Eger - hetilap, 1880

1880-08-12 / 33. szám

261 nöztek, s raár a középkorban ajánlottak; de a melylyel az orvosi tudomány nem dicsekszik, mert nincs rá oka. Biztos szert a víz­iszony ellen a tudomány még eddig nem ismer. Az orvos hatásköréhez nemcsak az tartozik, hogy a már ki­fejlődött betegséget orvosolja, hanem az is, hogy tanácsot adjon, miként lehet a betegségtől óvakodni. Erre nézve ez a tanácsom. Ha kutyánk van, tartsuk jól, s ne küldjük a szomszédhoz kosztba, há- lassuk fedél alatt ólban, 8 ne tegyük ki nagy nélkülözéseknek. Ha mindamellett hekövetkezik a baj, könnyen felismerhetjük. A ve­szettség jelei ezek: A kutya kedvetlen, nyála folyik, szemei üve­gesek, füle. farka, lecsüng, hangja elváltozik, gazdáját nem ismeri, azt mégis támadja, minden után kapkod stb. Ha kutyánál ezen gyanús jelek mutatkoznak, ne sajnáljuk tőle a kegyelem lövést. Ha pedig mégis megtörténnék, hogy valakit megharapna, annak jusson eszébe, hogy még a harapásból is ritkán fejlődik ki a betegség; mert ez ahhoz való fogékonyságot feltételez. Teljes megnyugtatása végett azonban jól cselekszik, ha orvoshoz fordul, ki czélszerü ke­zeléssel a bajnak elejét veheti. Ha én hivatásomnál fogva előadá­sommal e tárgyat, úgy a hogy tőlem telt, megvilágítottam és a közönségnek némi megnyugtatást szereztem, elértem czélomat. Fürdői levél. Gleichenberg, 1880 aug. 5. T. Szerkesztő ú! Mindenek előtt excusálom magam, azok vádja ellenében, kik — s talán nem ok nélkül, — hazafiatlanságot látnak abban, ha valaki a magyarországi számos, s tagadhatlanúl jól berende­zett és kipróbált gyógyerejü fürdőket mellőzve, idegen helyre megy pénzét költeni. E vád jogosult talán azok ellen, kiket pusztán az élvhajhászat, úrhatnámsági viszketeg vezet, — de nem terhelhet semmi esetre engem, ki nem egyedül kedvtelésből hanem üdülést, gyógyúlást keresni jöttem ide, — és pedig orvosi kommendó szóra. — Ha tehát megleczkéztetést érdemel is valaki az nem én vagyok, hanem orvosom; — méltóztassék tehát a hazafias támadást ellene intézni s szidni öt, — de ne az én megbizásomból, mert én ily honoráriumot, sem adni, sem kapni nem szeretek. Mindamellett sietek kijelenteni azt, hogy nekem az orvosi praescriptio ellen panaszkodni legkisebb okom siucs, mert azon hi­báért, hogy Gleichenherg nem magyar fürdő (a mi bizony nagy kár,) kellő kárpótlást nyújt azon jó hatás, melyet e gyógyhelyen az egészségre gyakorol azon figyelem és előzékenység, melyben itt a vendégek részesítik s azon vonzalom, mely a magyarok iránt nyilvánúl, s minek egyik fényes bizonyítéka az is, hogy e hó vé­gén Szombathelyen vándorgyűlést tartó orvosok s természetvizsgá­lókat a fürdő igazgatóság ide is már rég meghívta. Én mindenki­nek, ki az ez idei orvos-gyűlésen részt vesz, ajánlom, hogy a Glei- cbenbergi kirándúlást el ne mulaszsza, mert ennél nagyobbszerü tá­jat aligha látott s lát bárhol is, a mely gyönyörű táj megtekinthe- tése is elegendő ok, hogy valaki a természettudósok gyűlésén részt vegyen. — A magyarok iránti sympathia még szebb nyilvánúlása történt múlt évben, a midőn ezen gyógyhely nemes szívű alapitója, a most is itt időző gróf Vickenburg Constantin Mátyás, a sűrű fák között gyönyörű helyen épült byzanti stylií remek templom tornyai­nak legmagasabb pontjára tűzette fel Szent István napján a ma­gyar nemzeti zászlót. Magyar vendégek ép oly szép számmal vannak s a társal­gási nyelv ép úgy — német, itt is,mint a magyarországi fürdőhe­lyeken, s csakis ebéd idején, a nem magyar konyhára való étkek juttatják eszünkbe, hogy Steier-fürdöben vagyunk; azaz pardon, van még valami a mi figyelmeztet, hogy Gleichengberg, nem magyaror­szági gyógyhely s ez a rend, pontosság, melylyel elhalmoznak. Le­het mondani, hogy itt ellesik gondolatunkat, s mielőtt kimondanék, már teljesítve van kívánságunk. Az igazság érdekében be kell ám vallanunk, hogy a nem magyar szájízhez készített étkek közül a kávé kivételt képez, mely itt pompásabb mint talán bárhol is.. Gleichengberg a szenvedő emberiség Mekkája, hová messze vidékről zarándokolnak az üdülést kereső betegek. Már a termé­szettől remek táj, az emberi szorgalom és művészet által valódi édenné alkotva, magával ragadja lelkünket 8 önkénytelenül jönnek ajkunkra lord Byron Kitűnő angol költő szavai: „Mint a szere­lemben gazdag szívnek éber álma, olyan szép e táj.“ Mind az, mit legmerészebb phantásia kigongolhat szépet, meglepőt, látható itt szem kápráztató csoportokban, mely a költő szavai szerint: „mint a kaleidoscop ábrái, jön, változik, tarkúl, s mindig csodásabb, mindig meglepőbb képleteket mutat.“ — Az éggel ölelkezni lát­szó magas fenyő erdőség, mint egy óriási örökzöld koszorú veszi I körül a gyógyfürdőt, mely irigylésre méltó szép érzékkel berendezve, mindenről megfeledkeztet, figyelmünket teljesen leköti s csodálko- I zásunk perezre sem szűnik, mert tovább s tovább menve, mindig és mindig újabb, szebb kép tárúl fel szemünk előtt. A fürdő helyen, nyolez, kényelmesen berendezett, tág és ma­gas szobákkal ellátott vendéglő van; két vagy három emeletesek; s mindannyian az újabb kori építészet valódi műremekei. Gyö­nyörű fenyvesek között, költői rendetlenségben, elszórva van, több mint száz szintén egy, két vagy három emeletes díszes villa, me­lyek mindegyike, művészileg alakított park közepén áll. Jelenleg az összes vendéglők és villák elfoglalva vannak, itt időző vendé­gek által, kiknek száma meghaladja az 1400-at, s kik között, ál­lamférfiak, mágnások, kitűnőségek nagy számmal vannak. A fürdő- vendégek közül felemlithetem, a Vickenburg grófokat, Tburntaxis és Vindischgrätz herczegeket, Don Alfonzót, Sefér pasát. Itt idő­zik jelenleg igen sok magyar mágnás, föúr s előkelő hivatalnok is, | nevezetesen: Batthyányi Theodor gróf, Cziráky János gr., Liptay Béla báró, Pongrácz Émil br., Chotek grófnő, Fehérváry Gizella báróné, — továbbá Klobusitzky János, Szögyényi Marich László, Bibáry miniszteri tanácsos, Kerkápoly Károly volt miniszter és Péchy Imre külügyminiszteri titkár, ki a 60-as évek elején Egerben végezte gymnasiális tanulmányait. Az épületek között legszebb a „Curhaus“, melynek földszinti termeiben elegáns kávébáz és ezuk- rászda, az első emeleten pedig diszterem (Cursalon) hölgy-, zene- és olvasóterem van, melyben több mint 80 különböző, s ezek kö­zött 10 magyar hírlap áll a vendégek rendelkezésére; a díszterem­ben pedig minden vasárnap tánczmulatság, vagy hangverseny tar- tatik. Vau jó német színtársulat is, mely — csütörtököt kivéve, a midőn tombola mulattatja a közönséget, — mindennap játszik. A séta helyeken, — felváltva— mindennap kétszer, reggel 6—9-ig s délután 4—8-ig gyönyörködhetni a jó zenében. A vendégek s különösen a gyöngélkedök iránti figyelem minden várakozást felül múl, a napnak minden percze, újabb és újabb szórakozást nyújt; nem lehet ember ki csak perezre is megúnbatná magát. — Az itt működő tiz fürdő-orvos között van egy magyar is, — még pedig a javából — Závory Sándor, ki becsületet szerzett a magyar név­nek és orvosi tudománynak s egyike a legtiszteltebb s legkereset­tebb orvosoknak. Ha mindazt, mi itt meglepő, vonzó, nagyszerű s dicséretre méltó, elmondani akarnám; könyvet, nem pedig az „Eger“ lap szűk rovatába beilleszthető levelet kellene írnom. Már is hosszúra nyúlt tudósításomat tehát bezárni lévén kénytelen, ismételve ajánlom az „Eger“ lap t. olvasóinak, ne mulaszszák el a most kinálkozó sze­rencsés alkalmat, hanem vegyenek részt, az e hó végén Szombat­helyen tartandó gyűlésen, s onnét kirándúlva tekintsék meg e vi­lághírű gyógyhelyeket s annak eléggé nem magasztalható remek vidékét. A csekély költség, melyet ezen kéjutazás igényel, bőven kárpótolva lesz a szerzett tapasztalatok s élvezetek által, mely hogy a legkövetelöbbek igényeit is kielégítse, arról a fürdőhely müveit, tapintatos, ügyes igazgatója: d’ Orsay gróf gondoskodik. F—y S-r. HIEPIJZÉB. — Személyi hírek Dr. Juhász Norbert kir. tanácsos és kassai tankerületi főigazgató és Szoldatits Ferencz jeles festő jelenleg városunkban időznek. Az utóbbi ngos. Tárkányi Béla ka­nonok úr vendége, hol Érsek ö excjának arczképét festi. — Gyászhír. Mély részvéttel olvastuk a következő gyászje­lentést: „Syposs Kálmán és neje Fazekas Ilona saját és gyerme­keik nevében fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy forrón szeretett kedves leányuk Ilona 1880. aug. 4-ikén, rövid szenvedés után, szívszélhüdésben életének 20. évében jobb létre szenderült.“ — A boldogúlt hűlt tetemei f. hó. 6-ikán d. u. 5 órakor a közönség ál­talános részvéte mellett kisértettek örök nyugalomra. Áldás és béke kedves emlékére! — Fülek Henrik ezred dandárparancsnok úr, ki Egerben léte alkalmával köztisztelet- és szeretetben részesült, a kolozsvári ka­tonai tudományos egylet elnökévé választatott. Gratulálunk! — A maros-vásárhelyi Bem-szobor bizottságától legközelebb egy felhívást vettünk, mely arról értesít, bogy a jól sikerült szobor Maros-Vásárhely főterén rövid idő múlva fel fog állíttatni. Ugyan­csak e felhívásban a bizottság a következő körülményre kívánja felhívni a közönség figyelmét és részvétét: határozott tudomása van ugyanis a bizottságnak arról, hogy néhai Bem tábornoknak két nővére még él, ínséggel és nyomorral küzdve. Az egyik de Cos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom