Eger - hetilap, 1880

1880-05-27 / 22. szám

173 Félhivom ennélfogva Egerváros t. ez. szőlőbirtokosait, hogy ezen kártékony féreg kiirtását a legerélyesebben teljesítse. A Tortrix pilleriana könnyen felismertető arról, hogy ren­desen a 8zölöhajtás felső leveleit lepi meg, azokat szétválasztván, finom pókhálószerli szálakkal húzza be, s ebben, a hajtás vágá­nyában, hernyó alakban található. Kiirtását, pusztitását az által lehet legcsélszerlibben elérni, ha az igy kétfelé hajtott leveleket, hajtásokat, melyekben biztosan Tortrix pilleriana van, leszedjük s rakásra hordván, elégetjük. Ezen felhívásom a szőlőinket fenyegető kártékony rovar irtására, már a negyedmesterek által, úgy szintén a város minden részében dobszó által is kihirdetetett; de szükségesnek látom hír­lap útján is közzé tenni, hogy e lapok olvasói szőlő-szomszédaikat és ismerőseiket szóval és tettel serkeutsék e kártékony féreg ir­tására. Szalay László, m. r. kapitány. Megvalljuk, a m. r. kapitány úr fenebbi felhívását kötelező rendelet alakjában szerettük volna olvasni; mert ismervén vá­rosi közönségünk egy részének keleti indolentiáját, (bocsánatot ké­rünk e kifejezésért, de hirlapirói tisztünk kötelességünkké teszi az őszinteséget) attól tartunk, hogy e felhívásnak mennél kevesebb si­kere lesz. Felteszszük azonban városi hatóságunk erélyéröl, hogy ha nehány nap alatt e felhívásnak eredménytelenségét tapasztalná, szigorúbb rendszabályokhoz fog nyúlni. Okuljunk azon vidékek példáján, hol, úgy mint most mi cselekszünk, a fenyegető veszélyt semmibe sem vették, hanem bevárták, míg bekövetkezett, s most nagy költséggel kénytelenek szőlőiket megmenteni az elpusztulástól — a jövőre, mert az idén már megszüreteltek. Szerk. Országgyűlési tudósítás. A képviselöház az ünnepek után szerdán kezdette meg ülé­seit. Az elnök bejelentette a Molnár György debreczeni képviselő halálát. Meleg szavakat szentelt a munkás férfiú emlékének s in­dítványára a ház jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét; bemutatta továbbá Sennyei Pál képviselő megbizó-levelét, ki ugyanezen ülésben el is foglalta helyét a házban, a pártonkivttliek sorában, s megjelenésekor itt-ott éljenzés is hangzott. Végül bemutatta az el­nök az Akadémia elnökségének levelét, mely a képviselőket a Szé- csenyi-szobornak vasárnap délben történt leleplezésére hívta meg. Ezután áttért a ház a napirendre. A szegedi honvéd-kaszárnya épí­téséről szóló javaslatot vita nélkül elfogadta. Ellenben a helyi ér­dekű vssutakról szóló törvényjavaslat fölött élénk vita fejlödöttt ki. A független párti képviselők: Helfy, Csanády, Irányi nem fo­gadták el a javaslatot, mert szerintük az túlságos hatalmat ad a kormány kezébe, nem biztosítja az érdekelteket, ellenhen Lónyay gr. és Boross Benő általánosságban elfogadták a javaslatot, de a végleges elfogadást a részleteknél teendő módosításoktól tették függővé. A javaslatot 0 r dó di P. közlekedési miniszter és Gy ö rgy E. bizottsági előadó védték s a többség aztán elfogadta és a rész­letes tárgyalást is megkezdette. — E nap a főrendiház is tartott ülést, melyen képviselőházi üzeneteket vett át s törvényeket hir­detett ki. ■— A csütörtöki ülésen folytattatott a helyi érdekű vas- utakról szóló javaslat; de a sokféle módosítási indítványok miatt be nem fejeztethetett. A pénteki ülésen végre letárgyaltatok az em­lített javaslat. Hosszabb vita csak a 13. § körül fejlett ki, melyre nézve maga a pénzügyi bizottságnak is eltérő nézete volt. Ez el­len két rendbeli módositvány nyujtatott be, melyek közül a Te­les zkyé lett elfogadva. E szerint, ha a helyi érdekű vasút kié­pítése és üzlete czéljából alakítandó társaság törzs-részvényeire a névérték 30 százalékja részint készpénzben befizetve, részint a le­kötött ingatlan értéke által kétszeres fedezetet nyújtó jelzálog! be­kebelezés által biztosítva, részint pedig községek és törvényható­ságok által törvényszerű módon vállalt kötelezettségek által fedezve van, a társaság, mint ilyen, megalakulhat. Erre következett az ipa­ros congressus sokat emlegetett kérvényének tárgyalása, mely az országgyűlést nagyszabású iparpolitika követésére hivja fel. B a- ross G. előadó a kérvényt a földművelés,- ipar- és kereskedelem­ügyi miniszternek figyelembe vétel végett kiadatni véleményezte, ellenben Ráth K., ki a bizottság javaslatában nem sok megnyug­tatót talált, határozottabb utasítással kívánta a miniszterhez átté­tetni. Erre a háznak tanakodni kellett volna; de Csanády fel­fedezvén, hogy a ház megint nem határozatképes, mert csak 85 képviselő volt jelen, a ülés véget ért. A szombati ülés csak rövid volt. A ház, miután nehány kérvényt a kérvényi bizottsághoz uta­sított, elhatározta, hogy a számos-völgyi vasútra vonatkozó bizott­sági jelentés a hétfői, a tiszavidéki vasút megváltásáról szóló tör- | vényjavaslat pedig a szerdai ülésre tűzetik ki, mire az ülés fel­oszlott, hogy a képviselők a gaz. egylet jubileumán részt vehes­senek. Politikai heti szemle. A hét politikai eseményei közt kiváló helyet foglal az angol trónbeszéd, mely elé Európa nagy várakozással nézett; mert azt kellett hinnie, hogy az angol keleti politikában a külügyér actio- jegyzéke után beállott elvi fordulat szabatos meghatározását fogja tartalmazni; azonban a trónbeszéd csak általánosságban szól a bal­kán-félszigeti területi viszonyok szabályozásáról, a keletázsiai re­formok gyors életbeléptetéséről sat., de miképen gondolja azokat? miféle küldetése van az új konstantinápolyi nagykövetnek, Goesheu- nek ? erről nemcsak a trónbeszéd nem szól, de a felirati vitában mondott beszédek is kétségben hagynak, pedig Goeshen eddig még titokban tartott utasításai nemcsak az angolokat, hanem a bécsi politikai köröket is érdeklik, hol igen élénken foglalkoznak e kér­déssel; eddig azonban positiv eredmény nélkül. Az ir lan diák nyomoráról a legszomorúbb tudósításokat ol­vassuk. A kath. Irland mindig mostoha gyermeke volt a prot. Ang­liának. A whigek (a népszabadság emberei) a torykkal (a régi ál­lamalkotmány és egyház-szervezet bivei) a szerint a mint egyik vagy másik párt jutott a kormányra, valóságosan versenyeztek egy­mással, hogy a különben is szerencsétlen irlandiakat mennél nyo­morultabbakká tegyék. Beaconsfield kormánya volt az első, mely a baj orvoslásához komolyabban hozzá fogott, az irlandiak azonban, s ez hiba volt részükről, gyanakodva fogadták a régi mulasztások helyrehozását ezélzott rendszabályokat, a liberálisok pedig attól tart­ván, hogy a toryk az Íreket most már megnyerik a magok számára, kigyót-békát kiáltottak Beaconsfieldre, kit aztán a rövidlátó home rulerek (irlandiak) segélyével sikerült is megbuktatniok. Volt öröm a zöld szigeten (Irland,) mert Gladstone sokat Ígért; de csak­hamar meggyőződhettek arról, hogy az új kormányelnök elfeledte, mit az agitator Ígért. Mindössze, a mit eddig tett, az volt, hogy ki küldötte államtitkárját, hogy az irlandi állapotokról személyes ta­pasztalatokat szerezzen. Szerzett is. Oly borzasztó nyomorról rán­totta le a leplet, mely képzeletünket meghaladja. Az angolok és amerikaiak milliókat adtak össze, de ezek s a kormány rendszabá­lyai nyomtalanúl maradtak s az emberek most is éhen halnak. Glad­stone egyelőre folytatja a régi politikát s fentartja az ostromálla­potot; nem ér rá az éhező irlandiakon segíteni, öt jobban érdeklik most a Balkánfélsziget félvad népei; s ebben van valami hasonla­tosság a mostani liberális angol kormány és a mi kormányunk, közt .... Bosnyákországból nem épen megnyugtató hirek érkez­nek. Drága bosnyák testvéreink, nem tudjuk, kinek a biztatására, újra rakonczátlankodni kezdenek, a miért aztán vagy 19-et a trav- niki börtönökbe zártak; erre azonban nagyobb számú néptömeg gyűlt össze a községi tanács épülete előtt, kiszabadította a kihá­gás miatt letartóztatott bosnyákokat, betörte az ablakokat s a csend- őrséget és katonai őrjáratokat kövekkel dobálta. A rendet csak na­gyobb katonai erő alkalmazásával lehetett helyreállítani. Bismarck új egyházpolitikai javaslatokkal lépett a birod. gyűlés elé, melyeket általános meglepetéssel fogadott úgy a sza­badelvű, mint az egyházi párt. Egyik fél se hajlandó megadni a kormánynak diseretióra azt a felhatalmazást, melyet Bismarck igé­nyel ; mert visszaéléstől tartanak, s igy nem lehetetlen, hogy a vaskancellár két szék közt a földre ül, s ha politikája a birod. gyű­lés előtt az egyházi kérdésben is hajótörést szenved, tekintve feszült viszonyát a szövetségi tanácscsal szemben, állása aligha tarthatat­lanná nem válik. Lep éré franczia belügyminiszter helyét Cons tans helyettes államtitkárral töltötték be. A miniszterválság, mint mondják, túlnyo­móig személyes okokból történt. Lepére a mértéktelen dohányzás­ból eredeti idegbajban s ennek következtében majd nagy fokú le- hangoltság, majd meg lázas izgalomban szenved, melyek gyakran beszámithatatlan állapotba juttatják. Ez indította e különben nagy- tehetségű férfiút arra, hogy lemondását benyújtsa. Olaszország átesett a képviselő-választásokon. Az ered­mény egy erős miniszteri párt, melyhez a Crispi-Nicotera-párt is csatlakozott, mely a kormányban is képviselve lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom