Eger - hetilap, 1880
1880-05-13 / 20. szám
XIX ŐT-foIyam. 2«. szám. 1*80. május 13-án Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 ,, 50 ,, Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 . Egyes szám — 12 , EGER Hirdetésekért minden 3 hasáluo/.ott petit- sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, uyilttérben egy petil- sorhelyért 15 kr fizetendő. Poliiikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad : a kiadfi-bivatal (iyceilllli nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mooserféle ház) és Szolcsdvyi Gy. könyvkereskedése, (Alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Felelős szerkesztő: IDr. IT'elxete ZE^exeaacz. Főmunkatárs: Hiőrinczfy Táixxos. Hevesmegye 1879. évi állapota. Megyénk múlt évi közigazgatási , közművelődési, egészség- ügyi, társadalmi sat. mozzanatairól, a megyetörvényhatósági bizottságnak legközelebb előterjesztett alispáni jelentésből, a következő közérdekű adatokat közöljük. I. A megyei bizotiság működése. Az 1879. évben ösz- szesen négy közgyűlés tartatott, melyeken 387 határozat hozatott és összesen 513 tigydarab vétetett tanácskozás alá. Szabályrendeletek a következő ügyekben hozattak: a) A fegyelmi úton kiszabott bírságok kezelése- és hováforditásáról. 6) Az iskolai és népkönyvtárak felállításáról, c) Erdökezelési minta-szabály, d) Az állattenyésztés előmozdításáról, c) A községi gyámi pénztárak felett való felügyeletnek a m. árvaszék által mikép történendő gyakorlásáról, f) A közép Tarna-járás községeinek (Karácsond kivételével) két köz- gyámsági szövetkezetbe csoportosításáról. — Az országgyűlési képviselő-választók összeírása a következő eredménynyel eszközöltetett: Összeiratott a poroszlói választókerületben 2056, a kápolnaiban 2195, a gy.-pataiban 1820, a ffigedihen 1515, a pétcrvásáribau 1872, OSZ- szesen : 9458. — A községi és körjegyzői szigorlatra jelenkeztek és a vizsgálatra bocsájtattak 16-an, kik közül 15 képesítettnek nyilváníttatott, egy pedig visszautasittatott. — A megyei számadások kivétel nélkül rendben vannak. — A községi számadások csekély kivétellel mind beterjesztettek. — A községi 1880. évi költségvetések közül, részint azért, mert a beadványok visszautasittat- tak, részint, mert még be nem adattak, 11 meg nem állapíttathatott meg. (Gyöngyös város három évi számadással van hátralékban) — A közérdek előmozdítására is készséggel hozott áldozatot Hevesmegye közönsége, midőn az egri kir. törvényszék telekönyvi osztálya részére, a törvényszéki épület telkén, 6500 frtnyi költséggel czélszerü helyiséget emeltetett s azt a kir. törvényszék telekkönyvi osztályának rendelkezésére bocsájtotta. II. Népn evei és. A tanköteles gyermekek száma összesen 32,924 volt. Ezek közül iskolába nem járt 5580 tanköteles, vagyis a tankötelesek össze- számának 16.95 százaléka. Népiskola volt összesen 199; közülök községi 8, felekezeti 185, magánjellegű 4 és 2 kisdedovoda. A felekezeti iskolák közt volt 158 rom. kát., 15 helvét és 12 mózes-hitfelekezetü. A taneszközökkel való felszerelés 107 iskolában a törvénynek teljesen megfelelt, 92-beu pedig kisebb- nagyobb mértékben hiányos volt. Faiskola összesen 114 volt, ezek közül a czélnak megfelelöleg berendezve 90. Tornatér az iskola mellett 29 volt, közülök készletekkel felszerelve 11. Könyvtárral 41 iskola bírt. A női kézimunkák 19 leányiskolában rendes tanítónők által taníttattak. Ismétlő iskola 172 iskolánál van berendezve, 27- nél pedig még nincs. Tulajdonképi ipariskola nem volt a megyében; de az ipartanonczok oktatására szolgáló vasár- és ünnepnapi iskolák Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és T.-Füredeu teljesen be vaunak rendezve s helyesen kezeltetnek. A tannyelv mind a 199 iskolában a magyar volt, 12-ben azonfelül a német, mint másodnyelv is taníttatott. Tanító és tanítónő összesen 297 volt. közülök rendes 244, segéd 53. Képesítve volt 250, nem képesített 47. A tankötelesek nagyobbrészt, számszerint 24,208, tankönyvekkel el voltak látva. III. Közegészségügyi állapot. A közegészség állapot 1879-ben nem volr oly kedvező mint 1878-ban; mert, különösen az év második felében járványos betegségek is (vörheny , himlő, roucsoló toroklob, kanyaró sat.) mutatkoztak, mindazáltal oly veszélyes jelleget nem öltöttek, hogy rendkívüli intézkedésekre is szükség lett volna. Orvosrendöri bonczolat 38 esetben történt. Öngyilkosság 13 fordult elő (Egerben 3), vízbe fúlt 12, megöletett 2, megfagyott 2, megégett 1, esés következtében meghalt 1, agyongázoltatott 1, egyet pedig a villám sújtott agyon. A megyében 13 gyógytár létez, ezek közül 6 reáljogú, 7 személyjogú. A parádi fürdőben összesen 648 vendég volt, 288-czal több mint az 1878-i évben. (Folyt, köv.) A nőről a nőknek. A teremtés a nőt a jótékonyság nemtöjévé avatá. A napi munkában elfáradt férj a nö boldogságot igérö körében üdül fel. Ha a ragály öldöklő angyala pusztítva járja be a földet, a verejtékes munkában, a csaták zajában megaczéloso- dott férfi szív gyáván zsugorodik össze s kerüli a haldoklót: a nö, a gyenge uö siet lefogni szemét, vagy ha még van rá idő, kétségbeesését elpalástoló derült arczczal nyújtja neki a gyógyirt. Ha az éhség ijesztő réme pusztít s kétségbe ejt a nélkülözés, ha fáj az élet. emészt a bánat s a marezansoló búnak nincsen enyhét adó könyje : segélylyel, vigaszszal érkezik a nö ; jótékonyságra hangolja az emberi nyomor iránt közönyös szíveket s a remény, a biztatás édes szavaival nyújt enyhet a szenvedő kebelnek. Száz keserv között, midőn a férj tetterejét a kétségbeesés zsibbasztja el, gyakran a nö bátorítása s leleményessége padlózza át azt a hínárt, hová a balsors vagy könnyelműség hajtotta öt. Ilyen a nö — regényekben, a történelemben s kivételkép az — életben. Hol van az a kor, melyről a koboz annyit szólt ? A tisztes ősanyák kora, kik szivöket a megsemmisülés perezéig ifjúnak ére- zék, kik az ősz hajat a vénség értékes ezüstjének tárták s nem kendőzték magukat, ha az idők fövény óráján a porszemek nagyobb része lepergett s az élet szebb fele a feledékenység lomtárába került? Mint a hadvezér arczán a sebhelyet, oly büszkén mutatta,k ök arczaik redöif, melyek letűnt éveik erényeinek tanúi valának. Ma már Vesta oltára össze van rombolva. A nö többé nem a házi tűzhely jó szellemeinek, hanem idegen bálványoknak áldoz... Mennyi sötét dráma színhelye sokszor a nö szobája! Mennyi bűn születik már a gyermekszobában! Pedig az erény ma sem látszik kihaltnak. A jótékonyság ma is gyakorolja nemes tetteit. De a jótékonyságban többé nem a szív, hanem a divat nyilatkozik. Sietnek ma is jót tenni, de nem azért, mert erény, hanem azért, mert divat. Nemúgy teszünk jót, amint meg van Írva, hogy a mit a jobb kéz ád, ne tudja meg a bal. Nem a szív nyittatja meg az erszényt, hogy az éhezőnek, a nyomorultnak a fölöslegből jusson, hanem aszereplési vágy. A férfi mai nap inkább politikus mint más. Gazdaságát, munkakörét, önképzését elhanyagolja a politikáért. A nö honleány. Kilép az élet színpadára, szerepel, s profanizálja a jótékonyság erényét. Az ilyen honleánynak, ki véletlenül valamely nőegy- let elnöke vagy oizottsági tagja, legtöbbnyire nincsen otthona. Többé nem nö, hanem báb, melyet ide-odatesznek akarata, szándéka ellenére. Az a pár forint, mely a szerencsétlenek kezébe jut, mesés összegekbe kerül. Silány rongyok emésztik föl. Az anya és leányai míg hiúskodásukkal az ez alkalomból tett költekezésekhez képest aráuytalanúl csekély összeget szednek össze, megbomlasztják saját háztartásuk rendjét, egyensúlyát, és siettetik a bukást, melyet elhárítani a legtöbbnyire gyenge férfi szív nem képes. A jótékonyság csak addig jótékonyság, mig az alamizsna a fölöslegből kerül ki, mig ha a hiúság a rugója : nem jótékonyság
