Eger - hetilap, 1880
1880-12-23 / 52. szám
411 s teljesen jó karban,leltár mellett, az államnak használatul, a tulajdonjog fentartásával, átadta, ennélfogva kijelenté: hogy miután a használati jog az államé, az épület fentartási s javítási költségei is az államot illetik s annálfogva az egri kir. tvszék elnökét felkéri, hogy ezen körülményt az illetékes minisztérium tudomására hozni szíveskedjék, azon hozzáadással, hogy ha netán időközben az állam az épületben valami oly átalakítást kívánna eszközöltetni, mely a jelenlegi állapotot megváltoztatná, ezen körülmény általa e testületnek előlegesen bejelentendő lesz. — Priviczer László folyamodása a f. évi 5013. sz. végzés megváltoztatása iránt, Hevesmegye alispánjához felterjesztetett. — Piszkor Antal nyugalmazott városi adóhivatali ellenőr temetési költségei fejében 31 frt 46 kr utalványoztatok.— Spieler Ferencz és társai kereskedők, illetve a városház alatt lévő némely boltbérlö azon felfolyamodása, melyben a rendőrfőkapitány azon határozatát, mely szerint az Üres ládáknak a város udvarában való felhalmozásáról eltiltattak, megsemisittetni kérik, a rendőr főkapitánynak nyilatkozat végett kiadatott, — addig azonban, míg a rfökapitányi nyilatkozat alapján ez ügyben érdemleges határozatot fog hozatni, a rendőrfőkapitány eljárása helyben hagyatott — Végül a pénztári számadások letisztázása, s egyéb számvevőségi teendők kisegítése czéljából egy napdijasnak egy forint napdij mellett 1881. évi. január 1-töl 3 havi időszakra leendő félfogadásával a városi tanács megbizatott. Utasítás a számláló lapok betöltéséhez. *) (A háztulajdonosok számára.) 1. Az 1880. deczember 31-én életben levő minden egyén (férfi, nő, gyermek és pedig helybeli vagy idegen) után akkori tartózkodása helyén külön számlálólap töltendő be. 2. A férfi-egyének számára fehér, a nöi-egyének számára halvány-kék lapok használtatnak. 3. Ezért a számláló ügynök idejekorán látja el az egyes házbirtokosokat vagy helyetteseiket kellő számú számláló lapokkal (I. minta, fehér a férfiak, kék a nők részére), kik ezeket deczember 28-án az egyes háztartások (lakófelek) közt betöltés végett kiosztják. 4. Minden lap élére a megye, esetleg a város neve már nyomtatva lévén, a járás, község (vagy az illető puszta, telep stb.) neve, alája pedig a házszám Írandó. — A község nevének kiírását a község bélyegének tiszta rányomása is pótolhatja. — Külön adóközséget képező puszta külön csoportot képez, s mint ilyen vees- dö számba. 5. A betöltést a család (háztartás) feje vagy a család egyik tagja eszközli. Ha ezek Írni nem tudnának, a házbirtokos vagy helyettese tartozik a lapokat betölteni; ha ezek is képtelenek erre, a számláló ügynök tölti be azokat. 6. A kérdésre adandó felelet olvashatólag s a mennyire lehet magyarúl irándó a „válasz“ czimü rovat megfelelő sorjába. A számlálás mindenütt 1881. január 1-je és 10-dike közt megkezdetvén, e határidő alatt félbeszakítás nélkül be is fejezendő. — A számlálás ideje alatti változások (születés, halál, költözés) számba nem veendő, banem a népesség azon állapota derítendő ki, a mint az 1880. deczember 31-én létezett. 7. Az első rovatba a lakók vezeték- és keresztneve Írandó; és pedig mindazoké, kik 1880. deczember 31-éuek éjjelét a lakásban töltölték, úgymint: a család vagy háztartás feje, neje, gyermekei, unokái, a lakásban résztvevő rokonok vagy más, habár fizetése mellett ott tartózkodó egyének; továbbá csak ideiglen jelenlevő családtagok, rokonok vagy idegenek (szálló vendégek); szolgák, cselédek és segédmunkások (legények, inasok stb.) Ha a háznál laknak; úgyszintén albérlők minden hozzátartozóikkal, szobatársak, ágyrajárók stb. 8. A második rovatba az illető egyén születési évének száma jegyeztetik. Ha az illető csak korát tudja bemondani, ebből születésének évszáma az ez utasítás végén foglalt táblázat szerint kiderítendő s mindig csak ez írandó az illető rovatba. 9. A 3-ik rovatban szülőhelyül idegeneknél csak az állam és ország, belföldieknél pedig a megye és község neve teendő ki. 10. A 4-ik rovatban a honosság vezetendő be, idegeknél ismét csak állam és ország, belföldieknél megye és község szerint. — Mindenki az iránt, hogy hovávaló illetőségű, külön megkérdezendő s a rovat a nyert válaszhoz képest töltendő be. Ha valaki *) Habár minden háztulajdonos fog ily utasítást kapni, mégis a lapok egyöntetű betöltése s általában a népszámlálás sikere érdekében, szükségének láttuk az utasítást már előbb köztudomásra hozni. Szerk. azt, hogy ö maga, családja vagy hozzátartozói hová valók? (vagy hol vannak otthon?) megmondani nem tudná, a rovatba az írandó, hogy ki nem deríthető. — Az illetőségnek ez alkalommal történendő bejegyzése az illetőséget meg nem állapítja. 11. A 5-ik rovatba a lakó vallásául beirandó, vájjon római-, görög-, vagy örménykatholikus; görög-, örménykeleti egyházbeli; helvét hitvallású vagy ágostai evangélikus; unitárius; más keresztény hitfelekezetü ; mózes vallású; más nem keresztény hitfelekeze- tü-e az illető? 12. A 6-ik rovatba az illető anya-nyelve Írandó be. Mindenki oly nyelvűnek Írandó be, a minőnek vallja magát és ebbeli, határozottan teendő] nyilatkozatára semmiféle befolyást sem szabad a számláló ügynöknek gyakorolni. Ha a gyermek más nyelven beszél mint szülői, a gyermek számláló lapjára ezen más nyelv jegyzendő. Azontúl mindenkinél följegyzendő, ha azon nyelven kívül más hazai nyelven is beszél u. m. magyarul, németül, horvátul vagy szerbül, oláhul, olaszul, ruthénul, tótul, vendül, czigányul stb. 13. A 7-ik rovatba a lakó családi állapota beirandó, a szerint t. i., vájjon nőtlen, hajadon, házas, férjes, özvegy vagy törvényesen elvált-e az illető? 14. A 8-ik rovatba a lakófelek foglalkozása vagy keresete Írandó. E szerint a 8-ik rovatba jön: föld vagy házbirtokos, haszonbérlő, kereskedő, iparos, közös hadseregbeli katona vagy honvéd-e ? iró, lelkész, hivatalnok-e valaki, és pedig állami, megyei, községi vagy magánhivatalnok-e ? Az ipar és kereseti ág határozottan megjelölendő. Nevezetesen nem elég azt Írni be: kereskedő, iparos; hanem ki kell tenni például: posztó-kereskedő, fűszer-árus, fa-kereskedő, vagy asztalos, szabó, esztergályos stb. Ha nőnek vagy 14-éven felüli egyénnek külön keresete van, az is kiteendö, különben a háztartás vezetése, iskoláztatás vagy ennek megfelelő foglalkozás írandó ezen rovatba. Ha valakinek semmi bizonyos foglalkozása nincs, kiteendö: pénzéből él-e avagy alamizsnából; csak 14 éven aluli egyéneknél maradhat e rovat betöltetlenül, ha ugyan gazdaságnál, gyárban, bányában, vagy mesterségnél stb. nincsenek alkalmazva. A foglalkozásra nézve azontúl megjegyzendő, hogy a mely lakófélnek többféle foglalkozása van, ez külön, mint fő- és mellék-kereset az illető sorban bevezetendő; például: tisztviselő és földbirtokos, bodnár és szölömivelö, kömives és házmester stb. 15. A 9-ik rovatba az illetőnek munka- vagy szolgálati viszonya oly formán Írandó, hogy ki kell mutatni, vájjon az illető a kijelölt foglalkozásnál önállóan mint vállalkozó, vagy mint segéd müködik-e ; mint közös hadseregbeli katona tettleges szolgálatban van-e, avagy tartalékos, póttartalékos, honvéd-e tettleges szolgálatban vagy szabadságolt-e és mily rangban van ?; vájjon mint tulajdonos, vagy haszonbérlő miveli-e a földet, évi vagy havi bér mellett, vagy napszám szerint dolgozik-e? mester, legény, inas-e valamely iparágnál; birtokos, segéd, könyvezö, inas-e valamely üzletben, szolgálatban van-e a háztartásnál, mint cseléd? stb. 16. A 10-dik rovatba vezetendő igen vagy nem szócska által kitüntetendő, vájjon írni és olvasni, csupán olvasni tud-e vagy épen egyiket sem tudja-e az illető. Politikai heti szemle. A kedélyes bécsieknek is volt módjuk a múlt szombaton egy ritka parlamenti botrányban gyönyörködni. Ez a botrány vetekedik a franczia kamara egyik hőse Cassagnac viselt dolgaival s annyival inkább meglepő ránk magyarokra nézve, mert a bécsi sajtó pöffeszkedö modorban szokta leczkéztetni a mi parlamentünket olyan esetekben, midőn a viták elvesztik komoly jellegöket s kíméletlen megtámadásokká fajúinak. A reichsrath képviselöházának szombati botrányából megtanulhatjuk azt, hogy a savóvérü osztrák képviselők is megharagudnak néha, nem a népért ugyan, hanem önmagukért, s hogy képesek ők is megemlitésre méltó éktelen lármát csapni éppen úgy, mint a bécsi sajtó által össze-visszabarbá- rozott ázsiai magyarok. Szombaton két ülést is tartottt az osztrák képviselöház, egyiket déletött 10 órától délután 5-ig, a másikat pedig esti 7 órától másnap reggeli 4 óráig. A nappali ülésben Skene úr czudarúl összeszidott minket magyarokat, mert, mint monda, a bosznavölgyi vasút a magyar vasúthálózathoz csatlakozik s ránk fogta, hogy ez azért történik, mert osztrák költségen kívánjuk fölépittetni a vasutakat Boszniában, melyet bírni kívánunk; végül kérte képviselőtársait, hogy addig ne engedjenek, mig Ausztria császára úgy nem lép föl az osztrák érdekekért, mint Magyar- ország királya a magyar érdekekért. Az éjjeli ülésben történt a a botrány. A földadó szabályozására vonatkozó törvényjavaslat volt *
