Eger - hetilap, 1880
1880-01-15 / 3. szám
23 rendes arányban folyik, könnyen beállhatnak pótolhatlan hiáryok. Már pedig az igen gyakran bekövetkező és a jelenleg is fenálló rossz gazdasági viszonyok mellett kétséget sem szenved, bogy azon helytelenül befektetett óriási tőkék vagy semmi, vagy pedig csak igen csekély kamatozást hoznak. — Hát ha még arra gondolunk, hogy ezen tőkéket majd egyszer folyóvá is keilend tenni! Vájjon mily veszteség mellett lesz lehetséges azokat értékesíteni? Ki tudja azt megmondani? Mindezen példákat csak azért hozzuk fel, hogy beigazoljuk, mily szükséges az elövigyázat annak elhatározásánál, hogy melyik társaságnál biztosítsunk. Ne rémkép legyen ezen intés, mert a biztosítástól visszariadni senkinek sem szabud. — Ösztönözni kívánjuk mi erre tisztviselő társainkat, és hogy némileg tájékozva legyenek a fizetendő dijakra nézve, elmondhatjuk, hogy e sorok Írója, ki 37 éves korában kötött a legjobb hitelű és feltétlen bizalmat érdemlő hazafias szellemű első magyar átalános biztosító társaságnál, kinek vagyona tudvalevőleg és az ország szemeláttára a legszilárdabb értékben van elhelyezve — 1000 írtról szóló biz tositást halálesetre, negyedévenként 7 frt 78 krt fizet be. „Magyar Tisztviselő“. * Mérges borfestékek. Országszerte méltó felháborodást keltet- nehány promontori bnrüzér azon lelkiismeretlen eljárása, hogy boraikat a mérges fuchsinnal festették pirosra, melyekből aztán nehány szállítmány Sveiczban hatóságilag megvizsgáltatván, mint mé- regtartalmu elkoboztatott. Ezen borkivitelünknek sokat ártott eset a kormányt arra indította, hogy a „borfestékek“ cziinén áruba bo- csájtott anyagokat is megvizsgáltassa. A vizsgálattal dr. Wartha Vincze műegyetemi tanár bízatott meg, ki a Schwöb K. és Fromm Antal (!) budapesti czégek által árult borfestékeket vegyelemezvén, azokat tisztátalan fuchsin és kátrány festékekből állóknak találta „Számos kísérlettel be van bizonyítva — mondja a tudós vizsgáló a m. kir. belügyminisztériumhoz tett jelentésében — hogy még a tiszta fuchsin is, nemkülönben a festésre értéktelen melléktermékei az emberi szervezetre ártalmasán hatnak, főleg a fuchsinos Gréna- dies és Gránáttal festett borok oly képen hatnak a vesére, hogy a febérnye (albumin) kiválasztását idézik elő, miből következik, hogy ezen az egészségre oly nagy mértékben veszélyes anyagok eladása „borfesték“ czimén a legszigorúbban eltiltandó.“ Egyszersmind utal * arra is, hogy Sveicz és Francziaországban ezen anyagok alkalmazása a legszigorúbb büntetés alatt tiltva van. Ezen jelentés folytán a belügyminiszter 1879. november 29-én 35521 sz. alatt kelt rendeletével, miután Schwöb K. és Fromm Antal czégek méregtartal- mu anyagok tartására és eladására jogosítva nincsennek, felhívta a főváros közönségét, hogy úgy a fentnevezett czégek, valamint mindazok irányában, kik e veszélyes anyagot áruba bocsátják, haladéktalanul az 1876. XIV. t. ez. 8 §-a, illetőleg az ezen törvény alapján ugyanazon évi julius 4-én 31027. sz. a. kelt szabályrendelet értelmében, a szükséghez képest a rendőrség közbenj ittével, járjon el és intézkedjék az iránt, hogy az illetők ellen első fokú határozat hozattassék. — Országos vásárunk f. hó 11. és 12. napjain tartatott meg. A vásárló nép igen csekély számban kereste fel azt s a forgalom aligha volt nagyobb egy élénk heti vásár forgalmánál. A nagy vásártérnek legnagyobb része üresen állott, nem lepték most el a sátrak sorai és az árusok csoportjai. A kereskedők panaszkodva vettek búcsút a vásártól, iparosaink pedig elgondolkozhattak azon, hogy mért csapnak oly éktelen lármát a fővárosi sajtóban azok a jó urak az ipar mellett, ha pénzről nem gondoskodnak a vásárlók számára? A behajtott barmok száma alig érdemel emlitést s azok is potom áron vesztegettettek. — Gabnapiaczunk. Az országos vásár sem sokat lenditett gabnaüzletünkön. A behozatal középszerű volt s az üzérek tartózkodása miatt az árak újólag csökkentek. Tiszta búza ll—13, rozs és kétszeres kedvező kereslet mellett 7.10—10.50, árpa kereslet nélkül 6—7.20, kukoricza 7 — 7.40, zab 7.20—7.40. Nyilttér. Egerből, szülövárosombóli távozásom álkalmából tisztelt jóakaróira és barátaimtól e helyen veszek búcsút — magamat szives emlékökbe ajánlva. Egerben, 1880. jan. 14. Örményi József, Jász-Arokszállás-város állatorvosa. *) B rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Alólirott van szerencsém valamint a helybeli, úgy a vidéki t. közönség tudomására hozni, hogy nálam a bekövetkező farsangi idényre, ♦ ♦ ♦ ♦ valamint az előbbi években, úgy most is a legszebb s legfinomabb bohócz, selyem dominó, s más féle álarezokat, ♦ cotillion jelvényeket, cotillion figurákat, tánezrendeket a legolcsóbb árak mellett szerezhetni meg. ^ Úgy a legújabban érkezett, jéy elleni védőket bámulatos olcsó árak mellett, a becses közönség pártfogását el- ^ várva maradok a legmélyebb tisztelettel ♦ Bauer Herman, ♦ (17) i_ Széchenyi-úti'Zfi a postaépületben. J ’ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Vidéki megrendelések utánvét mellett, a legpontosabban eszközöltetnek. ÁRVERÉSI IIIRBETMÉNY. Az egri kir. trvszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tétetik, hogy Majthónyi Etelka végre- hajtatónak Hoffmann Ferenez és neje Krefli Erzsébet és özv. Krefli Mátyásné szül. Kráter Erzsébet végrehajtást szenvedő elleni 270 frt tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében az azoktól 270 frt 50 kr. értékben lefoglalt ingók, u. in.: szoba bútorok, hordók, ágyneműek, ruhadarabok, kocsik, deszkák, kézi szerszámok és egyéb ingóságok, továbbá a következő ingatlanok u. m.: a) az egri külső 501. sz. tjkvben A f 897 hrsz. a. foglalt szőlőből a Il-od és 111-ad végrehajtást szenvedőt illető, 125 írtra beesült */e résznyi birtokjutalék, b) az ugyanazon tjkvben A + 898. hrsz. a. foglalt szőlőből ugyanazokat illető 124 frt 15 krra becsült 5 6 résznyi birtokjutalék c) az egri belső 1409 sz. tjkvben A f Í819 hrszámú ház és beltelekből ugyanazokat illető 1333 frt 30 krra becsült Ve résznyi birtokjuialék és d) az egri külső 22727 sz. tjkvben A f 548 hrsz a. foglalt, az I. és Il-od végrehajtást szenvedők tulajdonát képező 1007 írtra becsült szőlő, — és pedig az ingóságok 1880 évi január 30-kán, délelőtt 9 órakor Egerben végrehajtást szenvedők házánál, az ingatlanok 18ö0 évi január hó 30-ikán délután 3 órakor, mint első és 1880-ik évi martius hó 12-kén d. u. 3 órakor mint második határidőben a tvszék árverési helyiségében megtartandó nyilvános árverésen következő feltételek alatt eladatni fognak, u. m.: 1. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár, melyen alul az első árveréskor az árverésre kitűzött birtokok nem fognak eladatni. 2 Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át készpénzben, vagy ovadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. 3. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, és pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 8 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 3 hónap alatt, az utolsó részt ugyanazon naptól számítandó hat hónap alatt, minden egyes vételári részlet után a birtokbalépés napjától számítandó 6°/o kamatokkal együtt ezen kir. törvényszéknél előre kieszközölt utalvány alapján az egri m. kir. adó-, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az első részletbe fog beszámíttatni. 4-szer. Vevő köteles az épületeteket a birtokbalépos napjával tűzkár ellen biztosítani. 5. Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, ennélfogva a megvett ingatlan haszna és terhei ez időtől őt illetik. 6. A tulajdonjog bekebelezése csak a vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. Az átruházási költségek vevőt terhelik. 7. Amennyiben vevő az árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérelmére, a polg. tkrdtts. 459. §-a értelmében vevő veszélyére és költségére, bánatpénzének elvesztése mellett, újabb árverés alá bocsáttatni, és csupán egy határidőnek kitűzése mellett az előbbi becsáron alul is eladatni fog. Felhivatnak azok, kik az árverésre kitűzött javaK iránt tulajdoni- vagy más igényt, avagy elsőbbségi jogokat érvényesíthetni vélnek, hogy e részbeni kereseteiket e hirdetménynek a hivatalos lapban lett harmadik közzététele napjától számítandó 15 nap alatt, habár külön értesítést nem vettek is, ezen kir. törvényszéknél nyújtsák be: különben azok a végrehajtás folyamát nem gátolván, egyedül a vételár feleslegére fognak utasittatni: Végül felszólitattnak, azon jelzálogos hitelezők, kik nem ezen kir. törvényszék székhelyén vagy annak közelében laknak, hogy a vételár fölosztása alkalmával leendő képviseltetésök végett helyben megbízottat rendeljenek, s annék nevét és lakását az eladásig jelentsék be, ellenkező i esetben hivatalból kinevezett ügygondnok által fognak képviseltetni. Kelt az egri kir. törvényszéknek 1879. nov. hó 29-dik napján tartott telekkönyvi üléséből. Az egri kir. törvényszék elnöke (14) 1-3. VAVRIK BÉLA.
