Eger - hetilap, 1881
1881-04-28 / 17. szám
172 csak felét nyomtatva be, mig a másik felét üresen hagyják, hogy ott kiki jegyzeteket tehessen magának. E jegyzetszélü kiadásból az I. füzet jelent meg, az 1—11 törvényczikket tartalmazva. Ára 20 kr. — Batizfalvy Sámuel, a testegyenészet egyetemi magántanára, évi jelentést bocsátott ki budapesti orvos-sebészeti és testegye- né8zeti magángyógyintézetének XXII-ik évi működéséről. Az intézet prograromja lényegileg a következőkből áll: Az intézet uj helyisége 1870-ben a tudomány igényei szerint építtetett a városligeti fasor 50-ik száma alatt fekvő sarokkertben. Távol fekszik a főváros gözfellegétöl és zajától 1000 Q ölnyi szabad, száraz és magas téren, lombos park közepén, a télen-nyáron folytonosan közlekedő közúti vaspálya és társaskocsik állomásával szemben. I. Az emelet képezi az orvos-sebészeti osztályt, 12 különbejáratn betegszobával, s ezek mellett van az intézeti segédorvos lakása is. Ez osztályon rövid időt igénybe vevő operativ esetek mellett szoba, ápolás, élelmezés, fűtés, világítás, szóval teljes ellátás 4, 5, 6, forintjával számíttatnak naponkint. Könnyű, vagy egy hónál hosz- szabb ideig tartó esetek mellett pedig 3, 4, 5, forintjával. Vidéki ügyfeleknek a beküldött beteg állapotáról pontos értesítés küldetik, valamint az utókezelésnél az egyetemi orvos-tanárok által javasolt eljárásról is. Fölösleges a betegeket Bécsbe küldeni, hol minden magyart nábobnak néznek, midőn Budapest oly kitűnő orvostudori karral rendelkezik, s a beteg is jutányosabb árakon ér czélt. II. A testegyenészeti lakosztály a magas földszintet foglalja el. Itt van az igazgató-főorvos lakosztálya és a testegyenészeti ambulatorium is. A tudomány jelen álláspontja szerint felszerelt gyógytestgyakor- ló- és fürdőszobák az orthopaedicus betegek részére a souterrain- bau vannak elhelyezve. A testegyenészeti osztályon bennlakó betegek havonkint 60 írtért nyernek teljes állátást, beleszámítva az orvosi gyógykezelést is; de külön kell az esetleg gyógyszerekért járó összeget és a szükségelt gépek árát lefizetni. Az okadatoltszegények a fentebbi ár felét fizetik. III. Az intézet gyógyczéljaira felhasználja a közelében fekvő városligeti artézi kút hévvizét is a fürdő- és betegszobákban. Eddigelé sikerrel használtatott az idült-, csúzos- és köszvényes bajokban, börbántalmak. hegek, heges stric- turák és contracturák eseteiben, nemkülönben higany-gyógymód közben és után, fürdők alakjában. A teljes ellátás fürdővel együtt havonkint 100, 125, 150 írtba kerül. Az artézi kút vize emésztési bántalmakoál, idült hörghurutban stb.. belsőleg már is naponkint százak által jó eredménynyel használtatik. IV. A fentebbi három pontozat a bennlakó betegekre vonatkozik ; Jrejáró betegek, kik a városban laknak, és kiknek csupán a svéd gyógytestgyakorlatot kell használniok, szintén felfogadtatnak az intézetben mérsékelt (12—24 frt) havi díjért. A gyógyítás ezen módja az intézet fennállása óta gyakorlatban van. — Kivonat. Bárdosy Gyula Jász-Nagykun-Szolnokmegye kir. tanfelügyelőjének a megyei közig, bizottság 1881. évi márcziusbó 9-én tartott ülésében tett s hozzánk beküldött jelentéséből a következőket közöljük : „A megyénk területén volt 1879—80. tanévben 182 befejezett tankörü iskola, melyek közül községi jelleggel 28, felekezetivel pedig 154 bir. Ezen iskolákban az előadási nyelv kizárólagosan magyar. Az 1876—77. tanévben e megye 160 népiskolával birt, s e szerint 3 óv alatt azok száma 22-vel szaporodott, mely mindenesetre kedvező haladásnak tekinthető. A megye városai és községeinek száma 49, melyekben 182 népiskola van. Összevetvén a községek számát az iskolák számaival, úgy találjuk, hogy egy községre 3'94 iskola esik. A magyar birodalomban egy községre T24°/0 iskola jut. A tankötelesek száma megyénkben 40114, — az 1876—77. tanévben 41,200 volt, ennélfogva 1086 tankötelessel jelenleg kevesebbel bírunk, mint 3 évvel ezelőtt, mely kisebb szám onnan ered, hogy a tankötelesek összeírását a hivatott közegek jelenleg a múlt évekhez képest szigorúbban végezik; másrészről pedig, hogy sok tanköteles az uralkodott járványoknak áldozatul esett. A tankötelesek közül a mindennapi iskolát látogatja a lefolyt tanévben 25,919, 1876—77. tanévben pedig 21,942. Azok száma szaporodott tehát 3977-tel. — Az ismétlő iskolát a lefolyt tanévben 6000, mig 1876—77. tanévben csak 3917 látogatta. Azok száma tehát szaporodott 2083-mal. A magán- és felső nép-, valamint középtanodát a lefolyt tanévben 742 látogatta; miután pedig az 1876— 77. tanévben ezen intézetekben csak 673 tanuló volt, jelenleg 69 szaporodást észlelünk. Iskolába jár ezek szerint jelenben összesen 32,631 tanköteles, az 1876 — 77. tanévben csak 26.532 járt, — tehát jelenben 6099-el több, — vagyis az 1876—77. tanévben a tanköteleseknek 64'4 százaléka részesült oktatásban, jelenben a jelzett tanévhez képest 17’3 százalékkal részesül több tanköteles oktatásban. Az iskolába járók : vallásra nézve 17,358 róm. kath. 13,626 helvét, 1349 mózes, 296 ágost, és 2 gör. keleti. Nyelvre nézve 32,531 magyar. Télen-nyáron jár iskolába 29,048 csak télen 3583. Tankönyve volt 30,654, nem volt 1977-nek. Iskolai fóluapi mulasztás volt 213,439; ezek közül részint pénzbírsággal, részint dorgálással megbüntettetett 14841; — felmentetett 198598. — A megyében összesen van 291 néptanító, ezek közül képesített 258, nem képesített 33; — rendes 259, segéd 32. — Az 1876-77. tanévben csak 249 tanító volt, e szerint azok száma 3 év alatt 42-vel növekedett. A (népokt. törv. életbe lépése óta azok száma 108-czal szaporodott. Átlagos számítással jut egy néptanítóra 112T4 tanuló. Faiskola van 80, iskolaikért 96; a „Népkertésze“ hivatalos szaklap mindenütt járattatott. A nép, illetőleg iskolai könyvtárak gyarapodásával is meg lehetünk elégedve, mert mig az 1876—77. tanévben megyénkben csak 41 iskolai könyvtár volt, jelenleg 54 van, e szerint 3 év alatt 13-mal szaporodott azok száma. Testgyakorlati készlet 16 iskolánál van, a megelőző évben 14-nél volt, ennélfogva azok száma 2-vel növekedett. Népiskoláink összes jövedelme volt 1879—80. tanévben 159425, frt ebből készpénzben 134088 frt, az 1876 — 77. tanévben csak 97314 frt. készpéuzbeli jövedelem volt, e szerint jelenben 36774 frtal több készpénzbeli jövedelem, terményekben! jövedelem van 25337. — Az iskolák összes évi jövedelme tehát 3 év alatt szaporodott 26928 írttal. A rendes és segédtanítói fizetésekre 130731 frtnvi évi összeg fordittatik s igy átlagosan véve egy tanítóra középszámitással 484 frt jut, mi által nem csak a törvényes minimumot túlhaladtuk, hanem ha összehasonlítjuk e tekintetben állapotainkat a minister urnák az országgyűléshez a múlt évben tett jelentése szerint az ország más megyéivel, a hol egy tanítóra sokhelyen 100 frt, sőt 80 frt esik, igeu számos vidékkel szemben nagy előnyben is vagyunk. A tanév 159 iskolában tartott legalább 8 hóig és 23 iskolában 8 hónapnál rövidebb ideig. Ezen idő alatt 31583 gyermek tanult egy folyamban legalább 8 hónapon át, 1048 pedig 8 hónál rövidebh ideig. A fentebb említett iskolai mulasztások után a tankerületben összesen befolyt 267 frt 49 kr. Ebből fordittatott iskolai népkönyvtárra 18 frt 26 kr; tanulók segélyezésére 48 frt, taneszközökre 118 frt 98 kr. tőkésítésre 82 frt 25 kr. A lefolyt tanévben létezett 182 iskola közül községi jelleggel birt 20; r. k. 72, ref. 62. evaug. 2, mózes vallásit 18 és magán 8. A törvény által elrendelt tantárgyak közül ne- veléstanilag teljesen taníttatott a hit- és erkölcstan, irás, olvasás, fejszámvetés, jegyszámvetés és magyarnyelvtan 182 iskolában, beszéd és értelem gyakorlat 162-ben; hazai-földrajz és hazai-történelem 158-ban ; általános földrajz és történet, valamint természettan 142-ben; természetrajz 150-ben; gazdasági és kertészeti gyakorlat 151-ben; polgári jogok és kötelességek 126-ban; ének 182-ben; testgyakorlás 96-ban; rajz 20-ban; női kézimunka 10-ben és végre házi ipar 6-ban.“ — Sopron magyarosodása. Az uj polgármester Drucker József elrendelte, hogy a város ügykezelési nyelve április 1 -töl kezdve tisztán magyar legyen; s átiratot intézett a tanácshoz, melyben elrendeli, hogy a vámházaknál eddig német szöveggel ellátott czé- dulák ezentúl magyar nyelven adassanak ki. A tanács örömmel hozzájárult a polgármester rendeletéhez. — A pénzügyminisztérium elrendelte, hog y azon nem magyar- országi illetőségű felek, kik Ausztria területén bélyegtelenül kiállított marha- vagy lólevelekkel jönnek valamely magyarországi vásárra, szarvasmarháik vagy lovaik eladása czéljából, a lakhelyükön bélyegtelenül érvényesen kiállított marha- vagy lóleveleket a vásár helyét képező községben a marha, vagy ló korának megfelelően 5 kros. illetőleg 3 kros magyar bélyegjegy gyei tartoznak ellátni, és a községi elöljáróság vagy a vásár felügyeletét gyakorló közeg által hivatalos pecsétjével felülbélyegeztetni. — A vadházasságok és az erkölcstelen élet akadályozása és meggátlása tárgyában, a nagyváradi gör. katholikus püspök és Ko- lozsmegye közönsége, tekintettel az említett visszaéléseknek a nagyváradi gör. kath. egyházmegye és Kolozsmegye területén aggasztó mérveket öltött elharapódzására, kérvényt intéztek a belügyminiszterhez, melyben hatályos kormány intézkedések foganatosítását sürgetik. — Pirnitzer Frigyes zenemükereskedésében megjelent: ,,Önkény tes csárdás.“ Ára egy frt. — Gabnapiaczunk forgalma élénk ; az árak emelkedtek. Tiszta búza: 10—80—11.20. Rozs és kétszeres 9.60—10.40. Kukoncza 5.60—6. Árpa 6.80—7.50. Zab 5.60—5.80. Felelős szerkesztő: IDr. Kiss IstT7-án. Lapunk, mai számához féliv hirdetés-melléklet, továbbá Balogh János „Egervár története“ megrendelési felhívása és „Gróf Széchenyi Béla keleti utazása11 czimű mű előfizetési fölhívása van csatolva.
