Eger - hetilap, 1880

1880-12-02 / 49. szám

389 Jani. Különben a hiány-pótolásra vonatkozólag nagy igaza van; csakhogy ezen hiány Klein ur zsebeiben mutatkozik. Az adóhiva­talnak becses figyelmébe ajánljuk Klein ur kisdedét. — A „Füllentöt“ hiába akartuk a múlt héten elhazudni, mert e hét végén csakugyan megjelenik s kifogja figurázni ezt a szomorú árnyékvilágot. * Zene. Cbiovini (Egri) Antal nemrég még városunk ismert polgára, ki annak idejében nem egy szép költeménynyel gazdagí­totta lapunk tartalmát s mint gyakorlott zenész, a zeneköltészettel is foglalkozik, arról győződvén meg, hogy zenéukben a nemzeties styl elhanyagoltatik s a népies zene rovására nem ritkán idegen zamatú dallamok jutnak a zenekedvelő közönség kezébe, ennek ellensúlyozására kísérletet tesz és saját müveiből három hallga­tó magyart bocsát közre egyelőre, ebbeli szerény törekvését mint Palotasy János közkedveltségü zeneirónak egykori műkedvelő tár­saságának egyik tagja a nemzeti zene pártolóinak becses figyelmébe ájánlván. A 8 ivre terjedő mü zongorára téve s mélt. gr. Battyány József ur Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispánjának ajánlva ez évi decz. 25-ére fog megjelenni. Ara mind a három darabnak csak 1 frt. Az előfizetések az ivekkel együtt f. évi decz. 20-ig a szerző­höz Bessen-Szöghre (u. p. Szolnok) küldendők. * Új zenemüvek. Táborszky és Parsch zenemükereskedésében megjelentek: P. Gyendai ldyl lek magyar dalok felett, zongo­rára szerzé: Székely Imre, 100 ik mü, 2-ik füzet. 11 sz. Rózsa bokorba jöttem. 12. Hullámzó Balaton közepén. 13. Befútta az utat a hó. 14. Rozmarin szál. 14. Húzzad czigány. 16. Sárga csikó. 17. Ezerével terem nyáron, 18. A kis madár. 19. A kis leány kertjébe. 20. Román dal. Ára 3 frt. Naptárak 1881-ik évre. A „Franklin-Társulat" magyar irod. intézet által az 1881-ik évre kiadott, közkedveltségben részesülő, csinosan kiállított, és a legnagyobb gonddal szerkesztett naptárak éppen most jelentek meg. Valamennyin a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ■minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával vannak ellátva. Nemzeti nagy képes naptár 1881. évre. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, szerkeszti Áldor Imre. XIII. évfo­lyam. „Milton tollba mondja az „Elvesztett paradicsom “-ot leányai­nak.“ (Munkácsy M. festménye után) és „XVI. Lajos és családja a versaillesi vár megrohanásakor“ (Benczúr Gyula festménye utáü) nagy czimképekkel, és számos a szöveg közé nyomott kisebb kép­pel. A magyar birodalom kormányzati, közigazgatási, törvénykezési s tiszti czimtárával, a legújabb hivatalos adatok nyomán. Ára fűzve 1 frt. István bácsi naptára vagyis családos házigazdáknak és gazdaasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparo­soknak és földmivelöknek való képes kalendárium 1881. évre. Ala- pitá Májer István, szerkeszti Kőhalmi Klingstein József. XXVI. év­folyam. Ára fűzve 50 kr. — Protestáns uj képes naptár 1881. évre. Könyves Tóth Kálmán, Kóródy Sándor, Dr. Csiky Kál­mán, Faluhelyi Gábor, Somogyi Rudolf, Börzöli Gábor közreműkö­désével szerkesztette Dúzs Sándor tanár. XXVII. évfolyam. Több arczképpel s a protestáns egyház tiszti névtárával. Ára tűzve 50 kr. -— Falusi gazda naptára 1881. évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára szerkeszti Sporzon Pál. XVII. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. — Borászati naptár 1881. évre. Több szakember közreműködésével szerkesz­tette Dr. Nyári Ferencz tanár. VIII. évfolyam. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. — Eötvö s-na ptár 1881. évre. Tanférfiak és tan- ügybarátok számára, kiadja az „Eötvös-alap“ javára a központi gyűjtő bizottság. Szerkesztik György Aladár és Luttenberger Ágost. Közleményekkel Szöllösi Károly, Gelléri Mór, Györy Vilmos, Arany János, Péterfy Sándor, Szász Károly, Márki József s többektől. Több arczkép- és ábrával. IV. évfolyam. Ára fűzve 60 kr. —A m agyar nők házi naptára 1881. évre. Szerkeszti Beniczky Irma. XIII. évfolyam. Sok képpel s naplói jegyzettekkel ellátva. Ára fűzve 60 kr. — Honvéd-naptár az 1881. évre (Egyúttal katonai nap­tár.) A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XIV. évfolyam. „Szent István keresztelése“ (Benczúr Gyula festménye után) nagy czim- és a szövegbe nyomott kisebb képpel. Ára fűzve 60 kr. — L i d é r e z-n a p t á r 1881. évre. XX. évfolyam. Tartalmaz bűnese­tek-, csodálatos tünemények-, tündérregéket, vadász- és utikalando- kat stb. számos képpel. Ára fűzve 60 kr. — A „Népzászlója“ naptára 1881. évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre XIII. évfolyam. „Petőfi Sándor" nagy czimképpel s több ki­sebb képpel. Ára fűzve 40 kr. -— Ko s s u t h-nap tár 1881. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér XI. évfolyam. „Kossuth családja" czim­képpel 8 több kisebb képpel. Ára fűzve 40 kr. — A magyar nép naptára 1881. évre. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyaj ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXVI. évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 30 kr. — Nevessünk! mu­lattató naptár a gyönyörűséges 1881. esztendőre, megcsinálta vala egy Asztromókus. Számos illustratiokkal. Ára fűzve 40 kr. — Uj fali naptár 1881. évre. Egy egész iv ára 20 kr. * Közigazgatási nemzeti kalendáriom hivatali és irodai hasz­nálatra czimü naptár jelent meg Tettey Nándor és társa könyvkereskedésében Budapesten. E naptárról, miután átnéztük, el­mondhatjuk, hogy ügyvédi irodákban, megyei, városi, pénzügyi hi­vatalokban, törvényszékeknél és bíróságoknál e naptár valóban ed­dig érzékenyen tapasztalt hiányt fog pótolni. Az osztrák-magyar kö­zös intézményeknek, a magyarországi kormányzat minden ágának, az igazságszolgáltatásnak czimtára ily teljességben, ily rendszeres összeállításban hazai munkában eddig feltalálható nem volt. El­kezdve az udvar személyzetétől, ott találjuk a bécsi közös kormány, az országgyűlés, a magyar ministeriumok, a vármegyék, városok, törvényhatóságok, járásbíróságok, ügyvédek és közjegyzők, kórhá­zak, tébolydák, pénzügyi hivatalok, bányászat, államuradalmi jószág- igazgatas, kataszter, az akadémia, muzeutn, az összes közművelődési intézmények, az egyetemek stb. teljes czimtárát; a hasznos tudni­valók közt a bélyegtáblán kívül, a bélyegilletéki szabályokat, a ha­zai és külföldi sorsjegyek húzási napjait, a budapesti utczákat és tereket, a telekkönyvi százaléktáblát, a teljes póstai és távirdai rend­szabályokat, közjegyzői díjszabályzatot, vásárokat stb. Legkiválóbb előnye különben e naptárnak az év minden napjára szánt jegyzék­napló és a betűrendes tárgymutató, mely a keresésnél rögtön útba igazit. Ára csak 80 kr., kötve 96 kr. Közgazdaság. * A czukor-, kávé- és sörfogyasztásról szóló törvényjavaslat el­len, mely szerint a fővárosban a czukor után m. mázsánkint 5 frt a kávé után 10 frt, a sör után hectoliterenkint 1 frt 60 kr, s oly községekben mint a miénk a czukor után 3 frt, a kávé után 6 frt, a sör után 1 frt 25 kr. fizettetnék, országszerte oly erős ellen­szenv nyilatkozik, hogy Szapáry gróf valószínűleg kénytelen lesz ezen leginkább az amúgy is sokféleképen terhelt középosztályt súj­tó törényjavaslatot visszavonni s az ez úton bevenni remélt 3 mil­lió frtot más módon pótolni. — Kereskedelmünk magyarosodása érdékében. Fölhivás! Az irók és művészek társaságában e hó 11-én tartott értekezlet a ke­reskedelem magyarosítása érdekében egy bizottságot küldött ki, oly utasítással, hogy az ez irányban szükségesnek mutatkozó alkalomsze­rű lépéseket kezdeményezze. Ez utasításhoz képest van szerencsénk a hazai közönség figyelmébe következő felhívásunkat ajánlani. A kereskedelem magyarosodásának nagyfontosságát és horderejét, nem­zeti jellegünk megóvása szempontjából is, nem kell bővebben indo­kolnunk. Mint minden államnak, úgy hazánknak is fötörekvését kell, hogy képezze lakosságának nemzetiesedése, institutiónak nem­zeti szellemben való fejlődése és államalkotó középosztályának a nemzeti törekvésekkel való assimilátiója. És ha az eddigi viszonyok­ban megtaláljuk az indokot, mely kereskedelmünk elnémetesedését következményül bírta, azt biszszük, hogy a nemzeti törekvések ha­talmas nyilvánulásával viszont elérkezett az idő, melyben a keres­kedelem magyarosodása érdekében életerős mozgalmat kell inditani az egész országban, s az e tekintetben eddig élénken mutatkozott hiányokat és mulasztásokat megkettöztetett erővel pótolni. És e munkához, mely társadalmi utón indul, nem chauvinistikus tenden- cziákkal kell fogni. Nem akarhatunk német heczczeket insceniroz- ni s még kevésbbé tűzzel, vassal, sebbel-lobbal magyarosítani. De meg akarjuk védeni nemzeti jellegünket a kereskedelemben is, a magyar nyelv és szellemnek elvitázhatlan jogosultságát be akarjuk hozni a kereskedelembe, hogy ott neki állandó hajlékot biztosítsunk. E hazafias munkához nem a létező viszonyok hirtelen felforgatása, hanem rendszeres, tervszerűen előkészített megváltoztatása, a német­ből a magyarba való fokozatos átültetése szükséges és e munkában, ha a pillanatnyi eredmény nem lesz is országra szóló, a kitartás, buzgalom meg fogja teremteni a kívánt sikert és a legközelebbi évek számára már teljesen elökészitendi kereskedelmünknek minden izében leendő magyarosodását. Ezért e munkában részt kell venni a hazafias kereskedőnek, és támogatni kell azt a magyar sajtónak és társadalomnak egyenlő erélylyel és jóakarattal. Fölhívjuk tehát mindenekelőtt a magyarországi kereskedőket, hogy: 1) czégüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom