Eger - hetilap, 1880
1880-05-27 / 22. szám
XIX év-folyaiu. 22. szám. 1S80. május 27-éu. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 r Egyes szám — 12 EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit— sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (Ijcenmi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése. (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Felelős szerkesztő: 3Dr_ r’eilsete Pexencz. ^ Széchenyi István. ^ „Emléket, óh hazám, mit adsz . . . ? ! Hová tekintesz földeden, magyar, Hol Széchenyi nevét ne lásd megirva Örök dicsőség fénysugárival ? !“ Arany János. Egy erejének, hatalmának öntudatával nem bíró népet felrázni tudni tespedésébó'l, feleleveníteni tudni a uem- zettest bolt részeit, s munkát a kézbe, bogy az dolgozni, s talajt a láb alá, hogy haladni képes legyen: ehhez gigászi erő kell. Ily gigászi erő, milyent csak keveset ismer a XIX-ik század, volt Széchenyi István. Az a szobor, melyet csak e napokban leplezett le hazánk fővárosa, toliunknál fényesebben válaszol a kérdésre: kije volt e nemzetnek Széchenyi?! Mi volt benne nagyobb a történet-, vagy az állambölcs-e, a nemzetgaz- dász-e, vagy a nemzetét bálványozó s nagyságáért lelkesedéssel küzdő és mindenkor áldozni kész hazafi? ki tudná megmondani ! Reformer volt ő a szó szoros értelmében, ki a félszeg, otromba nézetek ocsmány hadával szembeszállott, s lerontá azokat kérlelhetetlenül, mert elve volt: „Igazi javítást nem mindig lehet a fenállónak pusztán csak m ó- dositásával eszközleni, mert a fenálló néha olyan, mi tökéletes ellentétben áll azzal, mi eléretni czéloztatik, s ebhez képest ily esetben a réginek gyökerestül való megsemmisítései és az újnak gyökeres felállítása szükséges.“ — Reformer volt, ki felismervén a sikeres haladás akadályait, kijelölé az Utat, melyen át a nemzeti emelkedés rég sóvárgott ideáljához közeledhetünk! Reformer volt, igen! s Magyarország nemzeti s állami jóléte- nagysága- és jövőjének megalapítója ! S miként nem a tavasz, nem a nap, nem a harmat köriti lombbal a fa gallyait, de a belsejében működő erő, mely azt zöldelni készti: úgy Széchenyinknél is, senkitől nem ösztönöztetve, senki buzditó példáját előtte nem látva, egyesegyedtíl önönmagától s önönmagából támadt fel az a csodás gigászi erő, mely őt tenni készté. És valóban történetünkben korszakot alkotó lángelmére mutat, hogy fáradhatatlan tevékenysége kiterjedt a nemzeti élet minden elemére, hogy egyidejűleg s egyenlő hévvel munkálkodott hazánk politikai s társadalmi, köz- gazdasági és műveltségi érdekeinek kielégitésén, hogy a társadalmi erők és rúgók helyes combinatiójával létre Főmunkatárs: I_iőrlaacz:f37" Tános, tudta hozni az alapját minden további ténykedésnek : a társadalmi közszellemet. Lángeszének gondolata kiterjedt mindenüvé , hol előbb gondolkozni kelle, hogy tenni lehessen. S tettereje ezer alkotását ki ne látná mindenütt?! Hiszen: „Ha büszke méned edzi habzó pálya, Ha eszmeváltó díszes körbe gyűlsz. Ha szárnyakon röpit a gőz dagálya, Ha tenni, szépre, jóra egyesülsz . . hol Duna, Tisza szabályhoz törni kénytelen, hol áttörve a sziklák csoportja Trajánus hire újból megjelen, hol az ifjú szép Pest bizton ölelve nyújt Corvin agg várának hű kezet: — Széchenyié mind ez emlékezet! S e nép, mely előtt, hogy, mint a gyermeket, jóra, nemesre taníthasson, feltárta rossz szokásait, százados vétkét, tétlenségét, közönyét és pirongatta erősen, szidalmazta bátran, sőt bűateté is kérlelhetetlenül: e nép megérti immár Széchenyit, mert tudja, mert érzi, hogy bár harag volt nagy mesterünk ajkán, de szeretet volt szivében. Megérti szellemének irányát, megérti lángeszének fényes alkotásait, megérti akaraterejének nemes törekvését, s bár kikutatta nemzettestünk nyílt s lappangó sebeit, s bár rámutatolt nyíltan és könyörtelenül a fekélyre, mely pokoli undokságával már megfertőztetni készült nemzettestünk egész organismusát: mégis e nemzet nem átkozza őt, mint a lybiai néptörzs a napot., a miért ez oly sok rút dolgot tesz láthatóvá: de szobrot emel neki! Övé az érdem, Széchenyié, hogy lángszelleme ostorával, majd lelkésitő szavával és buzditó példaadásával fel tudta ébreszteni e nemzetben annak öntudatát, hogy ő mi, hogy igy megtanúljon azzá lenni, a minek lennie kell! És szent meggyőződésünk, hogy nemzetünk azzá lesz, minek legnagyobb fia álmodá, mert, ki merné ezt kétségbe vonni? egy Széchenyi, számára, nem születhetett hiába . . . ! „Koszorút elő ! ... . Az istenülés perczi már ezek ! Borítsa ünneplő myrtusz fejünket: Reménvnyé váljék az emlékezet!“ />/’. Fenycessy Ferencz. Földadó-kataszter. A földadó-kataszter czélja a földadó tiszta jövedelmét a tényleges állapotoknak megfelöleg kipuhatolni, hogy a földadó a tényleges tiszta jövedelemmel arányba hozassák, s ekkép a földadó igazságosan vettessék ki az adózó polgárokra. Fontossággal bir tehát azon munkálat, mely a fentebb jelzett
