Eger - hetilap, 1880
1880-03-11 / 11. szám
XIX. év-folyam. 11. szám. 1880. márczius 11-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lycenmi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 80 kr. Felelős szerkesztő: ^Dr. ^elsete ZET'ereDa.czi- Főmunkatárs: 3I_iőrIn,czf3r János. A közigazgatási gépezet. (L.) Nincs állam, melyben a közigazgatási gépezet, a közigazgatást kezelő közegek kellő mérvben s jól megtudnának felelni feladataiknak; egy szóval nincs állam, melynek közigazgatásáról el lehetne mondani határozottan: hogy az absolute jó volna és hivatása, ezerféle feladatainak képes volna és meg tudna jól felelni. A közigazgatási közegeknek egy részét rendesen a kormánytól kinevezett hivatalnokok, másik részét pedig a helyhatóságok tagjaitól választott egyének képezik; és határozottan lehet állítani, hogy úgy a kormánytól kinevezett, mint a helyhatóságoktól választott közigazgatási közegek s hivatalnokok közt egyformán találkoznak alkalmas és alkalmatlan egyének és egyátaljában nem lehet szabályúl felállítani: hogy a kormánytól kinevezett közigazgatási hivatalnokok jobbak, a hatóságok által választottaknál, vagy pedig a választott hivatalnokok jobbak s megbízhatóbbak a kinevezett hivatalnokoknál. Másrészről való, hogy e kétféle hivatalnokok ahhoz képest, a mint a kormánytól neveztetnek ki, vagy a hatóság tágjai által vá- asztatnak, rendesen azon hatalomnak a lekötelezettjei és szolgálatra kész eszközei, a melyik hatalomnak a hivatalt s az existen- tiát köszönhetik. A kinevezett hivatalnok első sorban a kormány embere, a választott pedig a választók eszköze. így van ez Angliában, Észak-Amerikában, Francziaországban stb. Azt tehát feltétlenül lehet kimondani, miszerint azon állapot, hogy a közigazgatási közegek s hivatalnokok kineveztetnek, avagy választatnak: egyátaljában nem feltételezi azt és nem biztosíték arra nézve, hogy a közigazgatás jó vagy jobb legyen, jól vagy jobban kezeltessék s látassék el. Ez föképen az illető hivatalnok egyénisége-, jelleme-, munkaképessége-, szorgalma-, lelkiismeretessége- és bánásmódjától fog függni és tulajdonképen ott lehet lehetőleg jó közigazgatás, a hol mennél több a fentebb elősorolt egyéni kellékkel felruházott egyén foglalja el a hivatalokat, akár kinevezés, akár választás utján. Hazánk közigazgatására nézve is átalán véve el lehet mondani: hogy az, úgy ott, hol kinevezett, mint ott, hol választott hivatalnokok vannak (a nagyobb számot vetvén a mérlegbe) absolute rossz. Ami igen természetes; mert úgy a választott, mint a kinevezelt hivatalnokok közt felette kevés egyéniség találkozik olyan, ki kellőleg el volna készülve hivatására, ki bírná mindazon képességeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy állását emberül be tudja tölteni. A hivatalok betöltésénél, akár választás akár kinevezés utján történjék: kiválólag a nepotismus, a pajtáskodás, a pártfogolás, a kegyvadászat, a párt és clique-uralom játsza a döntő szerepet, nem pedig az alkalmazandó egyéneknek, a helyzet- s feladatnak megfelelő képessége. És ez egyformán így van, úgy Észak-Ameriká- ban hol választás, mint Franczia- vagy Németországban, hol a kormány kinevezése útján töltetnek be a közigazgatási hivatalok. Hazánkban a közigazgatás legtöbb hivatalnokáról nagyitás nélkül elmondhatni: hogy azoknak nagy része megannyi kényúrként jfungál1 határozatlan hatáskörében, minthogy ugyancsak bajos őket személyes felelősségre vonni; s e tekintetben mig egyfelől a törvény fedezi őket, másfelöl meg nincs törvény, mely kellőleg szabályozná s körülírná müködésök körét és módját. A legnagyobb hiány azonban az, hogy a hivalnokok legtöbbje, csak mint azután élősködő diletánsok kezelik hivatalukat; s többnyire hiányzik a hatósági rendszeres és erélyes végrehajtás, I vezénylet és az egész hatósági élet működését áttekintő és átölelő ellenörködés; és e miatt a legtöbb hivatali helytelenség, hanyagság, mulasztás és visszaélés vagy észrevétlenül marad, vagy azokat a rokonság és pajtásság elsimítja, agyon hallgatja, vagy éppen kimenti s kibujtatja a megrovás alól. Az országházban csak az imént folytak le a tárgyalások a közigazgatási reformokra vonatkozólag. Több képviselő hangoztatta a közigazgatási reform szükségességét s a kormánypárt kebelében Grünwald Béla határozott indltványnyal lépett fel, mely azonban tárgyalás alá sem vétetett, minek következtében Grünwald a kormánypártból kilépett. Az egyesült ellenzék reformprogrammját Szilágyi Dezső fejtette ki e hó 1-jén tartott beszédében, de bizonyos, hogy e programm keresztülvitele nehézségekbe ütköznék s azért még bővebb tárgyalást és megfontolást igényelne. Van abban mindenből valami, nem zárja ki egyik irányt sem. Úgy látszik, hogy csak azért készült igy, hogy alkalom adassák pártja minden tagjának nyugodt lelkiismerettel Apponyi határozati javaslatára szavazni. Kívánja a tisztviselők kinevezését, hangsúlyozván, hogy mennyire szükséges, hogy az állami akarat azonnali érvényre emelése végett a köz- igazgatási tisztviselők a központi hatalomtól függjenek; de hozzá teszi, hogy módot kell keresni, hogy a közigazgatási tisztviselők a központi hatalom befolyása alól fölszabadittassanak. Ellenőrzést akar alulról, ellenőrzést felülről. A felülről való ellenőrzést azért akarja, hogy a központból jött rendeletek pontosan végrehajtassanak, az ellenőrzést alólról pedig azért, hogy a törvények megtartása biztositassék, a netaláni differentiák esetén pedig a központ által kinevezett tisztviselőkre akarja bízni az eldöntést. A közigazgatás körébe tartozó ügyek egy részét a kinevezett tisztviselőkre akarja bizni, más részét collegiumokra, hol választottak és kinevezettek ülnének együtt, egy harmadik részét pedig a municipalis autonómia körében akarja hagyni. Óhajtja az önkormányzati testületek határozati jogát bővíteni, de ugyanekkor szükségesnek mondja ki a központi hatalom befolyásának erősebbé tételét. Tisza Kálmán miniszterelnök magatartásáról azt lehet sejteni, hogy ö a közigazgatási rendezési eszmékkel nincs még tökéletesen tisztában s a rendezést még most is korainak találja, és inkább óhajtaná, ha annak keresztülvitele még hosszabb időre elhalasztatnék. Lehet, hogy ez is csak taktika s igy gondolja kormányzói szerepének életét meghosszabbíthatni. Majd meg látjuk !
