Eger - hetilap, 1881

1881-04-07 / 14. szám

133

csapat jött a szabadba ki a legnagyobb csendben ; az utolsó a kapussal némán kezet szorítva, egy elfojtott sóhajban mondtak egymásnak örökre Isten-hozzád-ot. (Ezek férj és feleség voltak; az utóbbi a kapus, előbbi a csapat vezére; neveik nem örökittettek meg.)

Alig hagyta el a kis csapat csendben a várat s haladt nehány száz lépésnyire, midőn a lesben álló tatárok két oldalról megrohanták és egy lábig lekaszabolták.

Ezt tudva a várbeliek, már nem gondoltak egyébre, mint arra, hogy legalább élve ne jussanak az ellenség kezébe. Elkezdtek tehát üregekbe, barlangokba rejrözni. Nem a halál elöl bújtak ök, mert az már kikerülbetlen volt. legalább is az éhhalál. Olyanok is voltak, kik másnap a hajnali ostromkor a bástyán hősiesen fogadták a halált; de nem sok dolguk volt már e hajnalon a tatároknak, mert a kétségbeesés nagyban megkönnyítette munkájukat; a kiket még élve találtak, mind legyilkolták, az üregekben levőket füsttel fojtották meg s széttaglalva a várkutba hányták; aztán mindent kiraboltak, elhamvasztottak, megsemmisitettek.

így jutott tönkre, a szent István által alapított székesegyház is a várral együtt.

Iszonytató volt, a fényes várat igy lerombolva látni! Évtizedekig lakatlanul üresen állt az. Azonban országunk ujjáteremtöje,

IV. Béla király, Esztergom helyreállítása után Egervárának is visz- szaadá előbbi alakját 1261-ben, ha egyelőre nem is a régi fényhez hasonlót. Lambert egri püspök is segédkezet nyújtott a királynak, ki mindent elkövetett, hogy a székesegyházat is restaurálja.

Kun László királynak kedvelt kunjai, a tatárok módjára tiiz- zel-vassal pusztították 1274-ben az alig kitatarozott várat ; minél fogva ismét sok éven át romokban hevert, mindaddig, mig Telegdi Csanád jeles jogtudós az egri püspöki székbe nem jutott, — ki leg- sürgösb kövességének tartá, a várat korszerűen megerösiteni. É püspök a sánczot a várral erős falak és mély árkok által köté egybe s igy a két külön erődből egy egészet alkotott; ugyancsak ö volt az, a ki a kunok által lerombolt templomot újonnan épitteté, különösen a csúcsíves építészeti modorban alakíttatta át, úgy belül, mint kivül.

A nevezettnek utóda, Il ik Miklós püspök, folytatta a megkezdett uj modorú építkezést. 0 állította a székesegyházban Magdolna oltárát is. A váron szintén tetemes javítást s módosításokat eszközölt; nevezetesen az ó-kapu fölött egy gyönyörű karcsú tornyot építtetett, mely „Miklós-tornya“ nevet nyert.

Egervára Nagy Lajostól I. Ulászlóig.

Nagy Lajos királyunk gyakran mulatott e várban, honnan sűrűén tett kirándulásokat vadászati czélból a vidékre.

Kis Károlynak halála után, fia László részére párt alakult hazánkban s némely vár — köztük Eger is — e párt kezébe került. A párttal tartott az akkori püspök is : Vasfejü Ludányi Tamás, ki azonban Zsigmond király hadai elöl Lengyelhonba vonult 8 a vár sorsát Debrö István hadnagyra bizta. Ez Zsigmond vezérének, Rozgonyi Péter püspöknek minden ellenállás nélkül feladta a már ekkor jól megerősített várat, hol 1406-ban Zsigmond király is megjelent s a vidéken hadat gyűjtött a török ellen.

Az utóbb említett püspök nem feledkezett meg a várbeli székesegyházról sem ; hanem a már rég megkezdett s ismét abbanha- gyott csúcsíves építkezést folytattatta, egyúttal a B. szűz kápolnáját a székesegyházhoz csatoltatá 1430-ban.

Ez időben Ulászló lengyel király meglátogatván Zsigmondot, ez fejedelmi vendégével Egervárát is megtekinteté, mely alkalommal Ulászló oda nyilatkozott, hogy ha a vár környékével együtt az ö országában volna, azt székhelyül választaná, — annyira megtetszett neki.

Albert király halála után hatalmas párt keletkezett hazánkban, mely Albertnek özvegyét Erzsébetet s fiát utószülött Lászlót mellőzve, Ulászló lengyel királynak ajánlotta föl a magyar trónt. Ezen párt egyik leghatalmasabb oszlopát Rozgonyi Simon höslelkü egri püspökben leié, ki hadi népét Felsö-Magyarországban a lengyel sereggel egyesítvén, Ulászlóval elönyomult, s a magyar-lengyel csapatok élén diadalmi pompával a nép örömrivalgási közt vezette a királyt Egervárába, hol a székesegyházban tartott hálaadó istentiszteletnél Ulászló is jelen volt, s buzgó hálát rebegett a Mindenhatóhoz, hogy legfőbb vágyát teljesedni engedé. A király, egykori nyilatkozatához biven, itt akará trónját felállítani s innét szándékozott az ország ügyeit rendezni. Pártjának főbbjei azonban lebeszélték ezen szándékáról 8 nagy pompával bevitték Budavárába.

Erzsébet, fia védelmére a huszita cseheket hívta az országba, kik Giskra vezérlete alatt berontván, Felsö-Magyarországon több várat és várost elfoglaltak, s mindenfelé tűzzel vassal pusztítván.

hazánkat siralmas állapotba juttatták. Ekkor a lengyel [csapatok fővezére, Oszdrován Péter, a tatárok fenyegető magatartása miatt hadával sietett vissza honába; e vonulása közben betért Egervárába, hol a püspök által a legszívesebb magyar vendégszeretettel fogadtatott. Ezen időben itt szöllöt csupán a püspök müveltetett a mai Dónát-hegy déli lejtőjén a Vécsei-völgyig s a Kőporos délnyugati lejtőjén. Az itt termett bor mély álomba merité Mars fiait s ez alkalommal a csehek kezében volt kassai vár parancsnoka — Telefki — titkos utakon Egerhez lopódzott, éjjel a falakon és sánczokon bemászott embereivel, s a mit sem sejtő lengyelek közt nagy öldöklést vitt véghez, mely után hajnalban gazdag zsákmánynyal terhelten odább állott. Azonban a lengyel harczosok maradványa a magyarokkal csakhamar űzőbe vette a cseheket, s a szöllöskei erdőben akkor érték ezeket utói, midőn ott a zsákmányon osztozkodtak; a meglepetteket megrohanták, s nagyobbára felkonczolták s az elrabolt kincseket mind visszafoglalták tőlük. A foglyul ejtett Tekefki vezért rablánczra verve a várba hurczolták s ott a mély börtönök egyikébe vetették, melybe az akkori lejárás az udvar nyugati részén a régi püspöki lak megetti falban volt.

Rozgonyi egri püspök ezután a vár déli oldalfalának közepe- tájáu (a mai Kálvária-dombon) egy kerek alakú s meredek falazatú, 10 méter magas különálló bástyát építtetett, melyen csak belülről két nyíláson lehetett feljutni.

1444-ben a vitéz püspök nagyszámú egri hadával a várból a király seregéhez csatlakozott s vele a török ellen táborba szállott; de a királylyal — Ulászlóval — együtt a szerencsétlen várnai csatában elesett.

'XÍTZJ=j_bvi— Rudolf koronaherczeg esküvője Stepbania herczegnövel, hivatalosan folyó évi május 10-ére lett kitűzve.

— Az országgyűlés hir szerint, már májusban be fog re- kesztetni. Az uj képviselő-választások pedig folyó évi juuius első felében fognának megtartatni.

— Haladunk! A kizárólag gyaloglók által használható gene- ialis-hid mellett eddig a kocsik az Eger vizén a medren keresztül jártak. Most ezen átjáró helyen kocsik számára való bid készül, fából. A minoriták-hidját pedig, mely erős köböl épült, de az 1877- iki árvíztől sokat szenvedett, még ez évben vashid fogja felváltani.

— A vasárnapi jótékonyczélu hangverseny, melynek programm- ját múlt számunkban közöltük, jól sikerült. Az összes szereplők ki tűnőén működtek. A jövedelem egy része a tűzoltókat illeti.

— A f. hó 3 án Hirsch Hugó ur által rendezett hangverseny tiszta jövedelme 107 frt 32 kr lévén, ennek fele, mint az egri önkéntes tűzoltó egylet pénztára javára Hirsch ur által felajánlott összeg 53 ft 66 kr az egyleti pénztárba befizettetvén : ez alkalomból fogadja ezért Hirsch Hugó ur az egylet nevében köszöne- tiiuket. — Ezen felül a közreműködött urhölgyeknek és uraknak, nevezesen Nordmann Erinna, Eötvös Róza urhölgyeknek, úgy dr. Buzáth Camil, Kovács Endre, Tövisy Rácz János és Cocho- la uraknak, nem különben a közreműködött dalárda tagjainak, a kik nemcsak a közönségnek nyújtottak élvezetes estét; hanem az egyleti pénztárt is, e tényökkel. a fenti öszszeggel gyarapították : őszinte köszönetiinket nyilvánitani el nem mulaszthatjuk. — Eger, 1881. april 5. A parancsnokság.

— Köszönetnyilvánnitás! El nem mulaszthatom, hogy mind azon tisztelt úrhólgyek és uraknak, kik folyó hó 3-án általam rendezett hangverseny alkalmával közreműködni szívesek voltak, nyilvánosan köszönetét ne mondjak. Eger, 1881. april 5. Hirsch Hugó.

— A Gencsy-féle ügyben a vizsgálat befejezéséhez közeledik. Úgy értesülünk, hogy a gyám által okozott kár nem oly nagy, a mint azt a bir szája terjesztette, mert az árva javára ingatlan is szereztetett az árvavagyon jövedelméből s így az árvát illető va- gyon-alap növekedett; azonban magának ezen vagyonnak évi jövedelmeiből a többi oda van, mivel a gyám nem bir elégséges vagyonnal, melyből a kártalanítás eszközölhető volna. Ki kezd derülni, a mit már egyszer jeleztünk, hogy az árvának károsodását nem az árvaszék, hanem a gyám okozta.

— A hosszas esőzés folytán, mely a múlt hó vége óta tart, sok helyen árviz állott be ; igy fökép a Tisza, Maros, Bega, Te- mes és Körös folyóknál. Szegeden e hó 4-én már csak 21 centiméterrel volt alacsonyabb a Tisza vízállása, mint 1878. évi april 13-án a nagy catastropha napján. — A kis Eger patak vize is hétfőn aggasztóan emelkedett, de a veszély csakhamar elmúlt.

— Egy franczia nyelvmester telepedett le Egerben. Mind a