Eger - hetilap, 1880

1880-10-28 / 44. szám

348 Levél a szerkesztőhöz. A szerkesztése alatt kiadott „Eger“ lap f. é. 43. száma h i- rek rovatában — „a tanfelügyelő úr figyelmébe“ — czím alatt egy beküldő jóakarólag arról értesít, hogy Egerben izr. zúgiskolák vannak. Miután ezen iskolák bezáratása tárgyában a közigazságatási bizottság utján még f. é. szeptember hó 6-án tar­tott ülésben intézkedtem, bátorkodom igazolásomra a fennebb em­lített bizottságnak előterjesztésemre hozott határozatát közlés czél- jából átterjeszteni. 1000. szám. kb. 1880. Intézkedés Braun Móricz egri zugiskola-tanitó iskolájának bezáratása és Kaif Ignácz és Klein Samu thalmud is­kolája tárgyában. Határozat: Miután Braun Móricz zúgiskola-tanító sem tanképesitö okmánynyal, sem ezen iskola fentartására enge­déllyel nem bír, zúgiskolájának bezáratása a közig, bizottság ré­szére kiadott utasítás I. fejezet 4. pontja értelmében elrendeltetik; továbbá Kaff Ignácz és Klein Samu thalmud iskolájára vonatkozó­lag Egerváros polgármestere utasíttatik, hogy ezen thalmud isko­lákba járó 6—15 éves tanköteleseket a világi tantárgyak hallgatá­sára a nyilvános iskolákba járni, illetőleg ezek szülőit, különbeni birság-büntetetés terhe alatt, járatni kötelezze, s hagyja meg ezen iskolák fentartóinak, hogy vallástani óráikat oly időben tartsák, midőn a tanonczok a világi tantárgyak hallgatásában nem akadá­lyoztatnak. Miről Egerváros polgármestere jelen határozatta] azzal értesíttetik, hogy eljárásáról ezen bizottsághoz e hó 25-éig jelen­tést tegyen. Kelt Egerben a közig, bizottság 1880. évi szeptember hó 6-án tartott ülésében. Főispán helyett: Isaák László s k. alispán. Kiváló tisztelettel a tekintetes Szerkesztő úrnak Egerben, 1880. évi okt. 24-én. tisztelő szolgája : Dr. Albert Ferencz, kir. tanácsos, tanfelügyelő. * Örvendetes tudomásul veszszük, hogy a tanfelügyelő ur figyel­mét nem kerülték el a városunkban felburjánzott izr. zugiskolák és hogy azok ellen már a közigazgatási bizottság is intézkedett; de annál inkább sajnáljuk, hogy a polgármester úr a mai napig nem talált időt és alkalmat arra, hogy a megyei közigazgatási bizottság végzésének érvényt szerzett volna; mert az említett zugiskolákban a tanítás nemcsak hogy javában foiyik még most is kora reggeltől kezdve késő estig, hanem azóta, mint értesülünk, valami Wechsler nevű várusunkbeli lakos vezetése alatt már egy harmadik ily zug­iskola is keletkezett, melyre a tanfelügyelő ur figyelmét, mennyi­ben arról tudomással nem bírna, felhívjuk. Politikai hetiszemle. Rieger a csehek s Szmolka a lengyelek nevezetes vezér- férfia a múlt héten a fővárosban időztek. Rieger meglátogatta Ti­szát, Szapáryt és Széchen Antalt. Utazásának czéljáról politikai körökben azt beszélik, hogy Rieger azon szándékkal jött Buda­pestre, hogy a magyarok hangulatát előkészítse a cseh uralomra Ausztriában (!). Rieger a különféle személyek előtt nem titkolta, hogy a csehek készek átvenni a kormányt és iparko­dott elhitetni a magyarokkal, hogy a cseh kormány Ausztriában lemondana minden szlávizáló tendentiáról. Iparkodott a magyar politikusokat meggyőzni, hogy a szláv uralom Ausztriában a német nemzetiséget is tiszteletben tartaná, hogy a csehek nem akarják Magyarország szerzett jogait érinteni, hanem csak saját jogaikat biztosítani. Biztos garancziákat e magatartás iránt Riger persze nem adott; de ez felesleges is lett volna, miután nálunk a csehekkel való szövetséget seuki sem óhajtja. — Mit mondott Tisza Rieger- nek, eddig nem ismeretes ; mondják, hogy a miniszterelnök Rieger- rel 8zemhen hideg magaviseletét tanúsított. — A lengyel delegátu­sokat Rieger látogatása nem kevéssé nyugtalanítja, s azért ipar­kodni fognak Andrássy gróffal érintkezni, hogy meghallják nézeteit a külpolitika jelenlegi vezetéséről s ezen orosz érzelmű for­dulatra következtetni engedő jelekről. — Szmolka is több ne­vezetes nyilatkozatot tett. Miután legrokonszenvesebben nyilatkozott a lengyel-magyar barátságról, kijelenté, hogy a lengyelek igen ter­mészetes okokból támogatni fogják a Taaffe-kormányt. A lengyelek várnak és remélnek, éspedig a Habsburgházra építik minden jövő­beli reményeiket. (Alig ha csalatkozni nem fognak.) Elismerte, hogy nagy különbség van az osztrák, és az oroszországi lengyelek között. Azok teljesen el vannak nyomva; ezek pedig szabadon fej­leszthetik nemzetiségüket; ha Oroszország ezelőtt tiz évvel alkot­mányt adott volna, egészen másképen alkuihattak volna a viszo­nyok. De most már késő. A külpolitikáról szólva, azt mondá Szmol­ka, hogy Törökország nem tartható fönn s a monarhiának délre és keletre kiterjeszkednie kell Szalonikiig, 8 hogy ennélfogva hiba volt, hogy a novibazári egyezményben elismertetett a szultán szu- verénitása. A Dulcigno átadásáról a porta és Montenegró közöt folyt tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre. Csetinyei hírek szerint Bedri bej a porta nevében uj ajánlatot tett, mely sze­rint Montenegró 12 nap alatt hajthatja végre az occupatiót. A mon- tcnegróiak Véli Gorana felé vennék utjokat, s a törökök 1000 mé­ternyi távolságban maradnának. A porta nyiltan kijelentette, hogy nem vállal magára semmi felelősséget a következményekért. A ha­talmak jazon véleményben vannak, hogy Dulcignonak nemcsak a törökök által való kiüritése, hanem formaszerü átadása is szükséges. A görög király beszédével, melylyel az országgyűlést meg­nyitotta, mert nem volt eléggé harczias, a többség nem volt meg­elégedve, s elégedetlenségének azzal adott kifejezést, hogy nem a kormány jelöltjét választotta meg a képviselöház elnökévé. Triku- pi8 kormányelnök ennek következtében beadta lemondását. Páriá­ban Trikupis bukását aggodalommal fogadják, mert attól félnek, hogy az uj kormányelnök Komonduros alkudozásba fog bocsátkozni Angliával és Olaszországgal, és e két állam támogatása mellett há­borút fog üzenni Törökországnak. Szerbiából jelentik, hogy Risztics lemondott. Lemondásá­nak az az oka, hogy az osztrák-magyar kormány a határ elzárá­sával fenyegeti ez országot. Az uj cabinet megalakításával Marino- vics bízatott meg. Egy bécsi lap szerint azonban nemcsak minisz­terválságról van szó, hanem szerb válságról is. Ha sikerülni fog Marinovicsnak a cabinet megalakítása, akkor is kétséges, vájjon az uj kormány Risztics pártja ellenébe teljesíteni meri-e Ausztria-Ma- gyarország követeléseit. A vámszerzödésen kívül azonban még más kérdés is megoldásra vár. Az osztrák-magyar-szerb vasúti conven- tio értelmében ez évi deczember hóban kell megkezdenie Szerbiá­nak a vasút építését; de a vasút érdekében hirdetett pályázat nem sikerült, a szerb kormány tehát már most azt a kérdést feszegeti, hogy uj határidőre van szüksége. Szerbia, hir szerint, a német kor­mányt szólította föl közbenjáróul. Bismarck herczeg kereken kije­lentette a fölszólitónak, hogy Szerbiának teljesítenie kell kötelezett­ségeit, a melyeket a berlini szerződésben elvállalt és Szerbiának el kell készülve lennie, hogy Ausztria-Magyarország szárazföldi tüntetést fog rendezni ellene. Hihető, hogy Szerbia, nem lévén kihez forduljon, végre is engedni fog. Francziaországban még sem folyik le oly simán a szer­zetesek kiűzetése mint a párisi lapok jelentették. Az ország nyu­gati vidékeiről újabban az a hir érkezett, hogy a márcziusi rende­letek végrehajtása aggasztó izgatottságot okoz. Kétségtelennek lát­szik, hogy a végrehajtás nem fog megtörténni komoly összeütközés, sőt vérontás nélkül. A czár, mint utólagosan kiderült, csakugyan nőül vette Dol- gorucki herczegnöt s jelenleg mézesheteket él L ivádiában. A czár családja el volt ugyan készülve ez eseményre, de nem helyeselte e lépést s azért az esküvő napján majdnem minden tagja távol tar­totta magát az udvartól. Azon gyermekek, kik eddig a czártól és a herczegnötöl származtak, a Jurjeff herczegi czimet viselik s a há­zasság alatt születendő gyermekek, a czár akarat szerint, oly csá­szári herczegek lesznek mint a nemrég elhunyt czárnétól szárma- zottak. Ez előreláthatólag áthidalbatlan szakadást fogna előidézni a czár és családja, különösen a trónörökös közt, s miután a Jur­jeff herczegek valaha az orosz trónra is aspirálhatnának, végtelen politikai bonyodalmak kutforrását képezné. A czár lemondási szándé­káról szárnyaló hírek is most alig fognak tejesülni; mert az uj czárné, mint mondják, hatalomszeretö asszony. niKPtrzÉE. * Adó-ügy. Egerváros számvevői hivatala részéről közhírré tétetik: miszerint az 1881-ik évre szóló adóösszeirás (conscribtio) folyó évi november hó 4-én kezdetét veszi, és naponkint reggeli 9 órától déli 12-ig, délután pedig 2 órától 5-ig a városház nagyter­mében a következő város-negyedenkinti sorrendben fog eszközöl­tetni u. m.: novemberhó 4-én a város I. és hatvani I., 5-én a város II. és hatvani II., 6-án a város III. és hatvani III., 8-án a város IV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom