Eger - hetilap, 1881
1881-04-21 / 16. szám
160 körének zár-diszgyülése, de Juhász Norbert, kassai tankerületi főigazgató ur, a közelgő érettségi vizsgálatok miatt, annak megtartását nem engedte meg, azt adván okul, hogy a diszgyülés megtartása fölhevítvén a kedélyeket s elfoglalván a VIII. osztálybelieket, az érettségi vizsgára való készüléstől nagyon elvonvá őket. Hiszen ki hogy gondolja, de szerintünk ez nem más, mint az ifjúságnak hozzászoktatása ahhoz, hogy müveire — melyek immár betetözésöket érnék — feledje el föltenni a koronát. — Dr. Horváth Ignácz, budapesti műegyetemi jeles tanár, e hó 18 s 19-e közti éjjel pisztolylövéssel véget vetett életének. A szomorú tett indoka ismeretlen; némelyek búkórt, mások amerikai párbajt emlegetnek. — Az árviz-veszély a Tisza mentén, a mint értesülünk, mindenfelé csökkenőben van. A vízállás lassankint alábbszáll. — Csillag Mór előfizetési felhívást bocsátott ki Kajdacsi Józsefnek „Hervadt Rózs.ák“ czimü munkájára. A felhívás tartalma a következő: „Egy korán elhúnyt jeles tehetségű Írónak megmaradt munkáira nyitunk előfizetést. A szerencsétlen ifjúnak tragicus sorsa mély részvétre indította az érző sziveket; s mi fel akarjuk használni e részvétet arra, hogy, munkáit a t. közönség kezébe adva, drága barátunk emlékét megőrizzük. Másik czélunk pedig az, hogy a munkának összes tiszta jövedelmét egy síremlék felállítására fordítsuk. Hadd legyen legalább szerény emlékkő az ifjú iró sírján, kinek fényes tehetségei azt a reményt élesztették egykor bennünk, hogy évtizedek múltán, érczszobrok fognak beszélni érdemeiről hálás nemzetének. Mert a nemes ifjúnak tehetségei ép oly fényesek voltak, a milyen gyászos és sötét az a sors, mely öt huszonegy éves korában kergette a halál karjaiba. Nemcsak a kegyelet tehát, mely az elhunyt iránt sziveinket betölti, vesz reá engem — kire iratait örökségül hagyta — és többi barátait, hogy munkáit a nyilvánosság elé bocsássuk; de az a tudat, hogy Kajdacsi munkái valóban megérdemlik a megörökitést és az a remény, hogy a közönség, mely meg tudta siratni az ifjú költő halálát, mélyen fog érdeklődni azon szív örömei és csalódásai, szenvedései és vívódásai iránt, melynek lángját örökre kioltotta, dobogását örökre elnémította a halálos golyó . . És, bár a kiadandó munkák valóban megérdemlik a nagy közönség figyelmét, mi mégis kiváltkép a ne- messzivü hölgyekhez és az elhunytnak egykori barátaihoz s ismerőseihez fordulunk, kérve a pártolást, hogy egy szerény emlékkövet állíthassunk a csöndes sír fölé, melyben a sokat szenvedett ifjú költő pihen. A mü 1881. augusztus hó 15-én fog megjelenni és tartalmaz költeményeket, rajzokat, elbeszéléseket és ezenkívül, bevezetésül, Kajdacsi József életrajzát, barátjának, Csillagh Mórnak tollából. Az előfizetések — legczélszertibben postai utalványnyal — valamint a gyüjtöivek legkésőbb juliushó elsejéig, Kapácsy Dezső megyei árvaszéki jegyző s előadó úrhoz Egerbe küldendők. Előfizetési dijak : Egy példány ára fűzve. . . 1 frt. — Diszkötés- ben . . 1 frt. 50 kr. — A folyó egyetemi tanév előadásai, a közoktatási miniszter legújabb rendelete szerint, junius hó 15-kéig tartanak. Minthogy az indexek áláirása junius 10-én veszi kezdetét, az előadások tényleg szintén csak junius 10-éig fognak tartani. Azon tanárok, kik a vizsgálatokon nagyon el vannak foglalva, május hó 28-án Írhatják alá hallgatóik indexeit. Eddig az előadások ott május 25-én értek véget, de most is félhónappal előbb végződnek, mint az akadémiákon. — Am. kir. pénzügyminiszter, f. é. 15,726. szám alatt, körrendeletét bocsátott ki, a külföldre utazási engedélyért folyamodó és hadmentességi dij fizetésére köteles egyéneknek a hadmentességi dijjal leendő mikénti megrovatása tárgyában. E rendelet igy hangzik : „A pozsonyi s több kereskedelmi és iparkamarának a földmi- velés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir, minisztériumhoz intézett, s onnan hozzám áttett fölterjesztéséből, némely kir. adófeltigyelö által követett ama visszás eljárásról értesültem: hogy minden a külföldre szóló ideiglenes utazási engedélyért folyamodó egyéntől a hadmentességi dij, az 1880. XXVII. t.-cz. 12. §-a értelmében, a védkötelezettség összes hátralevő éveire követeltetik. Minthogy ezen eljárás nemcsak számtalan magánérdeket, de azonkívül kereskedelmi, ipar, közművelődési és más közérdekeket is sértene, s különben is a törvénynyel össze nem egyeztethető: a m. kir. belügyi és honvédelmi miniszter urakkal egyetértöleg, egyöntetű eljárás követése czéljából ezennel rendelem, hogy mindazon esetekben, midőn a hadmentességi dij fizetésére köteles egyén bizonyos időtartamra szóló külföldi utazási engedélyért folyamodik, és ezen engedélyt az illetékes hatóságtól elnyeri, az 1880. XXVII. t.-cz. 10. §-a értelmében kirovandó hadmentességi dij nem a védkötelezettség még hátralevő összes éveire, hanem csak azon év végéig követeltessék, mely évben az úti okmány érvényét veszti. Az államkincstár érdekeinek megóvása végett az idézett törvény 18. §-a alapján intézkedés tétetett egyúttal az iránt, hogy az úti okmányok a díjköteles egyéneknek csak akkor adassanak ki. ha azok a jelen rendelet értelmében járó hadmentességi díjnak befizetését igazolják. — A kir. főügyész a következő rendeletet intézte a kir. ügyészekhez : „Felhívom a kir. ügyész urat, hogy minden közvádlói illetékességi területén megjelenő lapokról hozzám egy jegyzéket ter- jeszszen fel, megjelölvén azokat, a melyek hátán politikával foglalkoznak, biztosítékot mindeddig nem nyújtottak. Kétely esetén utasítom, hogy kivétel nélkül minden oly lapot, mely magát valamely létező politikai párt kifolyásának, közlönyének vallja, vagy a melyik a létező politikai vagy társadalmi intézmények, közügyek, köztisztviselők eljárása felett bírálatokat mond, vagy intézményeknek, törvényeknek, törvényhozási utón való megalakulása, vagy megvitatása érdekében czikkez, — politikainak tekintsen s azok ellen az eljárásást a kir. törvényszék előtt azonnal indítsa meg. Budapest, 1881. január 19-én. Kozma Sándor, s. k. főügyész.“ — Lapunk ellen ez nem szól, mert az „Eger“ bevallott politikai lap s mint ilyennek cautiója is le van téve. — Szedhetnek e a községi jegyzők s mily dijat a nazarénusok nyilvántartásáért? E kérdést intézte közelebb Mixich Lajos temes- megyei mramoráki jegyző a kubini járási szolgabiróhoz, kitől az erre vonatkozó iratok Temesmegye alispánja utján további intézkedés végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez terjesztettek föl. A „Délm. Lapok“ szerint a miniszter a napokban tudatta Te- mes közönségével, hogy miután a nazarénus felekezet nem tartozik a törvényesen bevett vallásfelekezetek közé, szülötteik és halottaik nyilvántartása és szabályszerű anyakönyvezhetése czéljából az 1868. évi 12.548. és 1875. évi 563. számú szabályrendeletek értelmében az illető törvényhatóság által megbízott jegyzékvezetők ezen munkálatokért a jelentést tevő nazarénusoktól, mint magánfelektöl mérsékelt és az illető tvhatóság által megszabandó dijakat szedhetnek. — A díjszabályzat megállapítása egyik tárgyát fogja képezni a legközelebbi megyei közgyűlésnek. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a már alkalmazott nyilvános népiskolai tanítók, a mennyiben külföldön nyert és a miniszter által nosztrifikált tanképesitö okmánynyal bírnak, állomásaiknak különbeni elvesztése terhe alatt kötelezendők, hogy a magyar állampolgárságot haladéktalanul megszerezzék, s ha az öt évi itt lakás hiányában ezt nem tehetnék azonnal, nyilatkoztassák ki, hogy mihelyt a törvény által e részben kívánt kellékekkel bírni fognak, a magyar állampolgárságot azonnal megszerzik. Úgyszintén állomásaik különbeni elvesztése terhe alatt utasitandók az érdekelt tanítók, bogy a magyar nyelvből, a hazai történelemből, a hazai földrajzból és a hazai alkotmánytanból valamelyik hazai állami tanító vagy tanitónöképezdénél a tanképesitö vizsgálatot az 1881—2. tanév végéig tegyék le. Azon tanítók, kiknek tanképesitö okmánya nosztrifikálásra számot nem tarthat, vagy kik tanfcé- pesitö okmánynyal nem birnak, ha a tanképesitö vizsgálatot valamelyik hazai állami tanitóképezdénél az 1881—2. tanév végéig sikerrel le nem teendik, állomásaiktól elmozditandófe. Jövőre nézve pedig csak magyar állampolgár alkalmazható népiskolai tanitónak. — „Tanulmányok a nőemancipatio köréhői“ czimü munkából, melyről nem rég tettünk emlitést, most jelent meg a 2-ik füzet. Ára 25 kr. Kapható Aradon a Bettelheim testvéreknél. Szerzője Horváth József. — „Petőfi-e vagy Arany?'1 Ily czim alatt egy kis füzet jelent meg Budapesten, Bigó Mártonnál, Török Árpádtól, ki ezúttal Petőfinek aesthetikai érzékét magasztalja, azt vitatván, hogy e tekintetben a nevezett költő sokkal magasabban áll, semmint Arány János. Ára a füzetnek: 25 kr. — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch zenemükereskedésében Budapesten megjelent: A sebpnnai, Gabányi Árpád népszínművének, legkedveltebb dalai 1. Árok is van . . 2. Még azt mondják. 3. Pej paripám. 4. Fehér galamb 5. Te kis galamb. 6. Azt mondta . . Ne hajts a mende-mondára. 8. Tőlem akár. 9. Szegelet lát. 10. Húzzad czigáuy. Ének hangra(zongorakisérettel (vagy zongorára külön) szerzé Sigmond Ákos. Ára 1 ft 50 kr. — „Hadi lapok“ czim alatt heti szakközlöny indult meg Budapesten. Előfizetési ára negyedévre 2 ft 50 kr. Szerkesztője Marci i á n y i György. — Táborszky és Parsch budapesti zenemű kereskedésében megjelent : „Rococo“ czimü ballet, zongorára két kézre alkalmazva. Ára 1 ft 50 kr. — Gabnapiaczunk forgalma a múlt heti jelentés óta nem változott, az árak is ugyanazok: Tiszta búza 10—11, rozs és kétszeres 9—9.50, kukoricza 5.50—5.60, árpa 6.50—7, zab 5.10—5.20. Felelős szerkesztő: Dr. IKiss IstTrá/XX, Lapunk mai számához féliv hirdetés-melléklet van csatolva.
