Eger - hetilap, 1880
1880-06-10 / 24. szám
186 A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1880. május 25-én Gyöngyösön tartott naggyiilésének jegyzőkönyvi kivonata (Vége.) Egyletünk, hogy a szakirodalom újabb vívmányaival folytonosan megismerkedhessék és a tudomány színvonalán megmaradjon, a következő szaklapokat járatta: Orvosi hetilap: „Pharma- ceut. Post“ 2 péld. Gyógyászati: „Pharmaceut. u. Apoth. Zeitung“ 2 péld. és „Med. Wochenschrift“ 2 példányban. Egyletünk tagja lévén a magyar orvosi könyvkiadó testütetnek, könyvtárunk a lefolyt évben két munkával gyarapodott: 1) Kunze „Belgyógyászat“ I. kötete- és 2) Czarkot „Ideggyógyászat“ II. kötetével: továbbá a következő füzetekkel: „A mesterséges dobhártya“ dr. Lichtenbergtöl, „A húgyhólyag mechanicu8 kezelése“, „A here hüvelyhártyájának vérömle- nyes lobja“, „Über Eclampsie u. acute Urämie in der Fortpflanzungs- periodie.“ Szaporodott könyvtárunk még a lefolyt év meteorologia kimutatásával az egri eisterciek észleldéjében Horváth t.-tagtárs szívességéből. — Valamint a szaklapok, úgy a könyvtár az egyleti tagok rendelkezésére állanak, úgy az egyleti helyiségben mint, beje leütés mellett, otthon. Egyletünk egy kitűnő szerkezetű górcsövei is bir. Egyleti életünk tevékenysége kifelé is irányúit: a mennyiben a gyűlések főbb mozzanatai lapok utján ismertettek és a közönségnél méltánylásra találtak. Résztvett egyletünk az egész orvosi kart közelebbről érdeklő kérdésekben is s képviselve volt a magyar orvosok és természet- tudósok Budapesteu tartott m. é. nagygyűlésén. Beküldötte, a nagygyűlés központja megkeresésére, a magyar-orvosok és természettudósok vándorgyűlésének módosított alapszabályaira tett észrevételeit. Elnökünk indítványára az egylet képviselve volt az egyetem 100 éves jubileumi ünnepélyén. Résztvett egyletünk a körorvosok állásának javítására czélzó törekvésekben a midőn annak egyes tagjai, de különösen szeretett elnökünk az egészségügyi tanácsban, a megyegyüléseken meggyőző érvekkel védték a jogosult kívánalmak megadását. Egyletünket legközelebb az a megtiszteltetés érte, hogy a magyar orvosok és természettudósok vándorgyűlésének igazgatósága a Szombathelyt tartandó gyűlésre meghívta. Az egylet anyagi állapotát a pénztári kimutatás fogja felderíteni. A tagok száma 40. Ezen jelentésemben rövid vázlatban igyekeztem a lefolyt évi működését az egyletnek a tisztelt közgyűlésnek beterjeszteni, és ha ezen működés, még sok irányban kívánni valót hagy is hátra, azon édes reményben ringatom magamat, hogy a megkezdendő új egyleti év nagyobb érdeklődés, szorgosabbb munkásság és kedvezőbb viszonyok között egyletünket virágzóbbá teendi; mit az ég adjon ! Gyöngyösön, május 25. 1880. Dr. Brünauer Arnbró, egyl. titkár. 3) A pénztárvizsgáló bizottság elnöke dr. Schvarcz a következőkben adja elő a pénztár állását: Bevétel: pénztári maradvány (1878/9) 24 frt 36 kr.,, kamatból 30 frt 95 kr, 1878/9-iki tagdíjakból 15 frt, 187%0-iki tagdijakból 155 frt, beiratásból 2 frt, összeg 227 frt 31 kr. Kiadás: lapokra 92 frt 54 kr, nyomtatványokra 9 frt 30 kr, postabér 3 frt 30 kr, eljáró díja 15 frt, különféle kiadás 2 frt 40 kr, összeg 159 frt 79 kr, pénztári maradvány 67 frt 52 kr. 4) Megállapittatik a jövő évi költségvetés. 5) Elhatároztatott 8 szaklap tartása s dr. Gyöngyösi indítványára a „Berliner Kiin. Wochenschrift“ megrendelése. 6) A tagdijak változatlanul maradnak. 7) Dr. Kohn indítványozza, hogy az alapszabályok 23. §-a azon pontja, hogy „a kizáratás iránti indítvány legalább 10 egyleti tag által legyen aláírva“ módosittassék. Határoztatott: hogy ilynemű indítvány tételére elég 3 egyl. tag aláírása. 8) A tisztviselők és választmányi tagok titkos szavazás utján megválasztattak következőképen : Elnök: dr. Francz, alelnök: dr. Vezekényi (Gyöngyös), .dr. Schvarcz (Eger), titkárok; dr. Koller (Gyöngyös), dr. Brünauer Ambro (Eger), választmányi tagok: dr. Gyöngyösi, dr. Sönberger, dr. Kohn, pénztárnokok: Vozáry (Gyöngyös), Köllner (Eger). — Következett az értekezések felolvasása: 1) Buzáth tagtárs felolvassa nt. Horváth értekezését a saiicylsavról s annak alkalmazásáról a gyógyászat- és iparban. 2) Dr. Schvarcz: értekezését a höméré- szetröl. 3) Dr. Sönberger: az elme- és kedélybajokról törvényszéki orvostani értelemben és annak nehány nevezetesebb esetéről. 4) Dr. Frantz szabad előadást tart a belek öblösödéseiröl. 5) Dr. Brünauer Arnbró a méhvérzések okairól és gyógykezeléséről. 6) Köllner a borhamisitásról kísértetekkel. 7) Dr. Vezekényi bemutat újabb szerkezetű fül- és szem-tükröket és különféle szerkezetű zárcsipeszeket. Valamennyi előadás uagy tetszéssel fogadtatott és határoztatott, hogy az értekezöknek jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák és az értekezések a szerkesztendő évkönyvbe felvétessenek. Ezek után az elnök a gyűlést föloszlatja. Gyöngyös, május 25-ón 1886. Dr. Brünauer Arnbró, e. titkár. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház múlt üléseinek tárgyai közül a következők érdemelnek említést: A nybra-tapolcsányi másodrendű vasút építéséről szóló javaslat, mely élfogadtatott. Kármán L. interpellá- tiója a pénzügyminiszterhez, vájjon szándékozik-e az ingatlan át- kebelezésekor fizettetni szokott százalékot leszámítani minden oly ingatlanra nézve, mely bizonyos számú év letelése előtt cserél gazdát. Szapáry Gy. megígérte, hogy még ez ülésszak alatt terjeszt be javaslatot, hogy a rövidebb idejű birtokváltozások csekélyebb árszabás alá essenek. A Tiszafolyó ármedrének Szeged mellett kiszélesítéséről s a szegedi rakodó-part és állandó tiszai hid kiépítéséről szóló javaslat, mely elfogadtatott. Újból a tiszavidéki vasútról szóló törvényjavaslat, melynek minap elvetett 5. §-a helyébe, a pénzügyi bizottság azt ajánlotta, hogy a kormány utasittassék e §-t a társulati közgyűlés hozzájárulásával oly intézkedéssel helyettesíteni, hogy a tartalékalap teljesen az állam tulajdonába menjen át. Többen megtámadták e szakaszt mint ismétlését a már elvetett határozati javaslatnak, á többség mégis e szövegezésben fogadta el. A kormány e javaslat tárgyalásánál 2-od Ízben is vereséget szenvedett, éspedig most a 4. szakasznál, mely szerint a kormány fölhatalmazandó lett volna, hogy a beváltott tiszavidéki vasút mis- kolcz-debreczeni esetleg miskolcz-püspök-ladányi vonalát a magyar észak-keleti vasúttársulatnak adhassa át. E szakaszra a köziek, bizottság külön véleménye az volt, hogy egyszerűen kihagyandó, mert nem tartja kívánatosnak, hogy állami vasút idegen társulat által kezeltessék. Az erre támadt hoszsas szakszerű vita névszerinti szavazással védzödött, melynek végeredménye az lett, hogy a szakasz 99 szóval 92 ellen, tehát 7 szavazatnyi többséggel elvettetett. A javaslat többi részleteit a ház elfogadta. A kormány felhatalmaz- tatott, hogy a dunai lánczbajózáshoz, addig mig e tárgyban törvényjavaslatot nyújthat be, az előmunkálatokat megtegye. Továbbá uta8Íttatott a kormány, hogy a töke- és kamatuzsora eltörlése s a váltóképesség korlátozása iránt a jövő ülésszakban javaslatot nyújtson be. A Dunán végrehajtandó szabályozási munkákról szóló javaslat rövid vita után elfogadtatott. (35° R. melegben bajos is bosz- szan vitatkozni 8 ezt a kormány jól tudja.) Politikai heti szemle. A horvát határ-őrvidéknek Horvátországba való bekeblezése végleg el van határozva s a horvát-magyar kiegyezés rendbehozatala után késedelem nélkül végre fog hajtatni. A határőrvidék polgárosítása előreláthatólag nagy költségeket fog igényelni, s minthogy Horvátország rendes kiadásainak fedezésében is folyvást ránk szőrül, kérdés: ki fogja a polgárosítás költségeit viselni ? Törökország Albániát függetleníteni akarja, hogy ez által ellensúlyozza Görögország és Montenegró terjeszkedési törekvéseit és Ausztria-Magyarország befolyásának növekedését. Épen e miatt támogatja titokban az albánok lázadását. A berlini congressusnak utóhangja is lesz, a mennyiben a hatalmak megegyeztek, hogy utó congressust fognak tartani, de csak a görög-török határigazitási kérdésben. A Gladstone-cabinet alatt már kezd inogni a föld. A lelkesedés, melylyel e kormány eleinte fogadtatott, az ellenkezővé változott át, s ma már saját pártjában folyik ellene az agitatio. E váratlan fordulat oka a kormány több ízben tanúsított tapintatlansága, főleg pedig azon körülmény, hogy a nagy zajjal megindított Gladstontéle keleti politika kevés kilátást nyújt a sikerre, hanem inkább arra, hogy Angliát veszedelmes helyzetbe fogja hozni a többi halalmasságokkal szemben. A conservativ ellenzék, természetesen, kárörömmel nézi a dolgok ilyetén folyását. Fr an ezia or s z ág, ha a jelek nem csalnak, komoly események előestéjén áll. Az egész országban nagy izgatottság uralkodik, s úgy látszik, csak egy szikra kell, s a gyúanyag azonnal felrobban. A pártvillongások a legnagyobb elkeseredéssel folynak s nem ritkán, még az oly városokban is, mint Lyon, véres verekedésre kerül a dolog. E közben Gambetta befolyása napról-napra erősödik s sokan vannak, kik e körülményből épen nem képesek megnyugvást | meríteni Francziaország jövőjére nézve.