Eger - hetilap, 1880

1880-06-10 / 24. szám

186 A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1880. május 25-én Gyöngyösön tartott naggyiilésének jegyzőkönyvi kivonata (Vége.) Egyletünk, hogy a szakirodalom újabb vívmányaival folyto­nosan megismerkedhessék és a tudomány színvonalán megma­radjon, a következő szaklapokat járatta: Orvosi hetilap: „Pharma- ceut. Post“ 2 péld. Gyógyászati: „Pharmaceut. u. Apoth. Zeitung“ 2 péld. és „Med. Wochenschrift“ 2 példányban. Egyletünk tagja lévén a magyar orvosi könyvkiadó testütetnek, könyvtárunk a lefolyt évben két munkával gyarapodott: 1) Kunze „Belgyógyászat“ I. kötete- és 2) Czarkot „Ideggyógyászat“ II. kötetével: továbbá a következő füzetekkel: „A mesterséges dobhártya“ dr. Lichtenbergtöl, „A húgy­hólyag mechanicu8 kezelése“, „A here hüvelyhártyájának vérömle- nyes lobja“, „Über Eclampsie u. acute Urämie in der Fortpflanzungs- periodie.“ Szaporodott könyvtárunk még a lefolyt év meteorologia kimutatásával az egri eisterciek észleldéjében Horváth t.-tagtárs szí­vességéből. — Valamint a szaklapok, úgy a könyvtár az egyleti ta­gok rendelkezésére állanak, úgy az egyleti helyiségben mint, beje leütés mellett, otthon. Egyletünk egy kitűnő szerkezetű górcsövei is bir. Egyleti életünk tevékenysége kifelé is irányúit: a mennyiben a gyűlések főbb mozzanatai lapok utján ismertettek és a közönség­nél méltánylásra találtak. Résztvett egyletünk az egész orvosi kart közelebbről érdeklő kérdésekben is s képviselve volt a magyar orvosok és természet- tudósok Budapesteu tartott m. é. nagygyűlésén. Beküldötte, a nagy­gyűlés központja megkeresésére, a magyar-orvosok és természettu­dósok vándorgyűlésének módosított alapszabályaira tett észrevéte­leit. Elnökünk indítványára az egylet képviselve volt az egyetem 100 éves jubileumi ünnepélyén. Résztvett egyletünk a körorvosok állásának javítására czélzó törekvésekben a midőn annak egyes tag­jai, de különösen szeretett elnökünk az egészségügyi tanácsban, a megyegyüléseken meggyőző érvekkel védték a jogosult kívánalmak megadását. Egyletünket legközelebb az a megtiszteltetés érte, hogy a ma­gyar orvosok és természettudósok vándorgyűlésének igazgatósága a Szombathelyt tartandó gyűlésre meghívta. Az egylet anyagi állapotát a pénztári kimutatás fogja felde­ríteni. A tagok száma 40. Ezen jelentésemben rövid vázlatban igyekeztem a lefolyt évi működését az egyletnek a tisztelt közgyűlésnek beterjeszteni, és ha ezen működés, még sok irányban kívánni valót hagy is hátra, azon édes reményben ringatom magamat, hogy a megkezdendő új egy­leti év nagyobb érdeklődés, szorgosabbb munkásság és kedvezőbb viszonyok között egyletünket virágzóbbá teendi; mit az ég adjon ! Gyöngyösön, május 25. 1880. Dr. Brünauer Arnbró, egyl. titkár. 3) A pénztárvizsgáló bizottság elnöke dr. Schvarcz a követ­kezőkben adja elő a pénztár állását: Bevétel: pénztári maradvány (1878/9) 24 frt 36 kr.,, kamatból 30 frt 95 kr, 1878/9-iki tagdíjak­ból 15 frt, 187%0-iki tagdijakból 155 frt, beiratásból 2 frt, összeg 227 frt 31 kr. Kiadás: lapokra 92 frt 54 kr, nyomtatványokra 9 frt 30 kr, postabér 3 frt 30 kr, eljáró díja 15 frt, különféle ki­adás 2 frt 40 kr, összeg 159 frt 79 kr, pénztári maradvány 67 frt 52 kr. 4) Megállapittatik a jövő évi költségvetés. 5) Elhatározta­tott 8 szaklap tartása s dr. Gyöngyösi indítványára a „Berliner Kiin. Wochenschrift“ megrendelése. 6) A tagdijak változatlanul maradnak. 7) Dr. Kohn indítványozza, hogy az alapszabályok 23. §-a azon pontja, hogy „a kizáratás iránti indítvány legalább 10 egyleti tag által legyen aláírva“ módosittassék. Határoztatott: hogy ilynemű indítvány tételére elég 3 egyl. tag aláírása. 8) A tisztviselők és választmányi tagok titkos szavazás utján megválasztattak követke­zőképen : Elnök: dr. Francz, alelnök: dr. Vezekényi (Gyöngyös), .dr. Schvarcz (Eger), titkárok; dr. Koller (Gyöngyös), dr. Brünauer Ambro (Eger), választmányi tagok: dr. Gyöngyösi, dr. Sönberger, dr. Kohn, pénztárnokok: Vozáry (Gyöngyös), Köllner (Eger). — Következett az értekezések felolvasása: 1) Buzáth tagtárs felolvassa nt. Horváth értekezését a saiicylsavról s annak alkalmazásáról a gyógyászat- és iparban. 2) Dr. Schvarcz: értekezését a höméré- szetröl. 3) Dr. Sönberger: az elme- és kedélybajokról törvényszéki or­vostani értelemben és annak nehány nevezetesebb esetéről. 4) Dr. Frantz szabad előadást tart a belek öblösödéseiröl. 5) Dr. Brünauer Arnbró a méhvérzések okairól és gyógykezeléséről. 6) Köllner a borhamisitásról kísértetekkel. 7) Dr. Vezekényi bemutat újabb szer­kezetű fül- és szem-tükröket és különféle szerkezetű zárcsipeszeket. Valamennyi előadás uagy tetszéssel fogadtatott és határoztatott, hogy az értekezöknek jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák és az ér­tekezések a szerkesztendő évkönyvbe felvétessenek. Ezek után az elnök a gyűlést föloszlatja. Gyöngyös, május 25-ón 1886. Dr. Brünauer Arnbró, e. titkár. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház múlt üléseinek tárgyai közül a következők érdemelnek említést: A nybra-tapolcsányi másodrendű vasút épí­téséről szóló javaslat, mely élfogadtatott. Kármán L. interpellá- tiója a pénzügyminiszterhez, vájjon szándékozik-e az ingatlan át- kebelezésekor fizettetni szokott százalékot leszámítani minden oly ingatlanra nézve, mely bizonyos számú év letelése előtt cserél gaz­dát. Szapáry Gy. megígérte, hogy még ez ülésszak alatt terjeszt be javaslatot, hogy a rövidebb idejű birtokváltozások csekélyebb árszabás alá essenek. A Tiszafolyó ármedrének Szeged mellett ki­szélesítéséről s a szegedi rakodó-part és állandó tiszai hid kiépíté­séről szóló javaslat, mely elfogadtatott. Újból a tiszavidéki vasút­ról szóló törvényjavaslat, melynek minap elvetett 5. §-a helyébe, a pénzügyi bizottság azt ajánlotta, hogy a kormány utasittassék e §-t a társulati közgyűlés hozzájárulásával oly intézkedéssel helyet­tesíteni, hogy a tartalékalap teljesen az állam tulajdonába menjen át. Többen megtámadták e szakaszt mint ismétlését a már elvetett határozati javaslatnak, á többség mégis e szövegezésben fogadta el. A kormány e javaslat tárgyalásánál 2-od Ízben is vereséget szenvedett, éspedig most a 4. szakasznál, mely szerint a kormány fölhatalmazandó lett volna, hogy a beváltott tiszavidéki vasút mis- kolcz-debreczeni esetleg miskolcz-püspök-ladányi vonalát a magyar észak-keleti vasúttársulatnak adhassa át. E szakaszra a köziek, bi­zottság külön véleménye az volt, hogy egyszerűen kihagyandó, mert nem tartja kívánatosnak, hogy állami vasút idegen társulat által kezeltessék. Az erre támadt hoszsas szakszerű vita névsze­rinti szavazással védzödött, melynek végeredménye az lett, hogy a szakasz 99 szóval 92 ellen, tehát 7 szavazatnyi többséggel elvettetett. A javaslat többi részleteit a ház elfogadta. A kormány felhatalmaz- tatott, hogy a dunai lánczbajózáshoz, addig mig e tárgyban tör­vényjavaslatot nyújthat be, az előmunkálatokat megtegye. Továbbá uta8Íttatott a kormány, hogy a töke- és kamatuzsora eltörlése s a váltóképesség korlátozása iránt a jövő ülésszakban javaslatot nyújt­son be. A Dunán végrehajtandó szabályozási munkákról szóló ja­vaslat rövid vita után elfogadtatott. (35° R. melegben bajos is bosz- szan vitatkozni 8 ezt a kormány jól tudja.) Politikai heti szemle. A horvát határ-őrvidéknek Horvátországba való bekeblezése végleg el van határozva s a horvát-magyar kiegyezés rendbehoza­tala után késedelem nélkül végre fog hajtatni. A határőrvidék pol­gárosítása előreláthatólag nagy költségeket fog igényelni, s mint­hogy Horvátország rendes kiadásainak fedezésében is folyvást ránk szőrül, kérdés: ki fogja a polgárosítás költségeit viselni ? Törökország Albániát függetleníteni akarja, hogy ez által ellensúlyozza Görögország és Montenegró terjeszkedési törekvéseit és Ausztria-Magyarország befolyásának növekedését. Épen e miatt tá­mogatja titokban az albánok lázadását. A berlini congressusnak utóhangja is lesz, a mennyiben a ha­talmak megegyeztek, hogy utó congressust fognak tartani, de csak a görög-török határigazitási kérdésben. A Gladstone-cabinet alatt már kezd inogni a föld. A lelkesedés, melylyel e kormány eleinte fogadtatott, az ellenkezővé változott át, s ma már saját pártjában folyik ellene az agitatio. E váratlan fordulat oka a kormány több ízben tanúsított tapintatlan­sága, főleg pedig azon körülmény, hogy a nagy zajjal megindított Gladstontéle keleti politika kevés kilátást nyújt a sikerre, hanem inkább arra, hogy Angliát veszedelmes helyzetbe fogja hozni a többi halalmasságokkal szemben. A conservativ ellenzék, természe­tesen, kárörömmel nézi a dolgok ilyetén folyását. Fr an ezia or s z ág, ha a jelek nem csalnak, komoly esemé­nyek előestéjén áll. Az egész országban nagy izgatottság uralkodik, s úgy látszik, csak egy szikra kell, s a gyúanyag azonnal felrob­ban. A pártvillongások a legnagyobb elkeseredéssel folynak s nem ritkán, még az oly városokban is, mint Lyon, véres verekedésre ke­rül a dolog. E közben Gambetta befolyása napról-napra erősödik s sokan vannak, kik e körülményből épen nem képesek megnyugvást | meríteni Francziaország jövőjére nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom