Eger - hetilap, 1881

1881-04-14 / 15. szám

148

— Az egri polgári lövész-társulat f. év április 17. délutáni 3 órakor a városház nagy termében közgyűlést fog tartani, melyre a részvényes tagok ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgy : a sza- vazatszedö küldöttség és a számvizsgáló bizottság jelentése, végre az april utolsó vasárnapján megkezdendő czéllövészet iránti intézkedés.

— Az Egerpatak szabályozása is végrevalahára a megtestesülés stádiumába lépett, a mennyiben hétfőn már hozzáfogtak a belsőmalmi zugó körüli kerteknél a czölöpök leveréséhez.

— A 65. számú ezrednek a gymnasium-kaszárnyában állomásozott 4 százada kedden hagyta el városunkat, hogy Boszniában a 60-ik sz. ezredet fölváltsa.

— Az országos magyar képzőművészeti társulathoz egy egri „rendes tag“ azon kérdést intézte: „A vidéken lévő rendes tagoknak mikor fog praesentáltatni az 1881-re szóló nyugtatvány ? — És azok mikor jutnak a jutalomképek birtokába? A fővárosban lévő rendes tagok már másfél hónappal ezelőtt kapták meg! Másfél hónap alatt nem expediáltathattak a vidékre is?!“— Mely kérdésre az orsz. magy. képz. társulat titkára azon kéréssel kereste meg Sajóssy Alajos, derék művészünket, hogy az egri tagok megnyugtatásául hirlapilag tegye közzé: a késedelem fő oka az, hogy a mülapok lenyomatai eddig csak lassankint szállitattak a sokszorosító intézettől. A budapesti tagok illetményeit azért kézbesítették, hogy azok a tavaszi tárlatot látogathassák. A vidéki tagok illetményei legközelebb fognak kézhez szolgáltatni.

— Egy alispáni jelentés, Hevesmegyének 1880. évi állapotát tünteti elő s képét nyújtja a múlt év közigazgatási, közmivelődési, egészségügyi, társadalmi stb. mozzanatainak. — Benne a következő fontosb adatok fordulnak elő: 1880-ban négy rendes és egy rendkívüli közgyűlést tartott a megye, melyekben összesen 384 határozat hozatott; községi és körjegyzői szigorlatot tett 17 egyén, képesítő okiratot nyert 16; a megye az országos képzőművészeti társulat részére 10 éven át, évenkint 250 irtot adományozott; az Egerben létesitendö állandó színház alaptőkéjéhez pedig 2500 írttal járult. Tanköteles gyermek volt a megyében 33.647; tehát 724-el több, mint 1879-ben ; népiskola van a megyében 194; iskolába nem járt 7070 tanköteles gyermek vagyis az összes tankötelesek számának 21.31. százaléka; a tanítók összes száma volt 291; a megyebeli iskolák összes jövedelme 129.819 forint; az árvák létszáma volt 20.241, — összes vagyonuk pedig 2,536,257 frt 27 kr.; az iparosok száma 2422, a kereskedőké 566; — pénzintézet van a megyében összesen 9, nyomda 5; hírlap és folyóirat 5.

— Vass Imre és társai recski lakosok Tatár Endre csizmadia mesternél szívességből éjjeli szállást találtak, de a szívességet avval hálálták meg, hogy eltávoztukkor egy pár csizmát és harapófogót is magukkal vittek.

— „Hazafi“ Veray János, mint a nekünk felmutatott nyugtákból láttuk, az egri nöegyleteknek egyenkint 1 frt 50 krt, a tűzoltóknak 3 frtot ajándékozott.

— Ihász Dániel 1848—49. magyar honvéd ezredes, s Kossuth Lajosnak hü kísérője, e hó 10-én Collegno al Baracconeban meghalt. Ritka becsületességü, vitéz és szerény ember volt. Béke poraira!

— Kulifai Ede, a budapesti nemzeti színház altitkára, mély érzésű költő s volt hirlapiró, lelkes hazafi s igen kedves ember, közelebb elhunyt: özvegyet és egy árvát hagyva maga után. Élte virágában — 42 éves volt — ragadta el a halál. Nyugodjék békével !

— Szegednél a Tisza vízállása már csaknem egy lábbal magasabb, mint 1879-ben april 13-án a nagy catastropha előestéjén. Tekintettel erre s azon körülményre, hogy Budapestet is folyó évi márcziusban minden jégtorlódás nélkül árviz-veszély fenyegette ; több lap — köztük az „Ellenőr“ — czikkeket szentel a kérdésnek, különösen azon óhajtást fejezvén ki, hogy már valahára a szakértők álljanak elő oly javaslatokkal, melyek keresztülvitele által az ily veszélyek megszüntethessenek.

— Az adó befizetésére czélszerü uj mód lép életbe, mely által a felék elkerülik az eddigi sok idővesztegetést. Jövőre az adót e czélra kibocsátandó póstautalványuyal lehet beküldeni az adóhivatalba. A vevény félesztendeig nyugtatványul szolgál; ha a fél ez idő alatt nem kapta meg az adóhivatali nyugtatványt, reklamálhat.

— A népszámlálás szerint az összes szaporulat 193402 lélekre vagy is 1.25°/0-ra rúg. Az összeszámolás szerint a magyar szent korona területének népessége 15 millió 610 ezer 720 lélek. Országunk tehát háromszor oly népes, mint Románia, felényivel kisebb népességű Augolországnál.

— Kassán a rendőrség vizsgálatot tartott a kereskedőknél s lefoglalta a petróleumot, ha az tisztátalannak és gyúlékonynak találtatott. Okot erre az szolgáltatott, hogy egy idő óta lámparobbanás

következtében számos szerencsétlenség történt. A kereskedők oda nyilatkoztak, hogy a robbanó tisztátalan petroleum Gallicziából kerül s hogy azt valóságos amerikai petroleum helyett küldik nekik ! Erre nem ártana nálunk is figyelmet fordítani.

— A magyar országos bank megtartotta alakuló közgyűlését. Az új pénzintézet részvénytőkéje 20 millió aranyforint, melynek fele befizettetett. Lónyai Menyhért gróf megnyitotta az ülést, és constatál- ta, hogy a részvénytöke összes aláírói jelenvannak és a befizetés megtörtént. Erre a közgyűlés elfogadta a bemutatott alapszabálytervezetet. Megválasztatott elnökké Lónyay Menyhért gróf; igazgatókká: Bánfiy Béla gróf, Beimel Jakab, Beretvás Endre, Eszterházy István gróf, Frölich Gusztáv, Hahn S., Heller Gábor, Latzkó Antal, Leeb Péter, Skene Ágoston, Szapáry István főispán és Ullman M. G.

— A magyar g.-kath. püspökség székhelyéül Nagy-Kállót emlegetik, s Nagy-Kállóban élénk mozgalom indult meg a püspöki székhely elhelyezhetése végett. A régi megyeházat ez esetben díszes és imposans püspöki palotává alakítanák át. —

— Az amerikai sertéshús behozatalának megtiltása ellen a bécsi amerikai követ óvást tett. A követ kifejti jegyzékében, hogy e rendelet, melyet kibocsátása előtt nem közöltek az Egyesült-Államok kormányával, egy igen fontos amerikai kereskedelmi czikk- re vet tilalmat. E tilalom kizárólag csak az amerikai czikket sújtja s más országok termékeire nem terjesztetik ki, mely eljárás bele ütközik az 1829-ben Ausztria és az Egyesült-Államok között kötött szerződésbe.

— A bukaresti magyar gyarmat küldöttség által tisztelgett Románia uralkodópárjánál, szerencsét kívánva ezeknek a királyi czimhez, melyet legközelebb fölvettek. Károly király örömét fejezte ki ezen figyelemért, hangsúlyozván, hogy mi sem annyira kívánatos előtte, mint a magyar nemzettel való legszorosb barátság.

— Földrengés pusztított e hó 4-én a kisázsiai partnál levő Khiosz szigetén, melynek 40,000 lakója felében török. Harmincz helység elpusztult és a romok alá temetett áldozatok számát 4 ezernek mondják.

— Nyári menetrendek. Az osztrák-magyar vasúti kötelékhez tartozó társulatok képviselői uj nyári menetrendet állapítottak meg, a mely májushó 15-én lép életbe. Ugyanezen alkalommal megemlíthetjük, hogy a magyar kir. közlekedési miniszter felhívására, több magyar vonalon már a nyári menetrend életbeléptetésével egyidejűleg omnibusz-vonatok is fognak szerveztetni.

— Eufrates vidékén pestis lépett föl; de nem terjed, a mi az ottomán hatóságok és az egészségügyi tanács intézkedéseinek érdeme. Dr. Zitier felügyelő adatai szerint márcz. 19—26 hetében 224 en betegedtek meg Nedserben, a kik közül 157 halt meg. Dsárá- ban 12—15 ember hal meg naponkint, és eddig 1200 lakos közül 350 áldozatot ragadt el ez a betegség. Dr. Zitter ideiglenes kórházat rendezett be Nedserben; a betegek ruháit elégetteti, a házakat, a melyekben pestises beteg volt. kiüritteti és mindent megtesz a szigorú elszigetelés kedvéért. A pestises vidéket körülzáró vonal teljesen megfelel czéljának.

— A vasúti dijak felemelése. Az 1881. évi LXI. t. ez. értelmében a vasúti társulatok magasabb szállítási adót kötelesek fizetni, miért is az osztrák-magyar vasúti igazgatóságok úgy segítenek magukon, hogy f. é. ápril 1-sötöl kezdve minden vonalaikon a személy-, utipodgyász-, gyors- és teheráruk díjtételeit aránylagosan felemelik.

— Virányi Ignácz, kecskeméti föreáltanodai tanár, a következő előfizetési felhívást bocsátotta közzé: „Barátaim unszolására elhatároztam, hogy egyes felolvasásaimat összegyűjtve egy füzetben kiadjam. Tartózkodom a szokásos höhótól ; nem Ígérem, hogy uj világrenditö eszméket fogok szellőztetni, hanem igenis hiszem, hogy t. olvasóimnak eléggé érdekes és kedélyes olvasmányt fogok nyújthatni. Munkám nehány hét múlva „Virányi Ignácz összegyűjtött felolvasásai“ ezim alatt jelenik meg kővetkező tartalommal: 1. Emlékbeszéd Toldy Ferencz fölött. 2. Közönségünk és a dráma. 3. Valami a nöemancipátióról. 4. A modern szabadelvüség. 5. Tanulmány Petőfiről.— Előfizetési ár 1 frt. Gyűjtőknek 10 példány után egy tisz- teletpéidánynyal szolgálok. Kérem a megrendeléseket april hó végéig hozzám beküldeni, hogy a nyomatandó példányok száma iránt tájékozva lehessek. Kecskeméten, 1881. márczius hó 28-ikán. Virányi Ignácz áll. főreáliskolai rendes tanár.“ — Ajánljuk ezen előfizetési felhívást t. közönségünknek szives figyelmébe. Nevezett Virányi (volt Blumenfeld) tanár egri születésit és szép irodalmi tehetséggel bir.

—- Gabnapiaczunk forgalma a múlt heti jelentés óta nem változott, az árak is ugyanazok: Tiszta búza 10—11, rozs és kétszeres 9—9.50. kukoricza 5.50—5.60. árpa 6.50—7, zab 5.10 — 5.20.

Felelős szerkesztő: IDr. István.

Lapunk mai számához féliv hirdetés-melléklet van csatolva.