Eger - hetilap, 1880
1880-10-14 / 42. szám
333 vei vasból készült. A jelvények egykori erdéjét s a szárnyasokban való bövelkedését tüntetik elő. — Bakta helység. Czimerében kereszt s ekevas van és körirata „Hevesmegye Bakta község pecsétje 1861.“ A kereszt jelképezi, hogy a lakosság mind katholikus s az ekevas, hogy régóta íöld- mivelé8sel foglalkozik. Bátor helység. Czimerében szántóvason álló madár s erdei fa látható; körirata „Hevesmegye Bátor község pecsétje 1861.“ Jelvényei igazolják, hogy makkos erdeje van s földmive- léssel foglalkozik, s erdejében madarak tanyáznak. — Bekölcze helység. Jelenlegi czimerének körirata: „Heves megye Bekölcze község pecsétje 1861.“ Régi czimeréböl lehet következtetni, hogy miután szántóvas s csoroszlya volt belévésve, a lakosság földmiveléssel foglalkozott. — Bura, Tisza elönévvel, helység. Czimerében hal s ekevas látható; körirata „Bura helység pecsétje.“ Ezeu helység lakossága a földmivelést s halászatot űzte régi idők óta, a miért községi czimerében az ekevasat s halat vette fel. — B o c 8 helység. Czimerében ekevas, csoroszlya, buzakalász; körirata „Hevesmegye Bocs község pecsétje 1861.“ Ezen helység lakossága egészen földmivesekböl állván, az ekevast s csoroszlyát, s mivel fáradságos mnnkájokat óhajtják a Mindenhatótól megáldatni, a buzakalászt vették fel czimerökbe. Beö, Tisza elönévvel, helység. Paizsa gömbölyű, egy vonallal két részre osztva, balról hármas dombon kettős kereszt s jobbról egy nagy ekevas látszik; körirata „Tisza-Beö helység pecsétje 1860“. Van egy régibb pecsétje az 1806. évből ; ez is hasonló jelvények, kel bir. A községi levéltár 1845. évben leégvén, a pecsétekről az a hagyomány maradt fen, hogy a község lakosai előbb halászattal foglalkoztak, melyet nekik a Tisza bőven adott, később az ármentes részekből földeket nyervén, annak emlékére országos czimerünk hármas hegyét, a Tátrát, Fátrát és Mátrát és a kettöskeresztet, valamint az uj foglalkozás jelvényéül a szántóvasat vették fel a paizsba. Csány helység. Czimerében csoroszlya s ekevas látható; körirata „Csányi pecsét 1747.“ Ezen pecsétnyomó egy ízben elveszvén, 1824 évben Pethö Ágoston közbirtokos udvarán találtatott meg, jelvénye a községben űzött földmivelésre vonatkozik. Csehi helység. Czimerében csoroszlya, ekevas s buzakalász látható; körirata „Hevesmegye Csehi község pecsétje 1861.“ A jelvényről az áll, mi az előbbi pecsétről. Deménd helység. Paizsa gömbölyű s öt ágú korona, eke és csoroszlya látható rajta; körirata „Deménd helység pecsétje 1861.“ A jelvény szintén a földmivelésre vonatkozik. Dom ősz ló helység. Czimerében egész az 1854. évig egy ugró szarvast ábrázolt ezen körirattal „Sigillum Domosloiense 1795.“ Keletkezéséről biztosat tudni nem lehet; valószínű hogy eredetét a községnek erdős vidéke s vadakban bővelkedett határától nyerte. Ezen pecsét az 1854. évben elveszett, s helyette 1859-ben ily feliratú uj pecsétnyomó készítetett: „Hevesmegye Domoszló község, Egri járás.“ Detk helység. Czimere „Hevesmegye Detk község, Egri járás.“ Történeti jelvényei nincsenek. Dormánd helység. Czimerében buzakalász, szántóvas s csoroszlya; körirata „Dormánd 1855.“ Határa mellett a Csörsz árka húzódik nyugotról kelet felé. A jelvény földmivelésre vonatkozik. Debrö helység. Czimerének bal felén sarló, közepén dohánylevél s jobb felén szöllöfürt látható; körirata „Alsó-Debrö helység pecsétje 1861.“ A baloldalon lévő sarló jelenti a zsellérség munkakészségét, közepén a dohánylevél jelenti, hogy a nép letelepülése óta folytonosan a dohánytermelést tartja tógazdasági ágának, a jobb oldalon látható teljes szöllöfürt pedig azt jelképezi, hogy a lakosság szöllömüveléssel is foglalkozik. Ecséd helység. Két pecsétje van. Az első pecsét 1855-ben készült. Czimerébén ekevas, csoroszlya látható; körirata „Sigillum Ecsédiense.“ A csoroszlya jelzi, hogy ezen időben kezdették a vasekével való szántást. A második pecsét czimerében ekevas s csoroszlya alatt H. V. bettik vannak; körirata „Ecséd község pecsétje 1861.“ Ezen második pecsétnyomó azért metszetett, hogy rajta az 1861. év mint az alkotmányosság újjászületésének éve látható legyen. (Folyt, köv.) fíésö Ensel Sándor. mzE£^ri~ü~ zzéis . * Érsekünk ő excja Budapestről m. csütörtökön érkezett vissza városunkba. * A m. kir. közmunka s közlekedési minisztérium a m. kir. szolnoki folyammérnöki hivatal főnökét, Mojsisovics Vilmos m. kir. főmérnököt az Egerpatak szabályozásával összefüggő völgyzárlat kérdésének tanulmányozásával és a tervek elkészítésével megbízván, nevezett kir. főmérnök városunkban megjelent és a helyi viszonyok tanulmányozásával foglalkozik. * Egerváros képviseletének f. hó 10-én tartott üléséhen tárgyaltatott a közmunka 8 közlekedésügyi m. kir. minisztérium leirata, az Eger-patak szabályozása tárgyában. Mielőtt ezen leirat értelmében a szabályozás foganatba vétetnék, azon feltételek és módozatok megállapítása találtatott szükségesnek, melyek a munkálat keresztülvitelénél irányadóul fognak szolgálni, e czélból tehát egy bizottság választatott, mely egyszersmind azzal is megbizatott hogy e testület elé terjesztendő véleményében a megindítandó munkálatok sorrendjére s költségeire is kiterjeszkedjék. — A ministeri leiratot jövő s/.ámuukbau eg ész terjedelmében fogjuk közölni. * A magyar zászló megsértése ügyében kelt m. kir. belügymí- ni8teri leirat városunk hatóságával is közöltetvén, a legközelebb tartandó képv. közgyűlésen fog tárgyaltatni. * Az Egerváros kezelése alatt levő Kovács János-féle ösztöndíjban a. folyó hó 8-án történt kiosztás alkalmával a múlt 1879—80- ik tanév II-ik felére a következők részesitettek: Dobrányi Lajos, Petróczy János, Békeffi László, Szokolai János, Róth Miksa, Pillér Ede, Csáky Alajos és Elek Árpád joghallgatók fejenkint 26 frt 25 krral — Báyer Sándor, Frisch Jakab, Sidlauer Arnold 8-ad Lefevre Dezső, Sztupka József, Schvarcz Sándor, Keresztúry Kálmán, Maibaura Jakab 7-ed osztályúak fejenkint 21 írtjával. — A jogakademia segítő-egyesületének tisztikara következőleg alakult meg: elnök: Markovich Lajos, alelnök: Gremsperger József, titkár: Radinovics Iván, pénztárnok: Preszler Armin, jegyző: Dub- niczky István. Bizottsági tagokká választattak: Adler Mór, Bajzáth József, Bottka István, Böhm Lajos, Bukovics Lajos, Fischer László, Jabreczki Flórián, Kosirovics Iván, Kozma Endre, Loor Gyula és Szabó Gyula. — Titkári jelentés. Az egri jogászsegélyzö egyesület titkára tisztelettel értesíti a n. é. közönséget, miszerint heti hivatalos óráját minden szerdán d. e. 10—11 óráig fogja megtartani. Mit azon kérelemmel juttat a n. e. közönség, úgy különösen a tekintetes ügyvédi kar tudomására, hogy mennyiben arra alkalmas, képzett nevelőket, correpetitorokat, illetőleg ügyvéd-segédeket kívánna, az iránt a titkári hivatalt, (jogász-segélyzö egyleti helyiség, lyceum II. emelet 75 ajtó) mint amely ebbeli igényeiknek leginkább van hivatva eleget tenni megkeresni, a fent kitett időben ne terheltessék. — Bandy Sándor ur, Braun Emmánuel helybeli bútor-kereskedő jeles czég- és könyv-vezetője, eljegyezte Deutsch Mária kisasszonyt, özvegy Deutsch Izraelné ép oly szeretetreméltó, mint kedves és szép leányát. Éltük hosszáig tartó boldogság s megelégedés kövesse frigyöket! * Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Nékám Jó- zsefné szül. Raicsics Teréz a maga és fiai dr. Rékám Sándor m. kir. állami számszéki tanácsos, ennek neje szül. Dlauhy Hermina; Nékám Endre köz- és váltóügyvéd, ennek neje [szül. Nékám Otil; Nékám Gyula kir. aljárásbiró; úgy leánya: Nékám Malvina; ennek férje Mennyei József kir. tanácsos és vasmegyei tanfelügyelő, valamint számos unokája s rokona nevében szomorodott szívvel jelenti felejthetetlen férje, illetőleg szeretett édesatyjuk, ipájuk, nagyatyjuk s rokonuk Nékám József urnák, Budapest főváros nyug. tanácsnokának, folyó hó 7-ik napján, Egerben, élte 86-ik évében, végelgyöngülésben történt gyászos elbunytát. A boldogult hült teteme folyó hó 9-én délután 5 órakor, a gyászoló családtagok és ismerősök élénk részvéte mellett, a bold. Szűzről nevezett sirkertbe tétetett nyugalomra. Béke poraira! — F. hó 9-ikén kisérték örök nyugalomra Hörmanné Niko- lásy Alojzia asszouyt. Az elhunyt városunk egyik legműveltebb és legszellemesebb hölgye volt, ki előszeretettel foglalkozott a költészettel s nem minden siker nélkül. Lapunk is közölt egy hangúlat- teljes költményt tőle Y. S. fordításában. * Az egri minta-szüret. A földmivelési miniszter ur Egerben minta szüretet rendelt tartatni, melynek végezésével ismert borászunk és szakiró Gyürky Antal bízatott meg. Hogy az előre haladt borászati tudomány követeléseinek megfelelöleg lehessen a szüretet berendezni és tanulságul szolgáló kísérleteket tenni, arra legalkalmatosabb helynek találtatott Imre Miklós megyei főügyész és birtokos borháza és szőlője, ki is ritka áldozatkészséggel ajánlotta fel helyiségét, sőt mind a külön álló erjesztő kamrát kályhával felszerelte, mind pedig minden szükséges gépet és eszközt beszerzett, mi nem kis költségbe került. A szüret október hó 6-án kezdődött igen kedvező idő mellett és okt. 9-én végződött, de a
