Eger - hetilap, 1880
1880-10-07 / 41. szám
325 „Hová mégysz, Bérezi, azzal a beteg lánynyal ?“ — kérdezte haragosan Harmatné. Bérezi felütötte a fejét a szólitásra, Rozi pedig hi rtelen felrántotta afpítvar ajtaját, kiugrott az udvarra, futni kezdett s visszakiáltozott kaczagva: „Megkeresem, visszahozom !" „Utána! Harmatné, megörült a lánya!“— kiáltott Bérezi s egy szökéssel kiugrott ö is az udvarra, s űzőbe vette a szilaj kaczagás- sal nyargaló lányt. Rozi iránytalanul futott a fris szántáson, sikoltozott, kaczagott; kibontott haja, s kendője lobogva szállott utána; minden lépésénél, minden ugrásánál felcsapta a hig sarat s ilyenkor tapsolt, tombolt eszeveszetten. Bérezi nyomában volt mindenütt. A lány ele- intén az erdő felé futott, mely sötéten félkör alakban fogta körül a tájat, azután oldalt fordult s a meredek agyagos part felé vágtatott, melyet a Boszorkány-hasadék hosszában basit kétfelé. Bérezi fuldokolva űzte a lányt, kit a lassan derülő ég csillagfényénél itt- ott pillantbatott meg, mert az agyagos part sűrít bozótjában csörtetett már. A lány visszakiabált gúnyolódva: „Meg ne fogd az árnyékodat!" Bérezi is belekerült a bozótba, s most már nem láthatott, nem hallhatott semmit, csak néha-néha hallhatta a metsző, száraz kacza- gást és kiabálást: „Anyja átka, apja vétke, szerelem volt a hóhérja!“ Egyszerre csak kibukott a bozótból, s vijogva, újongva tartott az orom felé, a sötét öblü Boszorkány-hasadék hosszában. Bérezi megrémülve szedte össze minden erejét a futáshoz, kétségbeesetten rohant, ugrott a ruháját tépő bozót között. Rozi gondolkozva meg- állott, lehajolt a hasadék szélére s belekiabált a sötétségbe: „Te vén zsidó, hol a gyerek sirja ? Mondd meg, mondd meg! Dülledt bagolyszemed látta, mikor ásták. Hosszú volt-e a sir. nem maradt-e ki kis lába? Széles volt-e, nem látszik-e gyönge keze ? ...............Lent van, ott van a fenéken? Mért loptad el magad m ellé? Tán boszúból. Visszaadnád . . . Megyek érte!“ —s öröm- kaczajjal bebajitotta magát a mélységbe . . . Bérezi látta hullani lefelé, s hallotta a zuhanást, — azután csöndes lett minden, csak néha-néha eltévedve zavarta a siri csöndet az erdő lassú zúgása, s messziről, a szűk völgy mélyéről, hallatszott az öreg Rigó furulyájának kérdő szava: „Hát majd virág terem-e a síromon?“ Bizony nem termett!---------------- Kaj da esi József. Egy szüret a Médocban. A Médocban, hol a hason nevű bor rubinforrása fakad a szö- lötöröl, a szüret valóságos ünnep. A legszegényebbtől a grandseig- neurig mindenkinek része van az örömben. A Médocban Franczia- ország legjobb bora terem, s itt vannak a legvidámabb szüreti ünnepek is. Francziaország sok nagy hódítást tett hadvezéreivel, művészeivel és nagy müveivel; de a legnagyobb bódítással mégis bora dicsekedhetik. A Chateau-Lafitte talán jobban emelte dicsőségét, mint XIV. Lajos s a Cbateau-d’Yquem aranya mellett még Napoleon képe is elbalaványodik. S ezek a hires borok mind gazdag bankárok- és grandseig- neurökéi, kik a Médocban pompás kastélyokkal bírnak, ünnepélyeket, nagy vadászatokat rendeznek és minden világi örömnek áldoznak. A Médoc a szüret alatt épen oly népes, mint Deauville a lóversenyek alkalmával. A kastélyokat ilyenkor az előkelő vendégek nagy sokasága népesíti be; a kölcsönös látogatások napirenden vannak; pompás fogatok robognak végig az országutakon; egész nap vadásznak, s a sport minden nemét egy sereg fiatal ember nagy kedvvel űzi, kik mindnyájan Saint Legier gróf-, a grand puy-i kastély urának vezetése alatt állanak. A Médoc hires bora a következő hat fő vignette alatt szerepel : Chateau-d’ Yquem, Chateau-Lafitte, Chateau-Margaux, Chateau Latour, Chateau-Haut-Brion. A Chateau-d’ Yquem 1785 óta a Lur-Saluces családé; akkor adta el Sauvage d’ Yquem Lur-Saluces marquis-nak. Az yquemi uradalom 148 hektárrá (1 hektár = 1. 74 osztr. hold.) terjed; 90 hektáron terem a fehér szőlő s ebből szűrik a legjobb jsauternes-i bort. Hire már a régi időkben meg volt ■ alapítva; de a legutóbbi harmincz év alatt annyira emelkedett, hogy e borért ma mesés árakat fizetnek. Az 1859- és 1861-iki évfolyam az első kézből ton- nánkint (808 bécsi pint) 6000 francért kelt el, s nehány évvel későbben már 10,000 frankot fizettek egy-egy tonnáért; 1859-ben pedig egy tonna 1847-iki d’ yquemit Konstaniin nagyherczeg, ki ez időben Bordeauxban járt, 20,000 francon vásárolt meg. A Chateau Lafitte jelenleg Rothschild Alfonz, Gusztáv és Ödön báróké; 1793 előtt pedig Picardé volt, ki mint royalista Párisban nyaktiló alatt végezte be életét s kinek jószágai elkoboztattak. Mint nemzeti vagyon Vanlerberghes nevű gazdag úrnak adatott el 1.200,000 francért. Lemaire Rosalie kisasszony 1818-ban e gyönyörű birtokot egy millió francon szerezte meg, s későbben ugyanennyiért adta el Scott-nak. 1868-ban Rothschild James báró Páriában a Chateau-Lafitte-ért 4.140,000 francot adott. Örökösei bírják ma e becses szőlőterületet. A Chateau-Margaux is régi hírrel dicsekszik. A 15. században egy megerősített kastély után, mely e helyen állott, Lamotte-nak nevezték el. Akkor egy Montferrand nevű úr volt e vidék tulajdonosa. Az 1750. évben de Furmel ültetett ide szőlőket, melyek jelentékenyen emelték a bor értékét. 0. Aguado vicomt 1835-ben a Chateau-Margaux-t 5 millió francért vásárolta meg. Mai tulajdonosa Pillet-Will. A Chateau Margauxból évenkint mintegy 155 tonnát termelnek. A Chateau-Latour-t de Flers, de Beaumont, de Graville és de Courtivron urak birják, kik e szőlőterületet 1.511,000 francért vették meg s társaságba állottak, hogy szőlőhegyeiket könnyebben kizsákmányolhassák. A Cbateau-Latour különösen Angliában örvend nagy kedveltségnek. Az évi termés mintegy 90 tonnára rúg. A Chateau-Haut-Brion nemes borága sokat szenvedett a phyl- loxerától. E borterület 50 hektárra terjed. Ebből tulajdonosa, Lar- rien Amadéé, többet mint egyharmadrészt, a pylloxerával együtt, mely ellepte, kiirtatott; aztán uj szölöveszökkel ültettette be, s reménye van, hogy nehány év múlva szőleje éppen oly termő lesz mint korábban volt. Ma a Chateau-Haut-Brionból csak 100 tonnát szűrnek. A „N. P. I.“ u. 'XÍT . Fölkérjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetési idejök e hó végével lejár, hogy lapunkra továbbá is előfizetni és az előfizetési pénzeket, vidékről legczélszerűb- ben posta-utalvány útján, a lap kiadó hivatalához beküldeni szíveskedjenek, hogy a lapszámok pontos szétküldése fennakadást ne szenvedjen. * Királyunk névünnepélgét f. hó 4-én városunk ez évben is a szokott kegyelettel ülte meg. A székesföegyházban a hálaadó istentiszteletet Lengyel Miklós vál. püspök és nagyprépost ö méltósága végezte fényes egyházi segédlettel. Jelen voltak a megyei s városi tisztikarok, a közös hadseregbeli és m. kir. honvéd-tisztikar, kir. törvényszék, kir. adóhivatalok, a tanári karok 8 a tanuló ifjúság, valamint az ajtatoskodó bivek nagy száma. * Dr. Szolcsányi Hugó, ki lapunknak eddig is buzgó munkatársa volt, azt a mai naptól kezdve főm unkatársi minőségben fogja támogatni. * Hivatalos lapból. Ö felsége, a személye körüli magyar ministere előterjesztése folytán, Hartl Ede egri lakos- és birtokosnak, közhasznú tevékenysége és emberbaráti működése elismeréséül, saját és törvényes utódai részére a magyar nemességet díjmentesen adományozta. t Mikes János gróf, Deák Ferencz benső barátja, okt. 1-én 76 éves korában, Budapesten elhúnyt. Hamvai m. vasárnap, a fővárosi előkelő körök nagy részvéte mellett, a Deák-mausoleum közelében tetettek nyugalomra. — Az 1849. év október 6-ikán vértanúi halállal kimúlt sza- bad8ághösökért tegnap délelőtt 10 órakor fényes gyászistentisztelet tartatott a minorita-szerzet templomában. A pompás gyászravatal a szentély elején volt fölállítva, rajta gyönyörű nemzetiszin szalaggal összekötött koszorúk ékeskedtek s köröskörül a számos vi- asztyertyák lobogtak. Jelenvolt a gyászmisén a honvédegylet testületileg, élén veterán polgárunkkal, Csiky Sándor úrral; ott láttuk Tavasy Antal polgármester urat s városunk inteligentiájának számos tagját, úgy a férfi-, mint a női világból. A gyászmisét fényes segédlettel a minorita-rend helybeli főnöke végezte. * Erdélyi Bélát, városunk egyik jeles fiát, mint lapunk egyik t. barátja értesít bennünket, az angol tőkepénzes consortium, mely hazánkban a megyei vicinális vasutak kiépítését tervezi s 50 millió frt töke felett rendelkezik, ez ügyben teljhatalmú megbízottjává és képviselőjévé nevezte ki. * Egerváros képviselő testületének f. hó 3-án tartott ülésében a
