Eger - hetilap, 1880
1880-10-28 / 44. szám
348 Levél a szerkesztőhöz. A szerkesztése alatt kiadott „Eger“ lap f. é. 43. száma h i- rek rovatában — „a tanfelügyelő úr figyelmébe“ — czím alatt egy beküldő jóakarólag arról értesít, hogy Egerben izr. zúgiskolák vannak. Miután ezen iskolák bezáratása tárgyában a közigazságatási bizottság utján még f. é. szeptember hó 6-án tartott ülésben intézkedtem, bátorkodom igazolásomra a fennebb említett bizottságnak előterjesztésemre hozott határozatát közlés czél- jából átterjeszteni. 1000. szám. kb. 1880. Intézkedés Braun Móricz egri zugiskola-tanitó iskolájának bezáratása és Kaif Ignácz és Klein Samu thalmud iskolája tárgyában. Határozat: Miután Braun Móricz zúgiskola-tanító sem tanképesitö okmánynyal, sem ezen iskola fentartására engedéllyel nem bír, zúgiskolájának bezáratása a közig, bizottság részére kiadott utasítás I. fejezet 4. pontja értelmében elrendeltetik; továbbá Kaff Ignácz és Klein Samu thalmud iskolájára vonatkozólag Egerváros polgármestere utasíttatik, hogy ezen thalmud iskolákba járó 6—15 éves tanköteleseket a világi tantárgyak hallgatására a nyilvános iskolákba járni, illetőleg ezek szülőit, különbeni birság-büntetetés terhe alatt, járatni kötelezze, s hagyja meg ezen iskolák fentartóinak, hogy vallástani óráikat oly időben tartsák, midőn a tanonczok a világi tantárgyak hallgatásában nem akadályoztatnak. Miről Egerváros polgármestere jelen határozatta] azzal értesíttetik, hogy eljárásáról ezen bizottsághoz e hó 25-éig jelentést tegyen. Kelt Egerben a közig, bizottság 1880. évi szeptember hó 6-án tartott ülésében. Főispán helyett: Isaák László s k. alispán. Kiváló tisztelettel a tekintetes Szerkesztő úrnak Egerben, 1880. évi okt. 24-én. tisztelő szolgája : Dr. Albert Ferencz, kir. tanácsos, tanfelügyelő. * Örvendetes tudomásul veszszük, hogy a tanfelügyelő ur figyelmét nem kerülték el a városunkban felburjánzott izr. zugiskolák és hogy azok ellen már a közigazgatási bizottság is intézkedett; de annál inkább sajnáljuk, hogy a polgármester úr a mai napig nem talált időt és alkalmat arra, hogy a megyei közigazgatási bizottság végzésének érvényt szerzett volna; mert az említett zugiskolákban a tanítás nemcsak hogy javában foiyik még most is kora reggeltől kezdve késő estig, hanem azóta, mint értesülünk, valami Wechsler nevű várusunkbeli lakos vezetése alatt már egy harmadik ily zugiskola is keletkezett, melyre a tanfelügyelő ur figyelmét, mennyiben arról tudomással nem bírna, felhívjuk. Politikai hetiszemle. Rieger a csehek s Szmolka a lengyelek nevezetes vezér- férfia a múlt héten a fővárosban időztek. Rieger meglátogatta Tiszát, Szapáryt és Széchen Antalt. Utazásának czéljáról politikai körökben azt beszélik, hogy Rieger azon szándékkal jött Budapestre, hogy a magyarok hangulatát előkészítse a cseh uralomra Ausztriában (!). Rieger a különféle személyek előtt nem titkolta, hogy a csehek készek átvenni a kormányt és iparkodott elhitetni a magyarokkal, hogy a cseh kormány Ausztriában lemondana minden szlávizáló tendentiáról. Iparkodott a magyar politikusokat meggyőzni, hogy a szláv uralom Ausztriában a német nemzetiséget is tiszteletben tartaná, hogy a csehek nem akarják Magyarország szerzett jogait érinteni, hanem csak saját jogaikat biztosítani. Biztos garancziákat e magatartás iránt Riger persze nem adott; de ez felesleges is lett volna, miután nálunk a csehekkel való szövetséget seuki sem óhajtja. — Mit mondott Tisza Rieger- nek, eddig nem ismeretes ; mondják, hogy a miniszterelnök Rieger- rel 8zemhen hideg magaviseletét tanúsított. — A lengyel delegátusokat Rieger látogatása nem kevéssé nyugtalanítja, s azért iparkodni fognak Andrássy gróffal érintkezni, hogy meghallják nézeteit a külpolitika jelenlegi vezetéséről s ezen orosz érzelmű fordulatra következtetni engedő jelekről. — Szmolka is több nevezetes nyilatkozatot tett. Miután legrokonszenvesebben nyilatkozott a lengyel-magyar barátságról, kijelenté, hogy a lengyelek igen természetes okokból támogatni fogják a Taaffe-kormányt. A lengyelek várnak és remélnek, éspedig a Habsburgházra építik minden jövőbeli reményeiket. (Alig ha csalatkozni nem fognak.) Elismerte, hogy nagy különbség van az osztrák, és az oroszországi lengyelek között. Azok teljesen el vannak nyomva; ezek pedig szabadon fejleszthetik nemzetiségüket; ha Oroszország ezelőtt tiz évvel alkotmányt adott volna, egészen másképen alkuihattak volna a viszonyok. De most már késő. A külpolitikáról szólva, azt mondá Szmolka, hogy Törökország nem tartható fönn s a monarhiának délre és keletre kiterjeszkednie kell Szalonikiig, 8 hogy ennélfogva hiba volt, hogy a novibazári egyezményben elismertetett a szultán szu- verénitása. A Dulcigno átadásáról a porta és Montenegró közöt folyt tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre. Csetinyei hírek szerint Bedri bej a porta nevében uj ajánlatot tett, mely szerint Montenegró 12 nap alatt hajthatja végre az occupatiót. A mon- tcnegróiak Véli Gorana felé vennék utjokat, s a törökök 1000 méternyi távolságban maradnának. A porta nyiltan kijelentette, hogy nem vállal magára semmi felelősséget a következményekért. A hatalmak jazon véleményben vannak, hogy Dulcignonak nemcsak a törökök által való kiüritése, hanem formaszerü átadása is szükséges. A görög király beszédével, melylyel az országgyűlést megnyitotta, mert nem volt eléggé harczias, a többség nem volt megelégedve, s elégedetlenségének azzal adott kifejezést, hogy nem a kormány jelöltjét választotta meg a képviselöház elnökévé. Triku- pi8 kormányelnök ennek következtében beadta lemondását. Páriában Trikupis bukását aggodalommal fogadják, mert attól félnek, hogy az uj kormányelnök Komonduros alkudozásba fog bocsátkozni Angliával és Olaszországgal, és e két állam támogatása mellett háborút fog üzenni Törökországnak. Szerbiából jelentik, hogy Risztics lemondott. Lemondásának az az oka, hogy az osztrák-magyar kormány a határ elzárásával fenyegeti ez országot. Az uj cabinet megalakításával Marino- vics bízatott meg. Egy bécsi lap szerint azonban nemcsak miniszterválságról van szó, hanem szerb válságról is. Ha sikerülni fog Marinovicsnak a cabinet megalakítása, akkor is kétséges, vájjon az uj kormány Risztics pártja ellenébe teljesíteni meri-e Ausztria-Ma- gyarország követeléseit. A vámszerzödésen kívül azonban még más kérdés is megoldásra vár. Az osztrák-magyar-szerb vasúti conven- tio értelmében ez évi deczember hóban kell megkezdenie Szerbiának a vasút építését; de a vasút érdekében hirdetett pályázat nem sikerült, a szerb kormány tehát már most azt a kérdést feszegeti, hogy uj határidőre van szüksége. Szerbia, hir szerint, a német kormányt szólította föl közbenjáróul. Bismarck herczeg kereken kijelentette a fölszólitónak, hogy Szerbiának teljesítenie kell kötelezettségeit, a melyeket a berlini szerződésben elvállalt és Szerbiának el kell készülve lennie, hogy Ausztria-Magyarország szárazföldi tüntetést fog rendezni ellene. Hihető, hogy Szerbia, nem lévén kihez forduljon, végre is engedni fog. Francziaországban még sem folyik le oly simán a szerzetesek kiűzetése mint a párisi lapok jelentették. Az ország nyugati vidékeiről újabban az a hir érkezett, hogy a márcziusi rendeletek végrehajtása aggasztó izgatottságot okoz. Kétségtelennek látszik, hogy a végrehajtás nem fog megtörténni komoly összeütközés, sőt vérontás nélkül. A czár, mint utólagosan kiderült, csakugyan nőül vette Dol- gorucki herczegnöt s jelenleg mézesheteket él L ivádiában. A czár családja el volt ugyan készülve ez eseményre, de nem helyeselte e lépést s azért az esküvő napján majdnem minden tagja távol tartotta magát az udvartól. Azon gyermekek, kik eddig a czártól és a herczegnötöl származtak, a Jurjeff herczegi czimet viselik s a házasság alatt születendő gyermekek, a czár akarat szerint, oly császári herczegek lesznek mint a nemrég elhunyt czárnétól szárma- zottak. Ez előreláthatólag áthidalbatlan szakadást fogna előidézni a czár és családja, különösen a trónörökös közt, s miután a Jurjeff herczegek valaha az orosz trónra is aspirálhatnának, végtelen politikai bonyodalmak kutforrását képezné. A czár lemondási szándékáról szárnyaló hírek is most alig fognak tejesülni; mert az uj czárné, mint mondják, hatalomszeretö asszony. niKPtrzÉE. * Adó-ügy. Egerváros számvevői hivatala részéről közhírré tétetik: miszerint az 1881-ik évre szóló adóösszeirás (conscribtio) folyó évi november hó 4-én kezdetét veszi, és naponkint reggeli 9 órától déli 12-ig, délután pedig 2 órától 5-ig a városház nagytermében a következő város-negyedenkinti sorrendben fog eszközöltetni u. m.: novemberhó 4-én a város I. és hatvani I., 5-én a város II. és hatvani II., 6-án a város III. és hatvani III., 8-án a város IV.
