Eger - hetilap, 1880

1880-05-06 / 19. szám

148

. . . S bizony, bizouy, e sejtelem valósúlt. . .

Akkor utólszor karoltalak át,

Jelen, jövő nem adja vissza többé A viharos, zord, boldog éjszakát,

S bár érezem, hogy a te drága képed',

Lelkembe vésve, most is viselem:

Ez éjszakákkal odalett hűséged,

Te mindörökre meghaltál — nekem.

De, amit kértél, olyan siron-túli Találkozás, mégis gyakorta van.

Nem én megyek, te jösz el éjjelenkint,

Ha a vihar az ablaknak rohan.

Bús éjszakákon, éber álmaimban Előttem állsz, te fényes, szép alak. . .

— Bizony, csak furcsa éjszakák valának,

Amikor én meglátogattalak!

Csillaf/h Mór.

Hevesmegyei helynév magyarázatok.

A vidéki lapok hasábjain, megkezdettem „A helynevek magyarázója“ czirnü gylljteményemb öl adatokat közölni, megyék szerint felosztva.

Az ezen megyére vonatkozó helynév-magyarázatokból is bátorkodom alább abc-rendbe sorozott mutatványokat adni, kérvén azokat, kik ily magyarázatok birtokában vannak, hogy azokat velem közölni szíveskedjenek.

Aranyos helység. Nevét némelyek sárgaszinü földjétől, mások Marsilius iró után azon nevezetes körülménytől, hogy itt a régi időkben aranybányászat volt, származtatják.

Besenyő h. Ezen névről a tudósok füzeteket Írtak össze és Jernei szerint az ily nevű helynevek, a Besenyő nevet viselő néptől (mely négy különböző időszakban jötte hazába) származnak. Ezek neveit Béla király névtelen jegyzője és Kézai Simon krónikás kü- lönbözökép adják, u. m.: Biceni, Bisseni, Picina stb. (Lásd bővebben Ensel: Helynevek magyarázója II. füzet, 215—225 1.)

Cseh vár, Szolnok és a tó között, nevezetes rom, mely Mátyás király idejében vár volt és az azt körülfogó tó vizétől Tószegi várnak is hivatott, de Uderszki, cseh rabló vezér, hatalmába ejtvén, róla a vár és környéke Csehvár nevet vett fel. A rege róla az, hogy Uderszki Kerecsend földesurát, Bercholdot, bosszúból megtámadván, Etelka nevű leányát elrabolta és más várába záratta, midőn Mátyás király, Pál név alatt, hozzá belopódzott és arra bírta, hogy sípjával jelt adjon, mire a vár kapuja leeresztetvén, a király emberei, Hédervári püspök vezetése alatt, berontottak, az őrséget lefegyverzék és nemcsak a csehrablók kezei közt már veszélyben forgott királyt, de Etelkát is épségben szabadják meg. Ezen regét közli a „Bpesti viszhang“ (1855. évi 20 és 21. számában.) A nép e helyet ma is Csehvárnak nevezi.

Eger város. Nevét különbözöképen magyarázzák. Némelyek azt tartják , hogy a legrégibb időkben Adriauus illir törzsből való nép lakta és ettől eredt latin neve: Agrianus, magyarítva: Eger. Mások szerint a honfoglaláskor Eger nevű vitéznek jutott e hely. A történetírók szerint itt római város volt, Candanum név alatt, mely később eger-fákkal ültettetvén be, ezen fanem után nyerte nevét. Tréfás adat, hogy az idetelepedöket egy kis egér vezette volna e helyre; ez, valamint azon adat, hogy a város Eger vizétől kapta nevét, nem kielégítő magyarázat. Lássuk az egyes Írókat. Ptolomaeus az itt létezett római gyarmatot Candánumnak nevezi. La- sius szerint Egür vitéz volt e föld ura. (Lib. 12. cap. 14). Bonfi- nius azt állítja, hogy itt földműveléssel foglalkozván a nép, a latin ager és agricultura szóból vette fel a város az Agria nevet. Annyi bizonyos, hogy a hunnok idejében e hely már nevezetes város volt. (Lásd bővebben: A magyar föld s népei. 1846. IV. fűz. 3. 1.) Egerrel kapcsolatban megemlítjük Dobó emlékét az egri várban, a mostani kálvária alatt, melyet Dobó István, az egykor hires Egervár védőjének emlékére Pyrker László egri érsek veresmárványból emelt az 1833. évben, rajta a következő felirattal: Az igaz haza- fiúság és vitézség halhatatlan érdemének méltó tekintetéből Dobó István Egerváros hős védőjének. P. J. L. P. 1833.

Felnémet h. Hagyomány szerint IV. Béla király idejében, a tatár-pusztitás után, a benépesítés különböző országok lakosaiból történvén, e helyre az akkori egri püspök Lambert, részint Lüttich- böl, részint Szászországból hozott földművelőket, és mivel német

ajkúak voltak és a földek felső részét kapták, Felnémet nevet vett fel. (Mártoníy K. 1859)

Gyöngyös v. Hevesmegyében, melyről a régi versiró Berki Farkas András iija :

(Gyöngyös gyöngy kis város,

Gyöngy ek lakossal,

Gyöngyeknél gyöngyebbek,

Ennek Asszonyai.)

Nevét a mellette lévő Gyöngyös folyamtól , s az annak ágyában talált valódi gyöngyöktől nyerte, a hagyomány szerint azonban Árpád leányát hívták Gyöngyösnek, ki felettébb kedvelte a vadászatot s a Mátrában üldözte a gyors futása vadakat. Egy ily alkalommal a patakba fürösztvén meg tagjait, rosszul lett, s rövid időn kiadta lelkét; testét ott, hol elhunyt, temették el, sírjánál Táltosok telepittetettek meg, hogy folyvást áldozatokkal tiszteljék emlékét. A nép a patakot, mely öt megölte, a leány nevére Gyöngyösnek nevezte, igy hivatik mellette a város is, mely monda szerint épen azon hegy alatt épült, hol el van temetve. (Remellay G. Múltúnk hölgyei. I. k. 105. lp.)

Halmaj h. Nevét azon körülménytől kapta, hogy egy halom aljában építtetett és a halom-aljból lett halmaj. Közel lévén a visontai szöllö-hegyekhez, a neve megfelel természeti fekvésének.

Istenmezeje b. Ipolyi Arnold, a névnek mithosi értelmet ád, szerinte a nép ősi szokás alapján felajánlotta földjét terem- tőjének, s igy e névben a buzgalom kifejezését látja. (Magyar Mitho- logia 1854. Ip. 16.)

K o h á r i kútja, Eger határában közel Agárdhoz, ma egy völgy neve. hol jó ivóvizet adó kút áll. Állítólag midőn a török Eger városából kifizetett, itt Kohári István serege feküdt, és ez feltalálván a jó ivóvizet, vezére darázsköböl rakatott kutat, mely Kohári nevét vette fel. (Mártoofy.)

Látó kép a Csány felé eső útvonalban egy terület, melyről Kállay F. Írja, hogy ott a régi időben a bálvány-imádó kúnok szobrot emeltek, és annak látására s imádására jártak oda; hivatkozik egy 1279-iki oklevélre, mely szerint Alpsa és Uzzur kún vezérek téritették meg a népet és döntötték el a látóképet. (Pogány magyarok vallása 31. lp.)

Mátra, hegysor, melynek tövében több helység teríti el, hagyomány szerint nevét a latin máter szóból kapta, melynek jelentősége magyarban : anya, mert a hires Kárpát-hegységnek egyik fő ága, mint a Fátra, mely a latin fráter testvér szótól eredeztetik. (Folyt, köv.)

__________ fí. Ensel Sándor.

C

sekély szolgálat, nagy jutalom.

Egy kellemes tavaszi estén kertünk lugasának árnyában sze- mevilágát vesztett öreg nagybátyánk, egy derék rokkant hadfi, ki résztvett a napóleoni háborúkban, a következő harczi eseményt be- szélé el nekünk.

„A háború országos szerencsétlenség, s csak az nem látja annak, ki a csata zajában puskaropogás és ágyúdörgés között teljesiti hazafiui kötelességét. Az igazi katona a háborúban legtöbbnyíre azt hiszi, hogy ö a föszemély az egész világtörténelemben s azért övé tulajdonképen az egész föld is. így volt ez velünk is Francziaországban akkor, midőn Napóleonnal viseltünk háborút. Ha mi németek oly hosszú időn át a francziák részéről eltűrtünk is egy kis henczegést, úgy ezt mi, tehetségünk szerint viszonoztuk is nekik. A szövetségesek végre egyesültek s váltakozó csatározások után Napoleon végre is oly érezhető veszteségeket szenvedett, hogy a szövetségesek győzelmes előnyomulásának nem állhatott ellen.

Kis csapatommal egy alkalommal erdőn kellett átvonulnom, hogy a francziák mozdulatait megfigyeljem. A térség halmos volt, öblös utakkal ellátva, ép oly alkalmas az elrejtőzésre mint rajtaütésre. A magaslatokat szándékozám elérni, honnan messzire kilátás nyilt. Embereimet kisebb csapatokra osztám s vigyázva előrenyomulást vezényeltem. Marsirozásunk alatt csak kifosztott, üres házakra bukkantunk, sehol még egy darabka kenyérhéjat sem találtunk. Gyanús jeleket azonban sehol sem vettünk észre. Egyszerre különös zajt vélék hallani. Elöresiettem tehát azon irányban. Embereimnek vonalát megszakítván, egy cserjék által körülövezett barlangban egy csapat parasztembert találtam; kik ez elhagyatott helyen asszonyaikat, gyermekeiket s jószágaik és vagyonuk egy részét rejtették el. Embereimnek a rejtekhelyei az onnan felszálló füst áruiá el. Csakhamar a zavargó tömeg előtt állottam. Embereim némelyike az asszonyok és gyermekek között a gazda szerepét akarta játszani; mire én lelkemböl felháborodtam. Mig egyrésze a