Eger - hetilap, 1880

1880-03-18 / 12. szám

93 ravich Bertalan ügyvéd úr nyitotta meg, ki Kossuth Lajosért ürí­tette poharát ; utána Békeffy László az 1848-iki honvédeket, Csiky Sándor és Csernyus Kálmán urak pedig az ifjúságot éltették. — A hevesmegyei takarékpénztár márczius 14-én tartá ez évi rendes közgyűlését, melyben többek közt határozattá emeltetett, hogy az eddig divott szokás, melynél fogva egyes betevők azon nem helyeselhető kedvezményben részesültek, hogy betett pénzeik után 5 százalék helyett 6-ot kaptak, julius 1-töl megszüntetik, s igy a betevők minden különbség nélkül 5°/0 kamatban részesülnek; kivételt képeznek azonban a jótékonyczélu alapítványok, melyek ki nem vétetnek, ezek után a rendes kamatlábon fölül egy százalékkal több adatik, mi jelenben 6 százalékot teszen, A bu­dapesti pénzintézeteknél 3 százalékra elhelyezett tökepénz helyett állampapírok vásárlása határoztatott el; az osztalék 40 írtban álla­píttatott meg egy részvény után. — A váltó-kölcsön után fize­tendő kamatláb 8 százalék. — Kimutatás a hevesmegyei takarékpénztár által 1880. már­czius 14-én tartott közgyűlésben az 1879-ik évi nyereményből jó­tékony czélokra adományozott összegekről: Az 1848/9-ki honvéd- menbázra 50 forint. Az egri irg. szerzet kórházában egy alapitó be­tegágyra 80 frt. Az egri irg. nénék kórházára 40 írt. Ugyanoda női tébolydára 40 frt. Az egri kisdedovodának 30 frt. Hevesme- gyei nöegylet alaptőkéjéhez 30 frt. Heves-szolnokmegyei nöegylet- nek 30 frt. Egri jogászsegélyzö egyletnek 20 frt. Egri kath. le­gényegyletnek 20 frt. Egri gymnasiumi önképzö egyletnek 20 frt. Egerváros lámpavilágitására 50 frt. Egerváros Ínségeseinek 100 frt. j Egri dologházra 100 frt. Egri önk. tűzoltó-egyletnek 150 frt. An- j goi kisasszonyoknál iskolába járó szegény leánykáknak 67 frt 37 kr. Összeg 827 frt 37 kr. A segélyzett egyletek értesít,tetnek, hogy az illető összeget azonnal felvehetik. Babies István, elnök. * Az egri takarékpénztár mint részvénytársaság 1879. évi zárszámadásából feljegyezzük, hogy 200,000 frt befizetett alaptőke és 1,195,651 frt 31 kr. forgalom mellett, 25,102 frt 78 kr. tiszta jövedelmet mutat ki, melyből egész részvényenkint 10 frt oszta- 1 é k kifizetését indítványozta az igazgatóság. Jótékony czélokra az intézet 60 frtot adományozott. — Az egri kát. legényegylet tagjai védszentjök sz. József-Unnepét az irgalmas szerzet templomában f. hó 14-én tárták meg. Az egy­let buzgó alelnöke Sivampel József által tartott szent-misén, az egylet tagjai közöl igen számosán voltak jelen és végezték el a húsvéti sz. áldozást, mely tény tanúskodik arról, hogy az egylet buzgó alelnöke és tevékeny uj titkára Lestál Ágoston nem kiméinek semmi fáradságot, mely a legényegyletet tagjainak össze­tartását és művelődését előmozdítja és eszközli. Ki kell ezúttal emel­nünk az egylet szakképzett és kiváló tevékenységű énektanárát, Izsépy Béla urat, kinek vezetése alatt az egylet dalárdája igen szép haladást tett, miről a sz. mise alatt énekelt négyhangu énekek szabatos előadása is tanúskodik. — Műkedvelői előadás. A jogakademia polgársága jövő szom­baton tartja meg a műkedvelői előadást segélyzö-egylete javára. Két egy felvonásos vígjátékot adnak elő: „A miniszterelnök bálja“ és „A véletlen“ czimüeket ; az elsőben a szereplők : Dominkovich Marie és Tormásy Eszter úrhölgyek, továbbá Ligetkúthy Iván, Markovich Lajos, Vay Sándor, Békeffy László és Subich György urak ; a másodikban pedig : Specziál Mariska úrhölgy, Hooz Bálint, Elek Árpád, Roth Lenczi és Botka István urak. A két vígjáték kö­zött Lörinczfy Paula úrhölgy és Zsaszkovszky Károly úr zongoráz­nak, Izsépy úr pedig népdalokat fog énekelni. — Ismételve felhív­juk a közönség becses figyelmét ez élvezetesnek Ígérkező estére, s reméljük, hogy a jogakademia becsét, melylyel városunkra és vi­dékére nézve bír, felfogva, ezen a szegény, szorgalmas és jóviseletü joghallgatók segélyezésére rendezett műkedvelői előadást tömeges pártolásával fogja kitüntetni. (Bßküldetett.) A hírneves művész, szobrász: Casagrande Márk KalSTSnák hire a legélénkebb sensacziót idézte elő városunkban. Min­denki, ki öt ismerte, úgy sajnálja, mintha csak polgártársunk lett volna. Ha születésénél fogva Olaszországhoz tartozott is, mi egri lakosok öt szinte a magunkénak tartottuk, mert életének nagy ré­szét köztünk töltötte, s a boldog emlékű hírneves költő és egri érsek Pyrker László által építtetett híres érseki egyházunkat, szellemének és művészetének kitűnő müveivel gazdagította. Ezen egyház hom­lokzatának és belsejének számos szobra az ö kezeiből került ki, 8 ezenföltil még nőül is egy itteni polgári családnak (Kovács) szép, s női erényekben kitűnő virágát: Máriát vette el, (mely családnak köztünk még több tagja él) ki a mestert egész élete fogytáig bol­dogította az idegen földön. Ezen oknál fogva mi öt, mint hazánk fiát, s majdnem mint rokonunkat gyászoljuk. Ha valami az elhúnyt mester hátra maradt özvegyét vigasztalhatja, úgy biztos lehet, hogy férjének emléke ismerőseinek szivében mindenkor élni fog, és ezen emléket leginkább fentartandják még a későbbi századokban is, ki­tűnő müvei. Egerben, márcziushó 15-én 1880. Többen. — Figyelmeztetés pofonnal. Midőn hétfőn délután a polgárság és ifjúság össze volt már gyűlve a lyceum előtti téren: egy alföldi ember kocsiját a néptömegre akarta húzatni megrökönyödött lovai­val. Egy fiatal ember udvariasan figyelmeztette a „földit“, hogy okosabban cselekszik, ha az útszélen hajtat el. Erre egy rendőr odaugrik a fiatal emberhez s pofon teremti, hogy miért merte ö a kocsinak útját állani ? A rendörhadnagy úr a járdáról gyönyörkö­dött veres sapkás neveletlen közege föllépésében. A fiatal embert pedig a pofonon kivül még be is kisérték. — Bizony csak be kell ismernünk, hogy halad a mi rendőrségünk, maholnap utóléri a fő­városit — a gorombaságban. — Rakonczátlankodó honvéd. Vasárnap délután Hajas köz­honvéd együtt borozgatott egy hóhér-parti korcsmában egy másik bajtársával. Itták a hegy levét s Hajas takarosán berúgott. Széles jó kedvében elővette oldalfegyverét s azzal piszkált a bajtársa orra alatt, ki ezen olcsó henczegésért aztán meg találta sérteni. Hajas haragra fogta a dolgot s végig nyújtott fegyverével a bajtársa kar­ján. Az ütés oly erős volt, hogy zsibbadtan ejtette le karját Hajas bajtársa. Hajas segített még rajta egy vágással. Ezután Hajas, ki vagyok, mi vagyok : kiugrik az utczára, kihúzott oldalfegyverével döngeti a kapukat, ijeszti a kapuban beszélgetőket szörnyű módon való halállal s viszen végbe éktelen káromkodást. Mig ö ezeket cselekszi, azalatt bajtársa följelentette vitézkedéseit s őrjárat jött érte a segédtiszt vezetése alatt. De Hajas ekkor sem engedett a magáéból, szembe szállott a segédtiszttel is, őrjárattal is. Végre is csak megkötözve tudták a laktanyába kisérteni. — Csöndélet Széken. Nincs ott városi zaj a Mátra tövénél, nem politizálnak ott az emberek, csak — lopnak, meg egymást szidják a gazdák is, elöljárók is. Klamarik Erzsébetet meglopják már az idén legalább tízszer; elvitték borát, búzáját, sonkáit, sza­lonnáját, burgonyáját s legutóljára összeszedték az aprólékát s azt is elvitték. Az elöljáróság pedig nem tudott nyomára jönni a tol­vajnak. Mikor Klamarik Erzsébettől nem volt már semmi elvinni való, akkor a szomszédságból vittek el három vég vásznat és nyolez darab sonkát. Denique a tolvajt itt sem tudták megkeriteni. Mit csináljon szegény biró, a ki nem járt künn Londonban tolvaj-nyo­mozást tanúlni? kiadta a templom előtt litánia után, hogyha van szive a zsiványnak, a ki igy meg tudja rövidíteni más feleba­rátját, hát adja vissza legalább a három vég vásznat, a sonkákat megtarthatja. A tolvajnak csakugyan volt szive, a három vég vász­nat bedobta az udvarra, a sonkákat pedig — megtartotta. Ugyan­ott az elöljáróság is igen megbecsüli egymást. A törvénybiró ötven forint elmismásolásával gyanúsítja biró uramat. Az elöljáróság pö- rölni akarja lelkészét, a lelkész meg az elöljáróságot, a kántorral sincs különben a dolog. A zsidót meg a zsellér-nép fenyegeti agyon- Uté88el, mert az Ínséges kölcsönnél kijelentette, hogy senki fiáért nem áll jót! — Gyönyörű állapotok! * A Tisza-szabályozásra és a szegedi kölcsönre S z a p á r y gr. pénzügyminiszter s a hitelintézeti csoport között végleges megegye­zés jött létre. E megállapodások szerint a záloglevelekhez hasonló, négy százalékkal papírban kamatozó czimleteket fognak kibocsá­tani. Évenkint három húzás lesz, a főnyeremény 100.000 frt. A köl­csönösszeg 40 millió forintra rúg, de czimleteket 44 millió forint erejéig bocsátanak ki. Az összes 40 milliónyi kölcsönből 25 milió jut a tiszavölgyi társulatoknak, a többi Szegednek marad. — Régi erény. Öt szál recski legény, a sorozástól megsza- badúlva, vígan dalolgatott az országúton, csak úgy gyalogosan igye­keztek haza felé. Szemközt jöttek rájok öt kocsiderékkal a bátri legények. Min, min nem, biz ők összekaptak. A bátri legények ki löcsc8el, ki meg doronggal, rárohantak az öt recski legényre s lön dulakodás és küzködés. Végre is sok lúd disznót győz; a recski legények tovább állottak, de csak négyen, mert az ötödiket közü­lök a szó szoros értelmében a földig verték a bátriak. Fejét öt helyen szakították be a szerencsétlennek. — Hiába beszélnek, meg­van még a magyarban az ősi vér; nem sokat fogott még rajta a civilisatio. * Nagyné Benza Ida a nemzeti színház európai hirü első éne­kesnője marcz. 10-én elhúnyt. * A szegedi gyásznap évfordulóját megható módon ünnepelte meg Szegedváros népe. A gyász-ünnep éjfél után egy órakor kezdődött a harangozással. A városháza tornyában s az összes tem­plomok tornyaiban megkondultak a harangok és egy óra hosszant siratták Szeged végzetes sorsát. A közönség legnagyobb része éb­ren tölté az éjt, bevárva a harangozást. A szomorú emlékű napon, a „Szegedi Hiradó“ szerint, az esti időjárás sokban megegyezett a

Next

/
Oldalképek
Tartalom