Eger - hetilap, 1881

1881-04-28 / 17. szám

ELŐFIZETÉSEKET ELFOGAD:

SZOLCSAÍNYI GYULA könyvkereskedése

EGERBEU.

előfizetési fölhívás

v ily czimíi munkára:

GRÓF SZÉCHENYI BÉLA KELETI ÜTAZÁSA

INDIA, JAPAN, CHINA, TIBET És BIRMA ORSZÁGOKBAN.

IRTA

KREITHEB. GUSZTÁV

AZ EXPKDICZIÓ TAGJA.

SZERZŐ ÁLTAL EGYEDÜL JOGOSÍTOTT MAGYAR KIADÁS.

Mig a szomszéd müveit nemzeteknél naponként új meg új, remekül illusztrált müvek látnak napvilágot, melyek a müveit közönség összes rétegeiben találnak nagymérvű elterjedést — addig nálunk, sajátos viszonyainknál fogva az irodalom e fontos ága csak nagyon hézagos ápolásban részesült mindeddig. Különösen a nép- és földrajzi irodalom, mondhatjuk évek óta parlagon hever. Hogy pedig a közönségben az irodalom ez ága iránt nagy az érdeklődés — tapasztalhattuk Vám- béry, Magyar László, Sámi és mások munkáinál, melyek közül az előbbiek a legutolsó példányig, elfogytak és még mindig kerestetnek.

Midőn tehát az irodalom e fontos ágát hazánkban újra meghonosítani akarjuk, e czélnak elérése végett alig választhattunk érdekesebb és hazánkra nézve fontosabb müvet, mint Gróf Széchenyi Béla keleti utazásának leírását, mely úgy a tárgy újszerűsége és rendkívüli vonzereje, valamint különösen azon körülmény által, hogy egy magyar tudományos expediczió vívmányairól számol be és a magyar tudományosságnak egyik kiváló díszét, méltó büszkeségét képezi — legnagyobb mérvben számolhat a hazai olvasóközönség nagymérvű és megérdemelt pártfogására.-------------HIH- —<■- ---------------B

ármily óriási haladást tett is a földisme az utóbbi évtizedek alatt, mégis csak egy futó pillantást kell vetnünk a föld térképére, s azonnal meggyőződünk, hogy még ma is, fél Európánál nagyobb területek léteznek, amelyekről csak rendkivül hiányos értesüléseink vannak. Különös, hogy e területek ép Ázsiában vannak, abban a földrészben, mely számtalan történelmi és termé- (Képmutatvány:) A NEPALEZOK TEMPLOMA. szettani viszonyánál fogva benső összefüggésben áll Európával.

Mig Afrikában mind szorosabbra húzódnak össze ama háló szemei, melyet a tudomány néhány lelkesült barátja e földrész fölött kifeszitett, Ázsiában, aránylag csekély számú vezérfonal áll rendelkezésünkre, s ezek elláthatatlan területeken vezetnek bennünket keresztül, amelyek földirati és művelődés-történelmi, valamint nemzetgazdászati tekintetben, egész érdeklődésünket igénybe veszik. Ha ez már a középtenger áldott partvidékeiről áll, az ókori műveltség e fészkeiről, melyeknek műemlékei még ma is bámulatra ragadnak bennünket, mennyivel inkább kell. hogy álljon ama regeszerü országokról, a kelet legtávolabbi részén, Chináról és Japánról, melyek a nagy fölfedezések korszakában, Cathay és Cipangu név alatt annyi forró óhajtás és hősi önfeláldozás elérhetlen czélját képezték.

E csudálatosnak látszó tünemény magyarázata igen közel fekszik. Nem mintha hiány lett volna bátor, rettenthetlen férfiakban,

— hisz utazóinknak alkalmukban volt, Dardzsiling temetőjében a kegyelet adóját leróhatni egy hires hazánkfiának, Körösi Csorna Sándornak sírján, aki már a század első. felében hasonlithatlanul kedvezőtlenebb körülmények közt, s jelentéktelenebb segédeszközök birtokában, életét áldozta fel ama feladat szolgálatában, melynek megoldására gr. Széchenyi Béla társaival együtt vállalkozott. Azt sem vehetjük okul, mintha a tartományok nem nyújtanának elég ingert a kutatásra. Ellenkezőleg. Azonban China és Japán, a távol kelet Smaragd szigete, csak nem régiben még teljesen elzárt, ismeretlen országok valának. Alig két évtizede, hogy az európai nyugati hatalmak, győzelmes barczok után, Pekingben diktáltak békét a menyei birodalom uralkodójának, s kierőszakolták tőle azt az Ígéretet, hogy birodalmát az európaiak előtt megnyitja.

E fontos vívmány azonban éveken keresztül értéktelen maradt, mert a Taiping lázadás s a Tiencsini mészárlás nem igen voltak alkalmasak arra, hogy az utazókat az ország belsejébe való hatolásra felbátorítsák. Európaiak csak apránként juthattak el odáig, hogy a partvidékeket veszély nélkül látogathassák meg, s a chinai birodalom óriási folyamán fölfelé hajózva, egyes utazók kísérletet tehettek amaz óriási fátyol föllebbentésére, mely a menyei birodalmat évezredek óta takarja.

Természetes, hogy China daczára gazdag nemzeti literaturájának, ismeretlen és megértetlen kellett, hogy maradjon, mert sem az irodalom, sem az, ami a hires velenczei fölfedező Marco Polo ideje óta, egészen a pekingi béke idejéig, egyes hittérítők és követségek utján köztudomásra jutott, nem állhatott meg a modern felfogással szemben. Mindezek csak arra szolgáltak, hogy tisztába hozzák a tudomány kutátó harczosait ama feladatok óriási nagyságára vonatkozólag, melyeknek megoldását a müveit világ tőlük várja.

Gr. Széchenyi Béla, a legnagyobb magyar méltó fia, alig választhatott tehát hálásabb feladatot, és a földismének nem tehetett volna fontosabb szolgálatot, mint hogy egy kutatási utazást szervezett ezen, lakosai és természeti tulajdonságainál fogva egyiránt érdekes országok belsejébe.

Nem volt még utazási vállalat, mely aránylag ily rövid idő alatt (két és fél éz) ily óriási területét, (2000 geogr. mfld) járta volna be az európai civilisatio előtt elzárt területeknek, és kétségtelenül egy sem hozott magával annyi és oly érdekes kartographiai anyagot. Ott, ahol más expedicziók, kellemetlen viszonyok, vagy a vállalat hiányos szervezése folytán, gyakran a legérdekesebb pontokon megállni kényszerültek, utazóinknak még hatalmukban állott az előnyomulás, s lehetséges volt rájuk nézve, hogy képet nyújtsanak nekünk amaz országokról és lakosaikról, melyeket addig csak névről, s nehány régibb utazó hiányos értesítései után ismerünk.

E mű szerzőjét Kreitner Gusztávot érte a szerencse, hogy résztvehessen ez expediczióban, mint annak geographusa és térkép rajzolója. A szakember gyakorlott és éles pillantásával felruházva, abban a szerencsés helyzetben volt, hogy könnyen áttekinthető, és figyel- fhünket folytonosan lekötve tartó képet nyújthasson a hegyalakok sokféleségéről, s a tájrajzi kifejlődések változatosságáról. Akár a Himalaya hegyóriásainak déli lábánál, akár a változatossága, buja tenyészete, lakosainak szeretetreméltósága, értelmisége és vidám kellemes vérmérséklete folytán egyiránt rendkivül érdekes Japani sziget világ talaján követjük lépteit, ő mindig mestere annak, hogy figyelmünket lekötve tartsa és érdeklettségünket mindinkább fokozza.

Különösen Chinában, amely ország minden lépten-nyomon arról győz meg bennünket, hogy ott egy ősrégi műveltség által szentesített földön járunk, melynek népe legmagasabb csudálkozásra kell, hogy ragadjon bennünket, ha elgondoljuk, hogy műveltsége, idegen művelődési elemekkel való érintkezés nélkül ijnállólag és teljes elzárkozottságban ért el a fejlettségnek rendkivül magas fokára. Államalkotmány és igazgatás, a társadalmi élet sajátságai, vallás, nyelv és nép jellem, nemzetgazdászati viszonyok — szóval minden a sajátságosság jellegét viseli itt magán, s folytonos feszültségben tartja az utazó figyelmét.