egyedül Udvözitö fővárosi nagy napilapokat támogatják, melyek naponkint jól tartják híveiket a frau- czia-krumir háborúval, chinai és japán dolgokkal, külföldi botrány- perekkel, és sensatiós fővárosi bűntényekkel. Természetes, hogy ezekhez képest vajmi unalmas az a vidéki újság, a melyik a görög-bolgár török bonyodalmak, az orosz nihilista akasztások saisonjában a megyei, társadalmi állapotokról, vagy népnevelési ügyekről vezér- czikkez. Pedig elhihetö, hogy sokkal hasznosabb és fontosabb volna, ha a magas politika helyett, a helyi közlönyökben tárgyalt helyi érdekeket olvasnék és vitatnók meg, mert ezeket a nagy lapok egy szóval sem vagy csak ritkán képviselik és méltatják. A vidéki közönség rendithetlen közönyével szemben a szegény vidéki zsurnaliszta hiába törekszik nagy fáradsággal és áldozatokkal javítani a helyzeten ; a „magas politika" és a sensatió annyira elfoglalják a pub- licumot, hogy a vidéki lapokkal legfeljebb csak illendőségből foglalkoznak." — At. ez. szülék és gyámokhoz. A budapesti állami közép ipartanoda igazgatóságától a következő sorokat kaptuk : „Hogy azon iparos tanonezok és segédek is — a kik régebben valamelyik középiskolának csak két-három osztályát végezték s azóta a gyakorlatban vannak — beléphessenek az állami közép ipartanodába: felkéretnek a t. ez. szülék és gyámok, hogy a felvételi vizsgát illető felvilágosításért mielőbb szíveskedjenek az igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők fel.“ — „A mezőgazdaság elemei népiskolák számára“ czimíi munkának, — melyről már egyszer szóltunk, — második és harmadik füzetét kaptuk. Amannak 12. s emennek 15 kr. az ára. Ezen érdekes kis munkát C s i k János aradi községi iskolatanitó irta; kiadta pedig az aradi gazdasági egyesület. — „Magyar nyelvbuvárlatoku czim alatt érdekes munkát irt Török Árpád. Most a 3-ik füzet jelent meg Budapesten Bagó Mártonnál. Ára 30 kr. — Eáth Mór budapesti könyvkereskedő, „A magyar nemzet családi könyvtára“ czimü vállalatot indított meg. Az első füzetben báró Eötvös József „Falu jegyzője“ czimü munkájának eleje közölte- tik. Ára e füzetnek 40 kr. — Ez a mi méltán ünnepelt Eötvösünknek leggyöngébb müve, mely különben annak idején a jobbágyi állapotokra kellő fényt vetett, de tartalma most sokak áltál annyira félreértethetik, hogy újabb terjesztése osztálygyülölség- re vezethet. Azért, nehéz hazai viszonyaink közt, ezen munka újabb kiadását nem helyeselhetjük. — Az Eggenberger-jéle budapesti könyvkereskedés kiadásában megjelentek: 1) Törvény a végrehajtási eljárásról, ára 80 kr. 2) Törvény a polgári törvénykezési rendtartás módosítása tárgyában, ára 50 kr. — Egy nyilatkozat közlésére kérettünk fel; lényege a következő : „Miután én o. zs. czenzurát és pressiót lapomra vonatkozólag ismerni nem akarok, hogy ezt kikerüljem és ignoráljam, kénytelen vagyok a „Füllentő“ czimü lapomat ezentúl Budapesten nyomatni. Mit is t, előfizetőim megnyugtatása végett azon hozzáadással vagyok bátor tudtul adni, hogy a le gközelebbi szám julius 1-én fog megjelenni. Iklódy Győző, a „Füllentő“ szerkesztője.“ — Gabnapiaczunkon a hangulat még mindig nyomott, az árak változtak. Tiszta búza 10.40—11.40. Rozs és kétszeres 9.—9.40. Kukoricza 5.80—6.—. Árpa 6.20—7.—. Zab 5.80—6. Szerkesztői üzenetek. — Nem közölhetők, s a jövő hó 1-éig visszavehetők, — azontúl pedig meg fognak semmisittetni, — a következő czimü munkák: 1) A cselekvés ideje. 2) Miért nem egyesíthető a gyöngyösi két pénzintézet. 3) Egy gárdakapitány, mint nihilista. 4) A gymnasiumok elnevezése és története. 5) A nők duzzogásáról. 6) Pénzügyeink a külföld előtt. 7) Mezei rendőrség szervezése tárgyában. 8) Múlt, jelen és jövő. 9) Ébredjetek. 10) Temetőben. 11) Dalok, annak a kis lánynak. 12) Katiczámhoz. 13) Szomorú Pista. , 14) Alkalmi dalok. 15) Első találkozás után. 16) A hűtlenhez. 17) Emlékkönyvbe. 18) Ha én . . . Felelős szerkesztő: ür_ lEfliss IstTrán.
