Eger - hetilap, 1880

1880-05-06 / 19. szám

146 szem előtt tartva czéljának yalóban is megfelelne, melegen fogjuk üdvözölni. L. G. Hevesmegye 1880. évi april 26-án tartott rendes bizottsági közgyűlése. (Vége.) Az ezen r. bizottsági közgyűlésen tárgyalt ügyek sorából még következőket említjük fel. Sz. kir. Szeged város közönségének feliratára, melyben a harmadik egyetem ne k Szegeden leendő felállítását kérelme­zi az országgyűléstől, határoztatok: Ámbár az ország jelen pénz­ügyi körülményei közt egy harmadik egyetem felállítását a köz­gyűlés nem tartja indokoltnak, mégpedig annál kevésbbé, mert ha a legfelsőbb oktatás czéljára újabb áldozat szükséges, úgy minden előtt a már fönnálló két egyetem, különösen a még nagyon hiányo­san szervezett kolozsvári lenne oly karba hozandó, hogy azok minden culturalis követelmények teljesen megfeleljenek, mindazáltal, ha a 3. egyetem felállítása elhatároztatnék, ez esetben a feliratban kifejezett indokoknál fogva, e megye közönsége is óhajtja, hogy az Szegeden állíttassák fel. Ez értelemben pártoló felirat intézteiéit a képviselöházhoz. Gömörmegye közönségének a községi szegényügyek rendezése tárgyában alkotott szabályrendelete, mely szerint a ne­vezett megye területén a házaló és vásári kuldulás betiltatott, a megyei hiv. lapban közhírré tétetni rendeltetvén, a netaláni további intézkedés czéljából teendő véleményes jelentés végett, az állandó választmány közigazgatási szakosztályának kiadatott. Ko lozs megy e közönségének a m. kir. belügyminisztérium­hoz intézett felirata, melyben a megyei tiszti ügyésznek a községi közegek elleni fegyelmi ügyekben való föllebbezési jogát fentartatni kéri, pártoltatott s ez értelemben a belügyminisztérium­hoz felirat intéztetett. A m. kir. honvéd miniszter rendelete folytán a katonai lak­bérek kipuhatolása iránt az eljárás azonnal megindittatni határoz­tatok s e végből a városok- és községekben küldöttségek alakíttat­tak. A m. k. földmtiv. ipar és keresk. miniszternek a borter­melők összeírására vonatkozó rendelete a szolgabirák- és polgármestereknek azzal adatott ki, hogy az összeírást 15 nap alatt eszközöljék. A megyei egészségügyi bizottságnak egy Füze s-A bony- ban felállítandó gyógyszertárra vonatkozó előterjesztése, te­kintve, hogy az a közegészség szempontjából kívánatos, a m. k. belügyminisztériumhoz azon kérelemmel terjesztetett fel, hogy az ajánlott gyógyszertár megnyitását szem. üzleti joggal engedélyezze. Tisza Halász község kérelme, hogy eddigi helyéből kite- lepittetvén, az új telep Lörinczfalva nevet viselhesse, indokai­nál fogva telj esi ttetett. Gyöngyösváros képvis. testületének kérvényére, hogy e város határában a nagy kaszárnya előtti nagy köhid fentartási költ­ségei a megyei útalapból fedeztessenek, (élénk vita után) határoz­tatok; hogy a kérdéses köhid nem feküdvén megyei útvonalon, ja­vítási költségei nem terheltetik a megyei útalapot, azon körülmény pedig, hogy ama hidat egyszer-másszor a megye állíttatta helyre, mi akkor, midőn a közmunka-alap helyzete megengedi, más közsé­gek előnyére is szokott engedélyeztetni, nem alapíthatja meg azon kötelességet, hogy azt mindenkorra fentartsa , s minthogy a me­gyei közmunkaalap jelenleg a legkedvezőtlenebb helyzetben van s Gyöngyös város amúgy is azon előnyben részesül, hogy közmun­kájának felét saját útjaira fordíthatja, kérelmének ezúttal hely nem adatik. Lelesz, Sz. Domokos, Csehi, Bátor és Bocs községek kérvé­nyének, hogy a Lele8ztöl a bocsi völgyön átvezető út az inségügyi kölcsönpénzből kiépitessék, tekintve, hogy a kiépít­tetni kért út nem tartozik a megyei utak sorába s csak alárendelt érdekű, hely nem adatott, minthogy azonban a kérdéses út való­ban rossz karban van, a kir. főmérnök felhalalmaztatott, hogy jár­hatóvá tétele iránt intézkedjék esetleg arra némi közmunka-erőt is fordíthasson. A kir. főmérnök- és a közmunka-szakosztály a hatvani utak kiépítésére vonatkozó előterjesztésére a hatvan-gombos- apezi útvonal helyreállitása, tekintve, hogy a közönség által legin­kább használtatik 8 jelenleg majdnem teljesen járhatatlan állapotban van, elrendeltetett s az ahhoz szükséges közmunka-erő engedélyez­tetett. A hevesmegyei 184s/s-ki honvédek egyletének választ­mánya által 1880. évi április 26-án tartott ülés jegyzőkönyvi kivonata. Felolvastatván a kápolnai honvéd emlékszobor gondozó bi­zottságnak Kápolnán 1880. évi april 18-án megtartatott értekezleti jegyzőkönyve s ahhoz csatolt, a bonvéderalékszobor elé feláliitandó keresztre vonatkozó magán vélemény, határoztatott: hogy a kegye- letes emlékünnepély Kápolnán f. évi májushó 20-án fog megtartatni, úgyszinte az addig felállitandott keresztnek ünnepé­lyes felszentelése is. Helyeslő tudomásul vétetett a kápolnai bizott­ság azon gondoskodása, hogy a vidékről az emlékszobor-Unnepélyre megjelenők részére, szabad ég alatt felállítandó sátorban, társasebéd rendezett, egy terítéknek árát 1 frt 50 krban állapítván meg kik ezen társas ebéden résztvenni kívánnak, magukat Csiky Sándor honvédegyleti elnöknél május hó 15-ig előjegyezhetik. Élénk kö­szönet nyilváníttatott a választmányi ülésben megjelent Dáni József úrnak, a kápolnai emlékszobor gondozó bizottság alelnökének, azon szives meghívásáért, mely szerint a kegyeletes emlék-ünnepély napján nála Kompokon 24 egyént szívesen elfogad vendégének; csupán azon oknál fogva azonban, hogy az egymást úgy is ritkán látó, mint megoldott kévének szálai széthulló s egyre fogyó régi honvédek szívesen látják egymást és együtt kívánnak maradni tár- saloghatás végett, a kápolnai bizottság által rendezett társas ebé­det fogadta el a választmány, miről szerintkezés végett a kápol­nai szoborgondozó bizottságot jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni határozta. -- Felmutatattak az országos bon védegyletek központi választmányának 1879. évi október 22, november 6. s deczember 4-én Budapesten tartott üléseinek jegyzőkönyvei is, melyeknek tar­talmát a választmány a hírlapok utján már úgyis tudván, a jegy­zőkönyv ez ülés jegyzőkönyvéhez csatoltatni rendeltetett. Zimmer­mann Mihály egyleti eljáró által szóval ecsetelt nyomorúságos helyzetének ideiglenes javítására nem rendelkezvén az egyleti pénztár pénzkészlettel, egy forint segedelmi összeg megszavazta­tott. — Kiadta: Herczeg Ignácz honvédegyleti jegyző. Országgyűlési tudósítás. A képvi8elöbáz april 28-iki ülésében (27-én nem volt) P échi Tamás elnök bemutatta a miniszterelnök átiratát, mely tudatja, hogy ö felsége Ordódi Pál képviselőt közlekedési miniszterré nevezte ki. Ordódi Pál ennek következtében leköszönvén képviselői állásáról, kerülete új választás eszközlésére fog felszólittatui. Az ülés napi­rendjén a büntető-törvénykönyv életbeléptetéséről szóló javaslat volt. Ellene Eötvös Károly szólt, ki elnöki rendreutasítást is vont ma­gára. Etvös aztán határozati javaslatot nyújtott be: utasítsa vissza a ház a javaslatot s szólítsa fel a minisztert, hogy a büntető peres eljárásra vonatkozó javaslatot őszig terjessze elő. Horváth Lajos osztozott az Eötvös aggodalmaiban, a törvényjavaslatot elfogadta, mig Szilárgyi Dezső nem fogadta el. Miután még Paul er igaz­ságügyminiszter és Teleszki István előadó védték a javaslatot, a többség azt általánosságban elfogadta, a részletes tágyalást pedig más napra halasztotta. Az ülés végén Gyurgyik Gyula interpellálta a belügyminisztert, van-e arról tudomása, hogy a magyar hírlapokat Bécsben nem engedik árulni s kérdi, mit szándékozik a kormány tenni a paritás megóvása végett ? A m. csütörtöki ülésben a ház a költségvetést tágyalta, törvény alakjában. Az általános vitában az ellenzék részéről többen szóltak ellene, s nem lévén bizalmuk a kormány iránt, kijelentették, hogy ennek a minisztériumnak nem szavazzák mega költségvetést. A többség részéről É 1 es, majd gróf Szapári Gyula szólt, végül pedig Tisza Kálmán miniszterel­nök, ki az ellenzéki szónokokkal polemizált, azután nyilatkozatot tett a kormány újjáalakításáról keringő hírekkel szemben. Kijelenté ugyanis, hogy ö a költségvetést az egész kormány számára kéri s a kormányban történhetnek ugyan változások, de ö a kormánynak egyik tagját sem ejti el ok nélkül. Ezután következett a szavazás. A többség egyszerű felállással döntött. A pénteki ülésben a bün- tetötörvénykönyvek életbeléptetéséről szóló tjavaslat tárgyaltatott 2. felolvasásban. A tárgyalás meglehetősen érdektelen volt s nem állott arányban az általános vitával. A napirend második tárgya volt Tisza miniszterelnök válasza Maximovich interpellátiójára a g. k. szerb egyház állítólag törvényellenes administratiója és a szerb metropolita jogtalan nyugdíjazása tárgyában, melyre az in­terpelláló közel egy óra hosszat felelt. Tisza K. ügyesen rögtönzött replicájára a ház az interpellátióra adott válaszát tndomásúl vette. A szombati ülés l-sö tárgya a pénzügyminiszternek a 15 millióé frt névértékű aranyjáradék engedélyezett eladásáról szóló jelentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom