Eger - hetilap, 1881

1881-03-31 / 13. szám

118 A közigazgatási bizottság részéről Egerben 1881. márczius 7-én tartott ülés jegyzőkönyvének részes kiírása. Dr. Albert Ferenc* kir. tanfelügyelőnek, mint a népszámlálási anyag felülvizsgálatával megbízott bizottsági tagnak a felülvizsgálat eredményéről szóló végjelentése és kimutatása. Ezen oly nagy szor­galom, lélekfeszitö gondosság, mindenre kiterjeszkedö pontosság és a legapróbb részletekre is világot vető szabatossággal összeállított jeles munkálat a szükséges számú példányokban kinyomatni s a féléves alispáni jelentéssel a megyei bizottság elé terjesztetni és minden megyebizottsági tagnak megküldetni rendeltetik; a mun­kálat szerzőjének s kitűnő szakférfiúnak pedig a felülvizsgálat fáradságos és áldozatos teljesítése- s az oly becses végjelentés és kimutatás beterjesztéseért köszönet és elismerés nyilvánittatik. Az •/. alatti kimutatás, mely a betöltött házi gyűjtő lajstromok és szám­láló lapok számait tünteti föl, az országos statisztikai bivafalnak megküldetik, s az Aldebrő, Rbéde és Bátor községekben észlelt feltűnő népszámapadás okairól a jelentés bekivántatik. Miről Al­bert Ferencz biz. tag tudomás 8 az alispán további intézkedés vé­gett értesittetnek, egyúttal a megyei hivatalos lapban is közhírré tétetvén. A földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi ministernek körrendeleté a törvényhatóságokhoz, a phylloxera rovar elleni védekezés hathatósabb volta érdekében. Az 1880. II. törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján és az országos phylloxera bizottság meghallgatása után a következő­ket rendelem el: 1) A phylloxera rovar leküzdésének egyik fő fel­tétele az lévén, hogy a baj minél kisebb tért foglaljon el, tehát idejekorán észrevétessék, szükséges, hogy a szőlők folytonos és szi­gorú felügyelet alatt álljanak és szükséges, hogy a ministerium in­tézkedéseinek végrehajtása czéljából a kellő közegek mindenütt rendelkezésre legyenek. E czélból utasítom a törvényhatóságot, hogy amennyiben a megye területén levő szölömivelés terjedelme, illetőleg egyes járásokban való kiválóbb fontossága, vagy a phyl- loxera-vész közelsége igényli, egy a törvényhatóság első tisztvise­lőjének elnöklete alatt állandóan működő pbylloxera-bizottságot küldjön ki, mely első sorban a szőlőtulajdonosokból és a termé­szettudomány szakembereiből alakíttassák. E phylloxera-bizottság a phylloxera-vész tekintetében kiadott rendeletek és utasítások vég­rehajtása iránt azonnal intézkedik, elnöke azonban a törvényható­ság közig, bizottságának a tett intézkedésekről utólagosan jelentést tenni tartozik. 2) A phylloxera-bizottság a szőlővel miveit terüle­tek terjedelméhez és felvételéhez képest a törvényhatóság területén egy vagy több oly kiterjedésű járást alakit, mely felett egy egyén kellő felügyeletet gyakorolhat. Minden ily járásra a törvényhatóság egy-egy phylloxera biztost hozzon javaslatba, ki is megbízatását innen nyerendi. E biztosoknak phylloxera vizsgálatban jártasaknak kell lenniök, mi végből esetleg phylloxera lepett területen beokta- tandók lesznek. Föladata lesz a biztosoknak: a) a szőlők felülvizs­gálata; b) ha phylloxera jelenlétét felfedezik, rögtöni jelentéstétel: a) az alispánhoz; b) a járási szolgabiróhoz; c) ministeriumhoz; c) az elrendelt intézkedések elzárolás, szénkénegezés sat. végrehajtá­sa. d) phylloxera-bizottságok alakítása mindama községekben, me­lyek több, mint 300 kát. hold szőlővel bírnak, vagy ha kevesebbel is, de hol ez iránt hajlandóság mutatkozik és értelmesebb egyének találtatnak. A phylloxera biztos állása tiszteletbeli, tényleges dologi kiadásai azonban a törvényhatóság illető közegének igazolása ese­tében a földm., ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által megté­ríttetnek. 3) Minden község elöljárósága szigorúan utasítandó, hogy éven kint junius hó 10 és 25-ike közt a határban levő összes sző­lőket, úgy szőlőtőkékkel beültetett kerteket egy községi tanácstag, a hegymester és a község egyik-másik értelmesebb szőlőtulajdo­nosának kíséretében bejárja, s a bejárásról, úgy annak eredményé­ről, t. i. hogy gyanús beteges tőkék találtattak-e? a szbirónak leg­később junius 30-áig jelentést tegyen. Hol községi phylloxera-bi­zottságok vannak, ott az elüljárósága határbejárásról a bizottságot értesíteni és a bejárást a bizottság kiküldötteinek közbejöttével tel­jesíteni köteles. 4) A községi elöljáróság köteles továbbá őrködni a felett, hogy mindenütt ott, hol szőlőhegyi tanács van, ennek tag­jai szölökerülök és pásztorok, valamint vinczellérek a phylloxera rovar elterjedésének vészes következményeiről kellően tájékozva le­gyenek, egyszersmind az alkalmazandó összes óvintézkedésekről a legkiterjedtebb módon tudomással bírjanak; a vész elhurczolást gátló intézkedéseket megtartsák, s a szölömunkásokkal is megtar­tassák. 5) A szbiró felelősség terhe alatt köteles őrködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörténjék. Az összes községekből beérkező jelentéseket öszszefoglalni és leg­később julius 15-éig az alispánhoz beterjeszteni tartozik. Ha a já­rásban biztos működik, a jelentés másolatban evvel is közlendő. 6) A járásbiztosok feladata lévén a szőlők felülvizsgálata, ezek is a szükséghez képest időközben is tett jelentéseiken felül minden év­ben julius 15-éig legkésőbb jelentést tartoznak tenni arról, hogy a szőlőket minő állapotban találták, az elüljáróságok által -tett bejá­rásokról minő hiáoyt vagy mulasztásokat tapasztaltak. 7) A tör­vényhatóságok úgy a szolgabiróknak a határjárásokról szóló, mint a biztosok jelentéseit legkésőbb julius 30-áig a ministeriumhoz tartoz­nak bemutatni. 8) Minden szőlő és kerttulajdonos tartozik megen­gedni, hogy a községi elüljáró a határjárásokra kitűzött, továbbá a járási phylloxera biztos, a megyei és községi phylloxera-bizottsá­gok tagjai, végül a ministerium által kiküldött közegek a szőlőkbe és kertekbe bármikor, a szölöérésének idejét kivéve, beléphessenek, azokat megtekinthessék és ha szükségesnek látják, egyes tökét ki­áshassanak. 9) A szölöveszszönek, úgy a simának, mint gyökeresnek, egy község határából a másikba való szállítása továbbá is szigo­rúan tiltatik. A jelen rendelet, nevezetesen annak 3. és 4. pontja ellen vé­tő községi elüljárók, tehát azon elüljárók, kik a felügyeletük alá helyezett terület átvizsgálását hanyagul vagy éppen nem teljesitik, s a vész elburczolását gátló intézkedések megtartását kellő figye­lemmel nem kisérik, az 5. pontbeli kötelezettségnek meg nem felelő szolgabirók, tehát azok, kik kellő pontossággal nem örködnek a szőlők bejárásának idejében leendő eszközlése felett, s az erről szóló jelentések beterjesztését elmulasztják; a 8. pont ellenére a szőlők és kertek vizsgálatának ellenszegülő vagy azt akadályozó tulajdonosok ; 9. pont ellen vétők, tehát azok, kik szölövesszöket csempésznek, vagy kik a csempészést bármimódon elősegítik; átalában pedig azok, kik az e tekintetben kiadott vagy kiadandó rendeletek ellen bármimódon vétenek: az 1880. II. t. ez. értelmé­ben 100 írtig, ismétlés esetében 200 írtig terjedhető pénzbírsággal esetleg megfelelő elzárással bűntetteinek. A budapesti tenvészállat-vásár szabályzata. I. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi k. minister a szarvasmarba- és juhtenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten folyó évi május hó 6., 7., 8. és 9. napjain szarvasmarha és juh- tenyészállatokból vásárt tartat. II. A vásár czélja az, hogy a tenyészállatokat venni szándé­kozók a jelesb állatok beszerzési forrásaival megismerkedjenek, hogy a vásárláshoz kívánatos választékkal rendelkezzenek, viszont, hogy az eladok állatjaikat nagyobb számú vevővel megismertethessék, egyszóval, hogy a tenyészállatok adás-vevése megkönnyítetvén, ez által azok tenyésztése és terjesztése elömozdittassék. III. A tenyészállat-tulajdonosoknak a vásárban való részvétét fokozandó, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minister a jelesb tenyészállatok díjazására az alább irt pénzbeli jutalom­dijakat engedélyezte. IV. A vásár és kiállítás rendezésére az e végre felkért orszá­gos gazdasági egyesület közbejöttével egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten a Köztelken székel. A vásár Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartatik. V. A vásár május hó 6., 7., 8. és 9. napjain mindig reggel, 10 órakor kezdődik és délutáni 6 órakor végződik. VI. A vásárra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül: A) Szarvasmarha, bika, bikaborju, tehén, üsző és üszöborju. I. Magyar, II. Nyugati fajta. B) Juh, kos, kosbárány, nőstény juh és bárány. I. Merino: a) electoral negretti, b) hazai fésűs gyapjas vagy franczia irányú. II. Racka. III. Angol husjub. IV. Egyéb fajták. Magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulaj­donosok birtokában levő állatok is vásárra bocsáttatnak. A dijakra azonban külföldön nevelt állatok csak az A) II. és B) III. IV. alatti csoportokban versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtelenné tett vagy egyéb okból tenyész­tési célokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáthatók. VII. A vásárra a bejelentések a vásárrendező bizottság által szétküldött (illetőleg attól nyerhető) bejelentési minták felhaszná­lásával két példányban legkésőbb apr. hó 10-éig bezárólag kell, hogy a vásárrendező-bizottsághoz czimezve a Köztelekre küldesse­nek, minden bejelentéshez a tenyészet egészségi állapotát igazoló egészségi bizonyítvány csatolandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom