Eger - hetilap, 1880

1880-11-11 / 46. szám

364 s oltárok határok közé szorított pompája s mint szabad emberek, a szabad természetbe vágyódnának, a hová valók. Isteni béke terül el e virányokon, melyeket távoli hegyek, ezüst keretként, vesznek körül. A gyermek virággal, vagy madárral játszik s az anya mo­solyogva nézi a játékot; vagy gyöngéd kézzel lebbenti fel a fá- tyolt az alvóról s megmutatja öt a kiváncsi kis Jánosnak. Majd meg ébren van a kicsike, s kinyújtott kis karjával felkivánkozik anyjához, ki öt keblére öleli. Máskor megint az Ifjú Krisztus ma­gasztos rendeltetése ártatlan játékká alakúi, ha a kis János jöven­dőbeli megváltója előtt letérdel, s ez öt, gyermek módon komolyan, megáldja. A Madonna della sadia csak egy fiatal római anyát, az ország gazdag népviseletében, ábrázol, ki gyermekét gyöngéd megindulással szorítja szivére. Ismeretes az a monda, mely szerint a mester elragadtatván egy fiatal nö szépségétől, kit éppen e helyzetben talált, nyílt utczán készítette el e kép vázlatát. Két­séget nem szenved, hogy a legelragadóbb rafaeli inspiratiók egész sokaságát köszönhetjük azon naiv elfogulatlanságnak, melylyel a római nép családi életét nyiltszivüséggel az utczákra helyezi át. Azt az ókori egyszerűséget és szükséglet nélkül valóságot, a maga­viselet nemességét és az idomok szépségét, melyek ezen előkelő népet oly elönyesen jellemzik, átszellemülten és művészileg töké­letesítve, újrá feltaláljuk Rafael szent családjaiban. A mester csak néhányszor festette a szent Szüzet egyházi felfogás szerint, mint a menny királynőjét, s ezen müvei is nagyban különböznek a korábbiaktól, melyek mintegy hivatalos megoldásai a feladatnak. A egész ünnepélyes fölépítésében itt is méltóság és magasztosság uralkodik, de a legszabadabb mozdulatokkal s az élet legtetszetösbb vonásaival olvadnak össze. A legtökéletesebb mü, melyet e nemben alkotott, a sz. Sixtusról nevezett vi- lághirü Madonnája Dresdában. Ki ne ismerné e csodálatos ala­kot, mely pompásan redőzött ruháktól körülfolyva, égi jelenség­ként felhőkön lebeg felénk, a legkedvesebb angyalarczok glóriájá­tól körülvéve! Fátyol hullámzik alá csodaszép fejéről, mely, mély gondolatokba mélyedve, azon isteni titokról látszik elmélkedni, me­lyet kezei igazi anyai bensöséggel fognak körül; mert nyugodt fenséggel egy fiú trónol karján, kinek gyermekded vonásaiban kül­detésének magasztossága van kifejezve, s kinek szemei egy hata­lommal teljes és mélységes tekintetben sejtetni engedik az ö világmeg­váltó küldetését. Úgy tűnik fel, mintha Rafael ezen páratlan alko­tásában legmélyebb gondolatait, legmagasztosabb szemléletét és a legtökéletesebb szépséget akarta volna egyesíteni, a mint azt csak­ugyan a keresztény művészet legnagyobb remekének kell tekinte­nünk. — Az ö madonnái, s a legmagasabb értelemben a six ti na nem csupán egy bizonyos korszak vagy bizonyos vallási nézet szá­mára vannak teremtve ; hanem minden idő és minden nép számár? élnek: mert örök igazság örökké érvényes formákban nyilatkozik azokban. L.—F. HIEPI7ZÉE. — Személyi hírek. Németh Albert orsz. képviselő, me­gyénknek egyik legkiválóbb férfia, a múlt héten Olaszországba uta­zott, hogy hazánk nagy fiát, Kossuth Lajost, baracconei magányá­ban fölkeresse. — Bartuska tábornok Budapestről, ki a 60-as évek elején városunknak köztiszteletben álló helyőrségi parancsnoka volt, e hét elején rokonainak látogatására városunkba érkezett. * A megyei bizottság m. havi évnegyedes r. közgyűléséről szóló tudósításunkból kimaradt a megválasztott központi választmányi ta­gok névsora, ezt tehát utólag közöljük: Orczy Elek báró, Isaák István, Blaskovics Gyula, Beniczky György, Szentkirályi Ödön, Ma- kay Felix, Kürthy Antal, Majzik Victor, Lipcsey Tamás, Szathmáry László, Beökönyi Viktor, id. Puky Miklós, Zalár József, Simáczius Gusztáv, Eisenmann János, Babies István, Zsendovics József, Gás- párdi Géza, Dusárdy József, Almásy Felix, Csiky Sándor, Tavasy Antal, Nánássy Ignácz, Petravich Bertalan, id. Samassa János, Fü- löp József, Szederkényi Nándor, Fáy László. — Az egri rom. hath, hitközség f. hó 7-ikén választotta meg a hitfelekezeti iskolaszék tagjait a lyceum dísztermében tartott népes gyűlésében. A gyűlést nagyságos Ludányi Antal apát, föesperes s városunknak köztiszteletben és szeretetben álló plébánosa nyitotta meg, röviden vázolván az 1877. aug. 26. napjától működő régi iskolaszéknek történetét. A helyeslésekkel fogadott beszéd után Tarnay János, az iskolaszéknek világi elnöke, emelt szót. Meghatott szavakban köszönte meg a beléje helyezett kiváló bizalmat s végül a saját és az iskolaszék nevében lemondott viselt s derekasan be­töltőit állásáról. Tarnay után újra az egyházi elnök, Ludányi Antal beszélt, melegen mondott köszönetét az előtte szólónak és az isko­laszéknek a szakavatott s kitartó támogatásért s ezután a püspöki kar által kiadott „Rendszabályok" értelmében a választást vezető bizottság kiküldésére kérte fel a gyűlést. Ezen bizottság megalakú- lása után a szavazás vette kezdetét; beadatott összesen 158 szava­zat, melyekből a következők nyerték a legtöbbet s választattak a rom. kath. hilf, iskolaszék rendes tagjaivá : Hubert János, Burik István, Pozsgay Antal, Györgyényi Ignácz, Frantz Alajos, Ürményi Antal, Répássy László, Kovács Ferdi, Babies István, dr. Köszler József, Simonyi Károly, Vizslovszky Mihály, Kubik Nándor, Tarnay János, Biró István, Mélypataky Antal, Barcbetti Adolf, Gyubek Lajos, Biró János, Vass János, id. Samassa János, Horváth József, Szilágyi Gábor, ifj. Miticzky János, Köllner Lörincz, ifj. Urbán András, Vincze Alajos, Toronyi Sándor, Farkas János és Glósz Ká­roly. A 88-nál kevesebb szavazatot nyert candidáltak az iskola­széknek póttagjaivá lettek megválasztva. * Tanügybarát. Eperjessy Ferencz föesperes, apát és polgári plébános a polgári r. k. iskola részére 600 frton vásárolt háztelket adományozott. * Hevesmegye Bessenyö községe tevékeny lelkipásztora, Holló Mihály iránt való tiszteletének s ragaszkodásának igen szép jelét adta, midőn m. hó 25-én az ottani elöljáróság megjelent előtte s hálás köszönetté fejezte ki azon nagymértékű jótékonysága- és ál­dozatkészségéért, melyet 18 évi működése alatt a község iránt foly­ton tanúsított. A kellemesen meglepett lelkipásztor örömkönyek kö­zött köszönte meg hálás híveinek ragaszkodásuk eme nyilvánítását. * Több oldalról történt kérdezösködésre adunk feleletet, midőn föl­említjük. miszerint: Mindszenty Gedeon első rangú egyházi köl­tőnknek a „hét fájdalmu Szüz“röl nevezett sirkertben álló emlékét f. évi november hó 1-én, (halottak estéjén) mint halála óta még minden évben, a rajta díszlö két, valóban remek ko­szorúval — a nemes keblében sírontúl is élő önzetlen, forró szere­tet- s igaz, mély tisztelet-böl folyólag — a nagy elbúnyt kebel­barátja és lapunk buzgó s köz ked ve Its égü költő-munka­társa : Kapácsy Dezső megyei árvaszéki jegyző és előadó úr ékesité föl. — Esküvök, Fényes esküvő volt szombaton délután négy óra­kor a föszéke8egyházban. Wagner Emil kir. mérnök vezette oltárhoz városunk szépeinek egyik legszebb s legfeltűnőbb jelensé­gét Anders Boriska úrhölgy'et. Az esketési szertartást nagysá­gos Porubszky József kanonok úr teljes díszben végezte. Nyoszo- lyóas8zony: Porubszky Istvánná úrnő, nyoszolyólányok: a menyasz- szony nővére Anders Mariska és a vőlegény unokatestvére Wagner Hortense kisasszonyok voltak ; a násznagyi tiszteket dr. Wagner Géza bpesti ügyvéd és Vincze Alajos viselték, a vöfélyi kötelességeket pedig Porubszky István és Anders Emil, a menyasszony fivére, teljesítették. Esküvő után a díszes nászsereg Porubszky József ka-< nonok úr lakásán víg lakomára gyűlt össze, mely alkalommal a házi gazda Porubszky József, Vincze Alajos és Wagner Géza szellemes felköszöntöikben szerencsekivánatokkal halmozták el a szép ifjú párt. — Kedden délután pedig az izr. imaházban volt esküvő ; Pollák Czeczilia kisasszony fogadott örök hűséget Szarnék Dávid fiatal péczeli kereskedőnek. — Eljegyzések. Murányvári Béla, a tisztái járás segéd- szolgabirája, f. hó 4-ikén váltott jegyet Eötvös Gizella kisasz- szonnyal, rögtönzött hangversenyeink kedves és felejthetetlen mű­kedvelőjével. — Szelnár Adolf bpesti mükertész E i sen- mayer Ilona kisasszonyt, Friedmann Dezső kassai kereskedő pedig Berger Róza kisasszonyt jegyezte el a múlt na­pokban. * Gyászhir. Megilletődéssel vettük a következő gyászjelentést: Udvardy János mérnök, a m. tud. akad. lev. tagja; dr. U d- vardy László egri érs. lyceumi jogtanár, kiskorú Udvardy Béla és Gábriellé; Eperjesy Ferencz tiszapolgári apát-plebános, szabolcsi föesperes, Eperjesy Rudolf egri fökáptalani urad. számvevő, Eperjesy Rudolfné szül. Lévay Erzsébet, dr. Udvardy Lá8zlóné szül. Eperjesy Erzsébet, Eperjesy Sándor egri főkáptalani urad. Írnok s 60. sz. Nagy-ezredbeli tartalékos hadnagy, végre Eperjesy Gáhor gazdászgyakornok, szomorú szívvel jelentik, szere­tett neje, anyja, nagyanyjok, testvérök, sógornője, napa és nagy- nénjök Udvardy Jánosné szül. Eperj esy Teréz asszonynak, élte 67-ik, boldog házassága 51-ik évében f. november hó 5-ik napján d. e. 10 órakor a halotti szentségek ájtatos felvé­tele után szélhüdés következtében történt csöndes elhunytét. A boldogult hideg teteme f. novemb. hó 6-ik napján délután félnégy órakor a rokonok s a gyászoló család nagyszámú tisztelőinek élénk részvéte mellett, a hatvani külvárosi temétöben tétetett örök nyuga­lomra. Béke porain!

Next

/
Oldalképek
Tartalom