Eger - hetilap, 1881

1881-03-31 / 13. szám

123 valóban méltó arra, hogy kinyomassék s jelentékeny pártolásnak örvendjen. Sajnálnék, ha kéziratban kellenne hevernie. — Az egri takarékpénztár márcz. 27-ikén délelőtt 10 órakor tartotta rendes évi közgyűlését, részvényeseinek élénk részvéte mel­lett. A gyűlés tárgysorozatában az igazgatósági elnök megválasztá­sa állott első helyen, 8 a részvényesek az elhúnyt Mészáros István helyére szótöbbséggel Fülöp József veterán polgártársunkat választották meg. Ezután az igazgatóságnak és felügyelőknek múlt számunkban már egész terjedelemben közölt jelentése következett, melyet a közgyűlés tudomásul vett és úgy az igazgatóságnak, mint a számadóknak a fölmentést megadta. A nyereség felosztása iránt a gyűlés akként intézkedett, hogy részvéuyenkint az igazgatóság által indítványozott 7 frt osztassák ki. Legérdekesebb tárgya volt a közgyűlésnek az igazgatóság által tett azon indítvány, mely a 200.000 frt alaptőke felének, vagyis 100,000 írtnak (részvényenkint 40 frt), visszafizetésére vonatkozott. Az igazgatóság erre vonatkozó indokolásában kimutatta, hogy a vidéki 308 pénzintézet közül csak a temesvárinak van nagyobb (240 ezer frt) alaptőkéje, mint az egri takarékpénztárnak ; kifejtette továbbá az igazgatóság, hogy az alap­tőke felének visszafizetése által nem lesz veszélyeztetve az intézet hitele s példáúl felhozta a pozsonyi takarékpénztárat, melynek 120.000 frt alaptőke mellett 10 millió frtnyi betéte van ; végül be­bizonyította azt is az igazgatóság, hogy mig a 80 frtos részvény csak 5 irtot jövedelmezett, addig hasonló körülmények között 40 frt után 4 frt osztalék jut s nem fog használatlanéi heverni, vagy 5% ka- matot hozva az intézet betéti pénze. A közgyűlés az igazgatóság indítványát elfogadta, s megbízta az igazgatóságot azzal is, hogy jóváhagyás végett a közgyűlésnek határozatát az egri kir. törvény­székhez terjeszsze be. Ezután a gyűlés szétoszlott. — Az udvarias Eger. Mátékovits Mór úr szőlőjében produ- cálták a kormány által kiküldött vándortanitók a szölömetszést szombaton, s ki is dolgozták magokat egész az elfáradásig. S a szőlőhegyről mégis gyalog kellett besétálniok sáros Egervárosába, mert a hatóságnak még arra sem terjedt ki a figyelme, hogy vendégeink számára kocsit rendelt volna; pedig a városnak magá­nak is vannak lovai. — Gyászhirek. Mély részvéttel olvastuk a következő gyászjelen­tést: Ivádi Ivády Miklós és neje Hertendy Hermin, úgy gyermekei: Jolán és Margit; továbbá Ivády Albert és gyermekei: Aladár, Pál és Róza; Ivády Károly, Ivády Béla és neje Csiky Jozéfa, úgy gyermekei: Ilona, Tihamér, Béla, Antonia és Sarolta; Ivády Dezső és Gyula fájdalmas szívvel jelentik a szeretett édes anyának, ille­tőleg anya s nagyanyának özv. Ivády Gáborné, sz. gojzesti és mezőmadara8si Madarassy Máriának 1881. marcz. 28-án, reggel 8 órakor, életének 74-ik évében, végelgyöngülés kö­vetkeztében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei f. hó 30-án, délután 4 órakor Ivádon tétettek nyugalomra. Béke hamvaira! — Tegnap éjjel húnyt el Nagyfejed Amalia kisasszony; temetése ma délután 5 órakor lesz. — Jótékony czélú hangversenyt rendez vasárnap, april 3-án esti 7 órakor a törzskaszinó nagytermében, a jeles hegedüjátszó Hirsch Hugo ur és több műkedvelő. A hangverseny prog- rammja: 1. Férfi négyes „Szabadságdal“ Kückentöl. 2. Nyitány „Bánkbánból“ Erkel Ferencztöl, négy kézre zongorán előadják: Eötvös Róza és Tövissy Rácz János. 3. „Bölcsödal" Rehfeldtöl, előadják hegedűn Hirsch Hugó és zongorán Buzáth Camil urak. 4. Magándal „Trovatoreból“, előadja Kovács Endre úr, zongorán kisé­ri Tövissy Rácz János. 5. Sonata, Bethoventöl, előadják hegedűn Hirsch Hugó úr és zong. Nordmann Chorin úrh. 6. Magyar ábránd, zongorán előadja: Buzáth Camil úr. 7. Trio, Mendelsohntól, előad­ják : hegedűn Hirsch Hugó és gordonkán Chochola és Tövissy Rácz János urak. 8. Férfi négyes, „Túl a hegyen,“ szövege Kapácsy Dezsőtől, dallama Zsasskovszky Károlytól. Jegyek előre válthatók Bernecker Ferencz úr kereskedésében és este a pénztárnál. — A néptanítók hadmentességi dijat nem kötelesek fizetni; mert az 1880. évi XXVII. t. ez. 3. §-ához való utasítás 2, pontja azt mondja: „A törvényesen bevett egyház és vallásfelekezetek papjelöltjei, növendékei és papjai, valamint a népiskolai tanítójelöl­tek és néptanítók hadmentességi dijat nem kötelesek fizetni." — A „kereskedelem és iparu czimü debreczeni hetilap e hó végén megszűnt. A czimében jelzett érdekeket derekasan képviselte s oly pártolást érdemelt volna, hogy továbbá is fennállbasson. — Mit akarnak „politizálás11-nak minősíteni? E részben a „Mis- kolcz“ ezeket irja: „Janó Sándor miskolezi királyi ügyésznél láto­gatást tett lapunk tulajdonosa, Bódogh Albert orsz. képviselő, ki csak azért útazott le ez alkalommal a fővárosból, hogy ama hírek­nek, a melyek a sajtó útján a miskolezi királyi ügyész eljárásáról forgalomba hozattak, és a melyek a miskolezi lapok fennmaradá­sára oly félelmeseknek tűntek fel, mibenlétéről közvetlen érintke­zés útján meggyőződést szerezhessen. És fájdalom, meg is győző­dött arról, hogy a hir nem volt sem vak lárma, sem túlzás; — mert az ügyész neki is kijelentette, hogy a felsőbb helyről vett útasitás értelmében neki kötelessége lesz ezentúl mindazon lapokat, a melyek mint társadalmi lapok, cautiót nem tettek, figyelemmel tartani és mihelyest azok akár személyekről, akár egyletekről, vagy intézményekről bíráló közleményeket hoznak, sajtóperbe fogni; mert ez mint a cautió nélküli lapok jogain kivül eső politizálás fog te­kintetni ; még az sem tesz különbséget, ha amaz egyletek vagy intézmények, nem politikai hanem magán, társadalmi jellegűek; a nevezett lapok egyszerű hírek közlésén túl nem terjeszkedhetnek.“ — A budapesti polgári kereskedelmi testület a képviselővá­lasztások közeledte alkalmából következő körlevelet bocsátott szét: „A jelenlegi országgyűlés utolsó ülésszaka befejezéséhez közeledvén, a magyarnemzetnek rövid idő múlva ismét alkalma lesz kijelölni azon férfiakat, a kik a legközelebbi években hivatva vannak a nemzet sor­sának intézésében tevékeny részt venni. Az ország választó polgá­raira háramló feladat nagy jelentőségét és anyagi helyzetünk ko­molyságát tartván szem előtt, a társulat hazafias kötelességet vél teljesíteni, midőn az ország kereskedelmi és ipari érdekeinek ápo­lásában munkálkodó társegyleteket és testületeket felhívja, hogy ezen legbecsesebb alkotmányos jogunk gyakorlásában egyértelmű és vállvetett eljárásban állapodjanak mog. A legközelebbi országgyű­lésnek erős meggyőződésünk szerint egyik föfeladata lesz, az or­szág anyagi érdekeinek erélyes felkarolás és a productiv munka érvényesithetésére szükséges feltételek megteremtése által oda hat­ni, hogy a nemzet egyrészt megállhassa helyét a szellemi elhala­dásért és az anyagi függetlenségért Európa mívelt népeivel foly­tatott békés küzdelemben, és hogy másrészt megfelelhessen azon súlyos követelményeknek is, melyeket a modern állam polgárai iránt támaszt. Ezen hazafias ezél pedig csak úgy lesz biztosan elér­hető, ha a képviselöház kebelében, más országok példájára, az ed­diginél nagyobb számban foglalnak helyet oly férfiak, a kik szint­úgy fogékonysággal birnak az ország közgazdasági érdekei iránt, a mint a kereskedelem és ipar terén való hivatásszerű munkálko­dásuk folytán amaz érdekek ápolására kiválóan képesítve is van­nak. Azt hiszszük ennélfogva, hogy nemcsak speciális szakérde­keinket szolgáljuk, hanem az ország közérdekében is cselekszünk, ha a küszöbön álló képviselő-választások alkalmával oda törek­szünk, hogy a kereskedői és iparos osztálynak a törvényhozó tes­tületben az öt megillető befolyás biztosittassék. Tisztelt pályatársak! Az ország minden vidékén folyamatban vannak az előkészületek a választási küzdelemre. Itt tehát az ideje, hogy mi is haladék nél­kül megindítsuk a mozgalmat, hogy a választó polgárság összes kereskedői és iparos elemei öntudatos és egyértelmű eljárásra tö­mörüljenek.“ — Gabnapiaczunk forgalma a múlt heti jelentés óta nem változott, az árak is változatlanok. Tiszta búza 10.60—11.80, rozs és két­szeres 9.20—9.80, kukoricza 5.20—5.50, árpa 6.50—7.50, zab 5.30—5.60. Nyilttér. Venszlovszky Lajos Tisza-Polgárról ide költözött szabómester az „Eger“ lap 12-ik számában ellenem közölt rágal­mazásaival csakis önmagának állított ki szegénységi bizonyítványt, miután elárulta a t. közönségnek, hogy ö az oly lármával hirdetett nagyvárosi tapasztalatokat csakis T. - Polgáron szerezte és látköre ennél tovább nem is terjedt, mert ellenkező esetben nem tehetne oly ostoba állítást, hogy én bevásárlásaimat a legutolsó, ö azonban a legelső forrásnál teszi, és meggondolhatta volna, hogy a t. közönség engemet helybeni 40 évi szeplőtlen működésem óta sokkal jobban kiismert, minthogy el lehetne hitetni, hogy én a leg­utolsó forrásra volnék utalva. Ami pedig Venszlovszkynak további állítását saját bevásár­lásaira vonatkozolag illeti, én igen dicséretre méltónak tartom, hogy ö csupán a nők iránti hódolatból „W eisz Izsák- n é t“ (kitől ruhakelme raktárát bizománybán bírja) első beszerzési forrásnak nevezi, és miután én előre haladt koromnak daczára sem vagyok nögyülölö, „Weisz Izsakné ezég érdemeiből, mitsem akarok levonni. Ezzel az ügyet részemről befejezettnek tekintem. ELEIN JAKAB. SALAMON IWDOEF és NEUMANN BEÜT A, (93) 1* Egerben jegyesek. *) E rovatban közlőitekért felelősséget nem válal a Szerk. Felelős szerkesztő: IDr. István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom