Eger - hetilap, 1880
1880-02-26 / 9. szám
69 csúcsán Katalin mellképét tünteté fel, a külső falakat minden színben, rózsafüzérekkel körülvett lampionok födték, mig a palota belseje, hová a czárnö Potemkin karján lépett, ázsiai fénynyel és európai kényelemmel vala felszerelve: a németalföldi falszönyegek s az olaszországi márvány a velenczei üveggel és chinai porczelánnal vetélkedtek, hogy ama termeknek, melyekben a czárnö egy éjt vala eltöltendő, méltó díszeiül szolgáljanak. Midőn a mindennemű élvezettel eltelt asszony hálószobájának illatos szantálfával fütött kandallója előtt helyet foglalt, lorgnette- jén keresztül kicsinyléssel tekintett Momonoffra s kezét csókra nyújtva így szólt Potemkinhoz: „Meg vagyok elégedve Alexandro- vics Gergely, sőt több, meg vagyok lepve — jó éjt!“ S Momonoffnak mégis igaza volt, minden csak szemfényvesztés vala, mely a czárnőt Chersonig körülvette, semmi más mint e lakatlan pusztaságban elővarázsolt díszletei egy még nem látott látványos színdarabnak, melynek gépészét Potemkinnak hívták s a melyben magának Katalinnak is akarata ellenére közreműködni kellett. Ama tündér-paloták, melyek éjjel befogadták öt, nyomorúlt faálványok voltak, melyek, miután megtették szolgálatukat, megint leromboltattak ; azon városokból, melyeket látott, csak a tornyok és falak állottak fenn; azon falvak, melyek közelében feltűntek, papir és vászonra festett színfalak valának, mind csak azért alkotva, hogy öt gyönyörködtessék és a legközelebbi napon megint eltűnjenek a föld színéről; az embereket barmaikkal negyven mérföld kerületből a kozákok terelték össze hosszú ostoraikkal s bujtatták czifra ruhákban s éjjel, mig a czárnö aludott, megint továbbhajtották, hogy a következő napon más helyeken és új ruhákban a Potemkintöl elővarázsolt gazdag vidékek elödíszitményeül szolgáljanak. Kényurnöhöz illő diadalmenet vala ez, — a hatalom és a nép boldogságának regéje; hová lábát tévé: gazdagság és örömzaj előtte s utána a kietlen pusztaság és a halál néma csendje. (Vége köv.) Az erdők befolyása a légköri tüneményekre. *) A köztapasztalás is bizonyítja, hogy az erdők mily jelentékeny befolyást gyakorolnak a légköri tüneményekre, éspedig első sorban a hőmérsékletre s ez által az elpárolgásra, valamint az esőzésre, úgy szintén a folyók vízjárására is. — Újabb időben különösen Bajor és Francziaországban beható tanulmány és tágkörü alapos kísérletezés tárgyává tették e kérdést, hogy igy számbeli adatokkal is ki lehessen mutatni azon figyelemre méltó befolyást, melyet az erdők a légköri tüneményekre gyakorolnak. Bajorországban Dr. Ebermayer tett erre vonatkozólag több rendbeli észleteket, melyek e fontos kérdésre több oldalról igen érdekes világot derítettek. Francziaországban az ezzel foglalkozó megfigyelő állomások Mathien A. vezetése alatt már 1867 óta rendes működésben vannak s az 1877. év végéig terjedő adatokat különösen mezőgazdasági szempontból rendszeresen feldolgozva, csak nemrég tette közzé a párisi központi hivatal Meteorologie comparée agricole et forestiére czimü nagyszabású kiadványában. E kiváló érdekű mű úgy a benne foglalt páratlan gazdag adathalmaz, valamint és föképen ezen adatok tudományos feldolgozása által egészen tiszta és határozott képet nyújt azon jelentékeny befolyásról, melylyel az erdőség a légköri tüneményekre gyakorol 8 a mely úgy a mezei gazdálkodás, valamint a viz- szabályozás terén komoly figyelmet érdemel, mert épen nem kicsinylendö, sőt igen is kiváló horderejű tényező. Hogy ezt kellőleg méltányolhassuk, egyszerűen csak utalnunk kell azon végkövetkeztetésekre, melyeket a fentebb idézett mű a 10 éven át nagy pontossággal és lelkiismeretesen eszközölt följcgyzésekböl levon, s a melyek a következőkben foglalhatók össze: Erdős tájon, mint általában tapasztalni lehet, nagyobb az esőzés s az év esömennyiségböl lomberdőkben O.915°/0 hatol be a talajba, a lombernyö tehát csupán 0.085°/o-t vesz fel. Ugyancsak lomberdőben a nyári időszakban kétszer több nedvességet vesz fel a lombozat a környező levegőből, mint amennyi télen át a fa kérgén át behatol; következőleg a lombozat fokozza a nedvelvételt. Az elpárolgás erdötalajban csekélyebb mint a puszta földön. Télen kétszeres erővel megy ugyan végbe, de nyáron ötször kevesebb, úgy hogy az egész éven át átlag háromszorta kevesebb az erdőben az elpárolgó vízmennyiség mint a mezőn. Erdötalajba nemcsak mennyiségileg hatol be több viz, de nagyobb mértékben is köttetik le, ami a tenyészet és források táplálására nézve kiválóan előnyössé teszi azt. Erdőségben 1.5 m. magasságban átlag állandóbb a hőmérséklet , mint szántóföldek felett, s kevésbbé csap szélsőségekbe, úgy hogy mig nyáron nem hág oly magas fokra, télen aztán kevésbbé is sülyed le. A tavaszi és őszi éjek váratlan fagyát enyhitik, sőt teljesen paralizálják a fák az által, hogy a föld felé irányúló hősugárzásuk segélyével a szomszédos légkör 0° hőmérsékletét 2—8°-ig képesek enyhíteni, sokszor épen abban a pillanatban, midőn a legcsekélyebb sülyedés leforrázná a fejledezö rügyeket és virágbimbókat. E tapasztalat folytán a szakember kiméli is minden telhető módon a fák lombkoronáját, hogy a sarjadék annál biztosabban növe- kedhessék. A hőmérséklet havi átlagának minimuma erdőben csekélyebb mint mezőn; de ahhoz képest a maximum sem felette magas. Ennek folytán a havi hőmérséklet egy-egy időszakon át az erdőségben egyenletesebb, és sem télen, sem ősszel és tavasszal nem változik oly rohamosan mint szabad nyilt helyen, úgy hogy a különbség csak tizedeket és századokat tesz ki közönségesen, s esu- pán a nyár folyamában emelkedik 1—2°/°-ra Mindezek folytán az erdők mindig mérséklő szerepet játszanak a körléggel szemben, a napi s havi átlagos hőmérséklet szabályozásában, a perzselő hőség és zsibbasztó fagy enyhítésében kiválóan üdvös tényezők, s a szigetek egyenletesebb temperaturájá- hoz közelitik a continens hőmérsékletét. HIEPtrZÉE. * Az egri önkénytes tűzoltó egylet ez évi közgyűlését a városháza nagyteremében folyó év február hó 29-én délelőtt 10 órakor fogja megtartatni; mi az alapszabályok 18-ik §-a értelmében ezennel köztudomásra hozatik. Tárgyai; a) A tisztikar és választmány megválasztása; b) az 1879-ik évi pénztári számadás felülvizsgálása, 8 a felmentvény kiadása; c) a költségvetés elkészítése; d) netán teendő indítványok. Eger, 1880. febr. 22-én Dusárdy József, egyleti titkár. • — Hymen. Kövér Bertalan, a Közép-Tarnajárás derék segéd szolgabirája, e hó 22-én jegyezte el ünnepélyesen, szoros családi körben, Bayer Anna kisasszonyt, városunk közkedvelt- ségü s tevékeny polgára: Bayer József kedves és müveit leányát. Mint az eljegyzés symboluma, a gyűrű, oly megszakadás nélküli, végtelen boldogság kövesse e nemes frigyet. (Beküld.) * Az egri korcsolyázó-egylet által 1880. év január 17-én tartott tánczvigalom alkalmából felülfizetni szíveskedtek: a beérkezés sorrendje szerint, Mészáros Kornélia úrhölgy bélyegjegyekben 1 frt 24 krt, főt. Ihaasz Gábor 1 frtot, Polereczky Gyula 1 frt 50 krt, Farkas-Hellebronth Ottilia 1 frt 50 krt, Szele Gábor kanonok úr ö* n8ga 5 frtot, Gyulainé ö nsga 2 frtot, Siposs Károlyné ö nsga 1 frtot, gróf Vay Sándor 50 krt, Vessely Soma 50 krt, Mészáros István 1 frt 50 krt, X. y. 50 krt, Gröber Ferencz úr és családja a tombola játékból 1 frt 50 krt, mely kegyes adományokért az egylet nevében legnagyobb köszönetét kifejezni elmulaszthatlan kötelességének tartja: a rendezőség. * Előléptetés. Letlinger Húgó gyöngyösi kir. járásbirósági se- géd-telekkönyvvezetö a gölniczbáuyai kir. járásbírósághoz telek- könyvvezetővé neveztetett ki. * Gyászhir. Nt. Kulcsár János föegyházm. karkáplán és hit- elemző, kitől lapunk egyidöben igen szép költeményeket hozott, fájdalmas veszteség érte szeretett édes anyja özv. Kulcsár Já- nosné halála által, ki a rokonok s ismerősök szép részvéte mellett a múlt pénteken tetetett nyugalomra a fájdalmas Szűzről nevezett sirkertben. Béke poraira! * Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik boldogúlt jó édes anyám temetésén megjelentek, fogadják szives részvétökért, tesvéreim nevükben is, elismerő s leghöbb köszönetemet. Eger, 1880. febr. 20. Kulcsár János. * Miklósy színtársulata, miután Miskolczon az egész télen át, kivévén a vendégelöadásokat, többnyire üres házak előtt játszott, Jászberénybe megy s azntán bennünket fog szerencséltetni, csakhogy a tavaszi évszak városunkban nem kedvező a színészetre nézve, s úgy Miklósy úr — habár az őszt és telet végig koplal- tatta velünk — nem számolhat nálunk tele házakra. — Gyermekbál. Blumenfeld Fttlöp úr és Berger Teréz k. a. *) A „Gazdasági Mérnök“ ez. képes hetilapból.
