Eger - hetilap, 1880

1880-07-22 / 30. szám

234 az új osztály készen áll. A megalakult osztály tagjainak köteles­ségük azon gyárakban hol foglalkoznak az Internationalénak men­nél több új tagot szerezni. Az újonezok népszerűén oktattatnak az Internationale törekvéseiről, a mennyiben az czélszerünek látszik, s az újonnan belépő tagok számához képest újabb osztályok szerveztet- nek. Minden tag egy igazolási jegyet kap, melynek egyik oldalán a fölvétel bizonyítása s a különböző levelező titkárok nevei álla­nak ; a másikon pedig franczia, angol és német nyelven az Inter­nationale alapelvei vannak meg rövid kivonatban. E kártyán kívül kapnak még az osztály tagjai egy bekötött füzetkét, mely az In­ternationale szabályait és rendeletéit tartalmazza. A munkásnök is alakíthatnak maguk közt osztályokat, s ilyenek tényleg léteznek Lyonban, Genfben s az Egyesült-Államok több helyén. A nöeman- czipáczióért való küzdelmek Amerikában egyenesen e női osztá­lyokban vették kezdetöket. (Folyt, köv.) 2X2. Hevesmegye 1880. évi julius 12-én tartott rendes bizottsági közgyűlése. (Vége.) Egerváros képviselőtestületének S. G-né és Zs. S-né volt köz­ségi tanítók özvegyeinek megdijaztatása tárgyában tett felterjesz­tésre határoztafott: hogy miután az 1875: 32. t. C'. végrehajtása tárgyában kiadott 1879. évi 35,111 az. a. k. vallás- és közokt. mi­niszteri utasítás III. ez. 14. ptja szerint a nyugdijra jogosúlt taní­tók özvegyei férjük legutolsó fizetésének */3-át nyerik évi nyug- dijúl, utasittatik Egerváros képviselőtestülete, bogy a nevezett öz­vegyeknek járó szabályszerű nyugdíjakat, az évi k zségi költség- vetésbe felvegye és folyóvá tegye; megjegyeztetvén, hogy Egervá­ros képviselőtestületének azon nyilatkozata, mely szerint az egri községi iskolaszék peuzrara oly kedvezőtlen helyzetben van, bogy rendes évi kiadásait sem képes fedezni és igy minden évben ál­lamsegélyre van utalva, ezen határozat módosítását nem vonhatta maga után. Olvastatott az egri szinház-egyesület és részvénytársulat kér­vénye, hogy az Egerben felállítandó szinház-épités ügyét a megye közönsége pártfogásába venni s meeyeszerte pártolásra ajánlani és az egyesület czélját anyagi segélyezéssel is előmozdítani méltóztas- sék. Tekintve, hogy egy oly közművelődési intézet, mint az egri színház felállítása és állandósítása és ez által a megye fővárosá­nak egy szinkerület központjává tétele oly culturalis kérdés, mely­nek sikeres megoldása iránt az egész megye méltán érdeklődhetik, továbbá, hogy ez érdeklődés annyivalinkább indokolt, mert a szí­nészet nemcsak polgárosodási tényező, hanem a nemzetiségnek is egyik conservatora s terjesztője, nálunk pedig a hazafiságnak a nemzeti műveltségért még mindig kell, hogy áldozatra kész legyen sat., az állandó választmány pénzügyi szakosztályának javaslatához képest, az egri állandó színház felállításának ügyét, a megyebizott­ság pártfogásába veszi és annak pártolását úgy a községeknek mint egyeseknek megyeszerte ajánlani rendelvén, egyszersmind ezen hazafias czélú intézetre a nemesi pénztárból 2500 forint meg­szavazott. Olvastatott a tiszti főügyésznek mint Gyöngyösváros képvi­selőtestülete határozata folytán a vizsgálattal megbízottnak a meg­ejtett vizsgálatok eredményeit összefoglaló jelentésének Gyöngyös város pénzügyi rendetlen helyzetét és ennek okait feltüntető része, mely szerint habár a város pénzügyi helyzete a legbonyolódottabb s minden lépten-nyomon nagyfokú mulasztások és hanyagságok észlelhetők, a pénzügyi rossz helyzet és a hanyag kezelés föindo- kai mégis a múltban keresendők, s noha a vádolt tisztviselők sem mindenben teljesiték kötelmeiket, az ellenök emelt súlyos vádakkal egész mérvben nem terhelhetők, hanem a mennyiben a város mai pénzügyi bonyolúlt állapotáért valaki, felelőssé tehető, az talán in­kább a képviselőtestületnek róható fel, mely nem fordított figyel­met arra, hogy hozott határozatai végre is hajtassanak, s igy ma­radt a régiben minden és állott elő a mai zilált állapot. Ä vizs­gáló felhozza azt is, hogy számos elveszettnek jelzett kötvényt, ta­karékpénztári könyvet, pénzösszeget, haszonbéri követelést sat. feltalált, kipuhatolt, szóval rá jött arra, hogy az állítólag elvesztett követelések legnagyobb részben megvannak, vagy lefizetvék. — E jelentés folytán Gyöngyösváros képviselőtestülete utasított: hogy a város úgy cselekvő mint szenvedő vagyoni állapotát pontosan ál­lapítsa meg; intézkedjék, hogy a szabályrendelet ellenére a levél­tárban kezelt értékek s alapok a pénztárnok kezelése alá bocsáj- tassanak; hogy minden hivatal leltároztassék; hogy a kisajátítási ügyek és az örökváltság ügye mielőbb lebonyolitassék; hogy a I számvevői hivatal és levéltárnokság különválasztassék; módosítsa ezekhez képest szabályrendeleteit és a pénzkezelést tüzetesen álla­pítsa meg; végre, a mennyiben a jelenlegi városi hivatalos sze­mélyzet oly csekély és oly rosszúl van fizetve, hogy azzal a vá­ros ügyforgalma és gazdászata kellőleg el nem látható: gondos­kodjék annak a teendők arányához mért szaporításáról és oly di- j zásáról, hogy a hivataloknak a kellő szakértelemmel biró egyé­nekkel való betöltése biztosítva legyen. Az egri zászló-ügyhöz. Az egri zászló-ügy egyre bonyolódottabbá válik s végleges elintézése, úgy látszik, még távol van. A Seemann s Kreith párbajára vonatkozólag lapunk jul. 15-iki számában, az „E-r“ s több hozzánk beküldött magántudósi- tás alapján, fentartással közlött hir, nem bizonyúlt be valónak (a mint ezt mindenkinek az ügy érdekében ohajtauia kellett), sőt ellenkezőleg e párbaj-ügy békés úton intéztetett el. Seemann segé­dei, Medvey alezredes és Kübli eb őrnagy, ugyanis kétségbe vonták azon állítás alaposságát, hogy Seemann alezredes a magyar zászlót szidalommal illette volna, s csak azt ismerték el, hogy az alezredes a kitűzött magyar zászlót levétette, de, mint mondák, ezt nem lehet sértésnek tekinteni, mivel ők, a hadsereg tagjai, a katonai törvények értelmében nem ismer­nek más lobogót, mint a császárét, s előttük a ma­gyar zászló csak olyan idegen, mint akár a dán vagy a belga(!) Ezek előre bocsátásával Seemann segédei azt a kérdést intézték gróf Kreithoz, hogy ha Seemann kijelenti, mikép ö a ma­gyar zászlót „rongy“-nak nem nevezte: Kreith ez esetben is fen- tartja-e a kihívást? Kreith erre azt feleié, hogy ez ügynek to­vábbi tárgyalása segédei, Zichy Imre gr. és Kaas Ivor br., elé tartozik, kiknek azon utasítást adta, hogy a nemzeti zászlón ej­tett sérelemért teljes elégtételt szerezzenek. A két fél segédei között folytatott tárgyalásnak az lett a vége, hogy jul. 16-án nyilatkozatot tettek közzé, mely szerint Seemannak az okt. 4-iki kerti mulatságot követő napon (tehát nem is az ünnepélyt megelőzőleg) a tárnoktiszthez intézett szavai: „Vegye le ön e rongyokat és dobja félre stb“ nem a zászlók színeire, hanem piszkos és elkoptatott kelméjükre vonatkoztak, s az al­ezredes úrnak annál kevésbbé juthatott eszébe a magyar zászlót megsérteni akarni, minthogy a magyar nemzetnek barátja stb, tehát szavainak csak a rossz akarat adhatta azon ferde magyarázatot, ennek folytán az elégtétel követelése tárgytalannak tűnik fel s ezzel Kreith B. gr. részére elesik az in­dok kihívását fenturtani, miért is, azt visszavonta. E nyilatkozatra, melyre természetesen a Kupé ez párbaja is elmaradt, az „Egyet­értés“ jul. 18-iki száma Egerből a követhezö táviratot hozta: „Eger, jul. 17. A Seemann és gróf Kreith közti párbaj-ügynek az ismert módon történt befejezése, mely szerint Egerváros képvisele­tének feliratával szemben Seemann alezredes nyilatkozata a kívánt vizsgálat be nem várásával valónak fogadtatik el: Egerben ál­talános megbotránkozással fogadtatott. Egervárosa az általa tolmácsolt zászlósértés ügyét egyéni felfogástól függővé nem teheti és nem is teszi. A felirat tartalmát fentartjuk, a vizsgálatot várjuk és Seemann ur segédeinek azon kife­jezését, hogy az alezredes nyilatkozatának csak a rossz akarat adhatott ferde magyarázatot, addig is, mig a város nyilatkozik, ezennel visszautasítjuk.“ Alá­írva: Szederkényi Nándor, Luga László, Belánszky Mór, Vavrik Endre, Szabó Ignácz, Csiky Sándor, Grónay Sándor, Petro vies Bertalan, városi képviselők, többek nevében is. A Seemann-ügyre vonatkozólag olvassuk, hogy a vizsgálat tovább foly, s erre nézve egyenesen ö felsége cabineti irodájából jött a rendelet. Az „E-s“ szerint az uralkodó két hadsegédét kül­dötte Budapestre a vizsgálat megejtése végett. Különben Seemann ellen Egerben is foly a vizsgálat. A napokban Krzych vezérőr­nagy és dandárnok úr, egy magasabb rangú hadbiró kíséretében, városunkba érkezett és késedelem nélkül hozzáfogott a vizsgálat­hoz, melynek eddigi eredménye, hallomás szerint, ügyünkre nézve nem kedvezőtlen. Seemannt Kreithon s Knpeczen kivül újabban még Liesz- kovszky József pénzügyminist, fogalmazó és Korponay Ödön váczi tűzoltó-főparancsnok hívták ki. Ezek dolgában most folynak a tárgyalások. Seemann segédei a fentebb közölt nyilatkozatban foglaltakat Lieszkovszkyval szemben is fentartották, mire utóbbi ki­jelenté, hogy ö Egerváros törvényhatósága nyilatkozatának több hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom