Eger - hetilap, 1881
1881-06-16 / 24. szám
263 bogy e bizalomban nem osztozik. — Dilke azt válaszolja, neki orosz fegyver- és csapatszállitásokról nincs tudomása; azonkívül a kormányt véleményadásra eddig fel sem kérték. Gladstone jelenti, hogy ZankofF rövid idő előtt magánlevelet irt hozzá, mire azt válaszolta, hogy nincs eléggé tájékozva, hogy Bulgária szándékolt actiója fölött Ítéletet hozzon. A kormány mindenha támogatni fogja a szabadságot és törvényességet. A bolgár fejedelem reudeletet bocsátott ki, melylyel procla- málja Bulgáriában az ostromállapotot. Nebolsin viddini kormányzót, orosz embert, elfogták. Az exarcba elnöklete mellett tartott confe- reutia egyhangúlag elhatárolta Sándor fejedelem támogatását. A mérsékelt liberálisok követelik a fejedelemtől a biztosok visszahívását, a katonai intézkedések megsemmisítését, Ernroth belügyminiszter helyébe bolgár ember kinevezését, államtanácsnak csakis végső esetben való szervezését, mindenekelőtt pedig az alkotmány megtartását. Törökország helyzete az albán mozgalomnak elnyomása által némileg könyebbedett. E részben a keveíkezöket jelentik : „A felső-albániai fölkelés leverése után azt sürgönyözte Dervis pasa Konstantinápolyba, hogy megkeritette az Ábelul Frassaris és az albán főnökök közt váltott titkos levelezés kulcsát és hogy e levelezésből kitűnik, hogy a fölkelők formális összeesküvést, forraltak a porta fönbatósaga ellen és hogy az albániak egyetértettek epi- rusi rokonaikkal. Dervis pasa fölhatalmazást kért Abdul Frassaris elfogatására és a kulcs másolatát megküldötte a janinai valinak is, a ki az ottani táviró hivatalban talált sürgönyöket megfejtette és az összeesküvők nevét constatálts. Dervis pasa ezután Prevezába hivatta az összeesküvőket, szám szerint kilenczet, azon szin alatt, hogy Albániára nézve foutos ügyeket akar velük közölni, titkon pedig azt hiresztelte, hogy a Görögország ellen kifejtendő ellenállást akarja szervezni. Az albán főnökök rámentek a lépre ; Dervis pasa elfogatta és török hadihajóra szállíttatta őket. Itt kihallgatják, azután pedig Konstantinápolyba szállítják őket.“ Oroszország magatartása a bolgár kérdéssel szemben, kissé kétes. Ugyanis egy félhivatalos s egy hivatalos orosz lapnak ide vonatkozó nyilatkozatai nem hangzanak össze. Az „Agenee Busse“ elitéli Lankov indokolatlan lépését az orosz kipviselönél és kijelenti, hogy Sándor fejedelem önálló és a nemzet szabad akarata által megválasztott uralkodó; az alkotmányt a bolgár nemzet által kinevezett nemzetgyűlés dolgozta ki; Oroszország bizalommal viseltetik a fejedelem iránt, kiben az Oroszország és Bulgária közti kapcsot látja; de semmi esetre se fog a viszályba avatkozni ; Oroszország az egyiknek és a másiknak józan cselekedetet és mérséklést tanácsolhat és azt óhajtja, hogy a nemzet és a fejedelem közt megegyezés jöjjön létre. Az orosz hivatalos lap pedig vis-zautasitja azt a föltevést, hogy Oroszország közönbüsen viseltetik a bolgár válság iránt, vagy rosszalja Bulgária fejedelmének cselekedetét. Az orosz kormány meg van győződve, hogy a fejedelem, a midőn kimondá, hogy a mostani viszonyok közt nem képes feladatát megoldani, csak őszinte és tapasztalatokon nyugvó meggyőződését követte és kötelességével homlokegyenest cselekednék, ha továbbra is felelősségével takarná a veszélyeseknek elismert viszonyokat. Az orosz kormány azt óhajtja, hogy a bolgár nemzet bizalommal viseltessék a fejedelem loyális szavai iránt, bogy híven ragaszkodjék hozzá és utasítsa vissza a dicsvágyók izgatásait, melyek az országot elpusztulással fenyegető anarchiába dönthetnék. Melléklet az „Eger“ 1881. évi 24.j*zámához. — Az egri érseki joglyceum zárünnepélye, az 18s°/8i tanév végén: junius 15-én. Az egri érseki joglyceumban, az 1 880/8i- tanév fényes zárün- nepélylyel rekesztetett be, melynek díszét az intézet fökegyura — Nagyméltóságú és Fötisztelendö dr. Samassa József, — egri érsek j ö excellentiája, a hazafiui érdemekben tündöklő kitűnő egyháznagy, kegyes megjelenésével emelni méltóztatotf. Az ünnepély az érseki joglyceum kápolnájában s dísztermében folyt le. Reggel 9 órakor, a lyceumi kápolnában a tanév befejezése alkalmából hálaadó istentisztelet tartatott, melynél dr. Kozma Károly kanonok pontificált. Itt a joghallgató ifjúság s a theologusok, valamint a tanári kar, s a városi intelligentiának még nehány kiváló tagja volt jelen. A „Te De um“ után, az ott jelenvoltak, Érsek ur ö excel- lentiájával együtt, a lyceum dísztermébe vonultak, hol egyéb díszes közönség is szép számmal jelent meg. Az egyháznagy, helyet foglalván; a lyceumi igazgató —mélt. és főt. Danielik János ez. püspök, az ünnepélyt megnyitó remek beszédet tartott; azután pedig mély tudományát visszatükröző jogtudományi értekezést olvasott föl, a scholasticusoknak a jog alapelvei körüli felfogását fejtegetvén. Erre három jogtanár a fötanoda némely fontosb életjelenségeit vázolta; különösen dr. Udvardy László a lefolyt tanév eredményeit feltüntető jelentést tett; dr. Szolcsányi Hugó a joglyceum kézi könyvtárának állását s gyarapodását tüntette fel; Szmida Viktor tanár pedig a jogászsegélyzö egyletnek üdvös működését ismertette. Most következett a kitűzött irodalmi pályázat eredményének kihirdetése s a pályadijak kiosztása. Összesen 7 pályamunka adatott be s ezek mindegyike 5—5 db. aranynyal jutalmaz andónak ítéltetett. Talán nem követünk el indiseretiót, ha megjegyezzük, hogy ezen pályadijak legnagyobb része az intézet fökegyurának adománya. A pályanyertes munkák czimeit s szerzőik neveit itt közöljük: 1) Magyarország alaptörvényeinek történeti kifejlődése, tartalmuk vázlatával. Pályadíjnyertes szerző: Alföldi Dávid, negyedéves jogász. 2) A földbirtok terjedelmének magán- és közgazdasági, politikai és társadalmi fontossága, s az államnak helyes álláspontja e kérdéssel szemben. Pályadíjnyertes szerző: Szabó Gyula, másodéves jogász. 3) Werbőczy Hármaskönyvének fejtegetése, jogtörténeti és bírálati szempontból. Pályadíjnyertes szerző : Radinovich Iván, másodéves jogász. 4) A törvénykezési rendtartás perorvoslati rendszerének előadása. Pályadíjnyertes szerző: Szokolay János negyedéves jogász. 5) A népszámlálás lényege, tárgya, czélja s kivitelének módszere : tekintettel a nemzetközi statisztikai congressusok határozataira, 8 Európa nevezetesebb államaiban — különösen pedig hazánkban — végrehajtott népszámlálásokra. — Két pályamunka, melyeknek pályadíjnyertes szerzői: Markovics Lajos harmadéves és Samassa Tivadar első éves jogász. 6) Egyházjogi kérdés: Az egyház befolyása az emberinem j művelésére. Pályadíjnyertes szerző: Horváth János kispap. Ezen irodalmi páiyadijak kiosztása után felolvastatott a tanári kar ülésének abbeli határozata, hogy a Rajner-féle alapítványból az évenkint kiosztatni szokott jutalmi aranyok ezúttal a következő jogászoknak Ítéltettek oda: a) Dubniczky István I.é. jogásznak 4 db. arany. b) C 8 á k y A 1 a j o s II. éves jogásznak 4 db. arany. c) Frank Lajos államtudományi szakfolyambeli hallgatónak 5 db. arany. d) M i k u s Antal jogtudományi szakfolyambeli hallgatónak 5 db. arany. Ezen jutalmak is kiosztatván : az igazgató az összes jeleule- ! vők nevében mély köszönetét mondott Érsek Ur Ő Excellentiájának j kegyes megjelenéséért. A kitűnő egyháznagy saját részéről köszönetét mondott az igazgatónak s a tanári karnak fáradhatlan müködésökért. Ezzel az ünnepély véget ért. A távozó Érsek ur Ő Excellentiáját a joghallgatók s a többi jelenlevők lelkes éljenzése kisérte. Ezen nyilvános zárünnepély, mely az egri érseki joglyceumban ezúttal az első volt a maga nemében, igen kellemes benyomást tett a közönségre. Tervben van, ezután minden tanév végén hasonló 1 nyilvános zárünnepélyt rendezni.
