Eger - hetilap, 1880
1880-06-24 / 26. szám
202 Tegyenek tehát e tekintetben megyénk községeinek elöljárói is először csak valamit, aztán többet, és hassanak oda az egészségügyi bizottságok, hogy az utczák locsoltatása elrendeltessék. B. K. Városi ügyek. I. Eger város 1880. junius 20-án tartott képviseleti ülésében következő ügyek tárgyaltattak. A folyó évi május 23-ki ülés jegyzőkönyvének hitelesitése után olvastatott Grónay Sándor rendőrfőkapitány jelentése, mely mellett a bér- és társas-kocsikra vonatkozó szabályt jóváhagyás végett bemutatja. Átvizsgálás és véleményadás végett Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt Braun Károly, Csiky Sándor, Dusárdy József, Eisenmann János, Fekete Károly, Gebhardt Sándor, Grónay Sándor, Luga László és Szederkényi Nándor képviselőkből álló küldöttségnek kiadatott. — Olvastatott Hevesmegye közigazgatási bizottságnak t. évi 274. számú határozata a minorita-híd helyre állítása és a kir. törvényszéki épület előtt lévő rostély és kerítés eltávolítása iránt. Tekintettel arra, hogy tudomás szerint az összes patak-szabályozási munkálatok, melyekben a kérdésben forgó hid átalakítása is felvéve vau, a minisztériumtól, a legközelebbi időben leküldetni fognak, melyek alapján, az összes munkálatok keresztülvitele megkezdhető lesz; továbbá mert az egészből egyes részek kiszakasztása által azon kitűzött czélt, hogy egy rendszeres szabályozás vitessék keresztül, elérni nem lehetne; s végre, mert a minorita-hid jelen megrongált állapotában is, a közlekedésre nem veszélyes, ennél fogva a közigazgatási bizottság felkérendő, hogy kérdéses hidra vonatkozólag teendő további intézkedését, a szabályozási tervek beérkeztéig, függőben hagyni szíveskedjék.*) A kir. törvényszéki épület előtt lévő róstély és kerítés eltávolítását illetőleg pedig, tekintettel azon körülményre, hogy azok eltávolítását, illetőleg az ott lévő útcza-csatornának legalább is a megyeház szegletéig leendő kihozatalát már e testület elhatározta, sőt ezen határozat következtében a szükséges méréseket a városi tiszteletbeli mérnök legközelébb eszközölte is, a közig, bizottság értesítendő, hogy ez ügy a csatorna kiépítésével, illetőleg meghosszabbításával, kedvező megoldást fog Dyerni. A mennyiben pedig ezen csatorna kiépítése nagyobb költséggel jár és azon út, mely alatt az elvonulni fog, a megyei utak sorába vau felvéve, Hevesmegye bizottsága felkéretui határoztatott, hogy a költségek fedezéséhez bizonyos arányban járulni méltóztas- sék. — Plank Kálmán házi-pénztárnok részére, az általa kezelt pásztorbéri s több rendbeli alapítványi számadásokra nézve, az 1879 évet illetőleg, a felmentvény kiadatik, s ugyancsak a nevezett által készített s a számvevő által megvizsgált 1879-ik évi bázi pénztári számadás, felülvizsgálat végett a megye bizottságához felterjesztetni határoztatott. — Skopecz János községi iskolai gondnok az 1878/9-ik iskolai évre vonatkozó számadása felülvizsgálat végett a megyei közig, bizottsághoz felterjesztetni határoztatott. — A Priviczer László által benyújtott „Mire van szüksége Eger városának?“ czimü emlékirat, figyelembe vétel végett, a városi tanácsnak kiadatott. — Ludvig Imre mészáros azon kérelme, hogy a húsos-boltok azon részéhez, mely a Generalis-hid felé esik, egy húsmérésre alkalmas fabódét állithasson, úgy szépészeti, mint tüzrendöri szempontból elejtetett. — Angyalosy Zsig- mond és érdektársai kérelme, melyben a makiári külváros agyag os-utezáj á ban levő közkutat a város közvagyonai sorába felvétetni kérik, tekintettel arra, hogy ez ügyben, már hatósági határozat hozatott, mely határozat a felek által fe- lebbeztetvén, jelenleg a m. közigazgatási bizottság elbirálata alatt áll, ennél fogva ez ügyben ezúttal intézkedni a képv. testület magát jogosítottnak nem tartja. — Szentgyörgyi József, mint a város tulajdonához tartozó „Vörösökör“ czimü épület bérlője, ezen bérlettől folyó év octóber hó 1-sö napjától felmentetik s a tanács ezen épületnek bérbeadására felhatalmaztatik. — A magyar orvosok és természetvizsgálók Szombathelyt tartandó XXI-ik nagygyűlésére történt meghívás folytán Tavasy Antal polgármester megbizatik, bogy azokat kik az elmenetre jelentkeznek, jegyzésbe vegye, oly czélból, hogy azok ezen nagygyűlésen Egervárosát képviseljék; megjegyeztetvén, hogy a gyűlés f. év augusztus 21-én veendi kezdetét, s tart 28-áig bezárólag. — Végül elnöki előterjesztés folytán az al*) Miután a minorita híd állapotát ismerjük, óhajtanunk kell, hogy a megyei közigazgatási bizottság e hidra vonatkozó határozatát fentartsa. Szerk. ispáni hivatal értesittetik, hogy a megye által netán építendő k a- tonai laktanyához szükséglendö telket a város átengedni hajlandó. II. A közegészségügyi bizottság 1880-ik évi juniushé 17-én tartott gyűlésének jegyzőkönyve. Elnök dr. Schwartz jelenti, hogy a városi tanácshoz beterjesztett dr. Danilovics városi főorvos jelentése a jelenleg a gyermekek közt uralgó küteges bajokról azzal adatik ki, hogy a városi közegészség-ügyi bizottság a netalán szükségessé vált intézkedések végett a kellő lépéseket tegye meg. Dr. Danilovics főorvos jelentéséből az tűnik ki, hogy a gyermekek közt a kanyaró járványosán, a himlö-vörheny szórványosan uralkodik; ugyanily értelemben nyilatkoznak az uralgó kórjáratról a lefolyt és a jelen hóban saját észleleteik nyomán a jelenvolt orvosok. E kérdés vettetett tehát fel : Kell-e a jelen uralgó járvány ellen orvosi intézkedéseket eszközölni? (a milyen a többi közt az iskolák bezáratása stb.) A kifejtett nézetek alapján határozatkép kimondatott: Miután a kanyaró járvány észleletek nyomán igen szelíd lefolyású egyrészről, de másrészről, mint tudva van, az iskolák a beállott szünidők folytán már is nagyobbrészt bezárattak, a közegészségügyi bizottság részéről történendő intézkedések jelenleg nem szükségeltetnek, amennyiben azonban az ovodák a szünidők alatt is nyitva volnának, addig mig e járvány nem kisebbedik, beszüntetendök. Ha azonban a fentemlitett szórványos kütegek nagyobb mérvűek lennének, illetőleg endemice vagy epidemice lépnének föl, a városi főorvos utasittatik rögtön a városi tanácsot erről értesíteni. Dr. Schvartz Dávid biz. elnök. Köllner Lőrincz biz. jegyző. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház a m. héten csak két érdemleges ülést tartott, hétfőn és kedden, s szombatig, a bizottsági jelentések átvétele és a szentesített törvényjavaslatok kihirdetése végett, még nehány rövid formai ülést, melyekkel ez ülésszak véget ért. — A hétfői, jun. 14-ki ülésben Helfy tett kérdést a választási összeírásoknál előfordult szabálytalanságokra, mire nézve Tisza Kálmán kijelenté, hogy a kormány az összeírásra most sem gyakorol semmi befolyást, az az illető közegek dolga, s a ki jogaiban sértve érzi magát, a föleb- bezési hatóságoknál, esetleg a cúriánál, orvoslatot kereshet. Ezután elfogadtatott a közjegyzői dijakról s a jövő évi népszámlálásról szóló javaslat. Ez utóbbinál kiemelendő, hogy az anyanyelv is ösz- sze fog íratni, s igy ki fog derülni, mennyi hazánkban a magyar anyanyelvű lakosság. Végül Tisza Kálmán három interpellátióra válaszolt; egy temesvári hagyaték, a robbantó petróleum s a magyar lapok bécsi áruitatása ügyében. A másodikra Tisza azt felelte, hogy Ausztriában a tilalom nemcsak a magyar, de minden külföldi sajtótermékre nézve fenn áll s hogy igyekezni fog az osztrák kormányt a miénkkel egyöntetű eljárásra birni, nem sikerülése esetében pedig kész az országgyűlésnek hasonló tilalmit tárgyazó javaslatot előterjeszteni. A ház mind a bárom választ tudomásul vette. A kedden tartott utolsó érdemleges ülésen harmadszor is felolvasták az elfogadott javaslatokat, s azokat a főrendekhez tették át. Az ülésben még Irányi tett kérdést a felsömagyarországi ínségre vonatkozólag, mire nézve Tisza kijelentette, hogy a segélyezés egyre foly 8 a kormány, mint eddig, ezután is mindent megtesz, hogy a valódi nyomort enyhítse. A főrendiház is tartott e héten több ülést, melyben a képviselöház által tárgyalt javaslatok jobbára mind vita nélkül elfogadtattak. Politikai heti szemle. A horvát országgyűlésen e hó 16-án kezdették tárgyalni a magyar-horvát kiegyezést. Miskátovics előadó jelentéstétele után Starcsovics indítványozta, hogy e javaslatot ne is bocsássák szavazás alá, Vojnovics pedig két óráig tartott beszédében azt igyekezett bizonyiiani, hogy ez a kiegyezés rosszabb mint valamennyi előbbi volt. A szónok többsége azonban pártolta a kiegyezési javaslatot. A jun. 22-iki ülésen Zivkovics és az előadó emelt tek szót. Ez utóbbi beszédét a ház tetszéssel fogadta, a karzatról azonban piszegés hallatszott; mire az elnök a karzat kiüritésé- rendelte el. A ház végül a kiegyezési törvényjavaslatot 65 szavas I zattal 13 ellenében elfogadta.
